AM

Innen: HamWiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen HA1DFO (vitalap | közreműködések) 2006. június 4., 23:59-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az amplitúdómoduláció rádióamatőr célokra nem jelentős, azonban tekintettel arra, hogy ez volt a legelső hangátvitelre alkalmas rádiófrekvenciás moduláció, amely a közép- és rövidhullámű műsorszórásban továbbá a légiirányítás terén a mai napig nagy jelentőséggel bír, ezért érdemes ezzel a modulációval megismerkednünk.

A jel időbeli alakja

Amennyiben egy AM jelet oszcilloszkóp segítségével megtekintünk, akkor az alábbi ábrához hasonlót láthatunk: Fájl:AM szkop

Mint az ábrából látható, a vivőfrekvencia pillanatnyi amplitudója össze van szorozva a moduláló (hangfrekvenciás) jel pillanatnyi amplitudójával.

A jel frekvenciatartománybeli alakja

A fenti jelet, amennyiben a frekvenciabeli eloszlását vizsgáljuk például egy spektrumanalizátorral, akkor a következő ábrához hasonlót láthatunk: Fájl:AM fft

Az ábrán látható egy esetünkben 60 %-os amplitudójú vivő, és a modulációként használt egyetlen színusz jel miatt csak egyetlen bal és egyetlen jobb oldali diszkrét spektrumvonal látható. A valóságban beszédátvitel esetén a vivőfrekvenciától lefelé és felfelé is a hangfrekvenciás jel frekvenciaösszetevőinek megfelelően fog a spektrumkép alakulni. Ezért az AM jel sávszélességigénye 2-szerese a legnagyobb moduláló frekvenciakomponensnek.

A hosszú- és középhullámú rádió műsorsugárzásnál 9 kHz-enként vannak kiosztva a csatornák, a rövidhullámú sávban 10 kHz-enként. Ez azt is jelenti, hogy az ezekben a sávokban üzemelő AM adók 4,5 kHz felett nem viszik át a hangot.

Az amplitúdó modulált jel előállítása (modulátor)

Az AM jelet analóg szorzóáramkörrel szorozzák össze a vivőfrekvenciával.

Az amplitúdó modulált jel demodulálása

Az AM jel demodulálása többféleképpen történhet:

  • Csúcsegyenirányítással. Ilyenek voltak a kristálydetektoros készülékek.
  • Szorzódemodulátorral, melynek alapelve az, hogy ha ezt a jelet megszorozzuk a vivőfrekvenciával, akkor a vivőfrekvencia 0 Hz-re keveredik, amit azután egy felüláteresztő szűrővel elnyomunk, így hozzájutunk a moduláló jelhez. A vivőfrekvencia a legnagyobb amplítudójú összetevője az AM jelnek, így a lekeveréshez szükséges pontos keverőfrekvencia könnyen meghatározható.
  • A DSP-kben megvalósított demodulátorok szintén ilyen szinkron szorzódemodulátort használnak.

Az AM és a digitális világ kapcsolata

Az azonos frekvenciájú amplitúdómodulált jeleket amennyiben a vivőfrekvenciájukon túlmenően a fázisszögüket is ismerjük, fel lehet bontani egy 0 fokos és egy ettől teljesen független 90 fokos összetevőre. Ezt a módszert analóg technikában a színes televíziók színsegédvivőjének frekvenciatakarékos továbbításánál használták, továbbá a digitális adatátvitelnél jut a színuszos és koszínuszos összetevőknek nagy szerep (QPSK, 8PSK, QAM-16, QAM-64, stb. modulációknál).