Többsávos (multiband) antennák
Több sávos antennák
Általában nem áll az amatőrök rendelkezésére elegendő antennaállítási terület (és anyagi eszköz) arra, hogy pl. mind a 9, jelenleg engedélyezett rövidhullámú amatőrsávra külön antennát állítsanak. Ezért közkedveltek azok az antennák, amelyek (némi kompromisszum árán) több amatőrsávon is használhatóak.
A több sávos antennák egy részének működése azon alapszik, hogy a „klasszikus” amatőrsávok frekvenciái egymás többszörösei, így az egyik sávon fél hullámhosszúságú antenna valamilyen formában a többi sávon is rezonanciába hozható. Ilyen, többsávos antennának alakítható ki pl. a Zeppelin-antenna (végén táplált fél hullámhosszúságú dipólantenna) is. A 80m-es sávra méretezett félhullámú antenna a 40 m-es sávban egészhullámú, míg a 20,15 ill. 10 méteres sávban 2λ, 3λ, ill. 4λ hosszú huzalantennaként viselkedik. Egy kiviteli formájában az antenna hossza 41,15 m, a levezető szimmetrikus tápvezeték 13,75 m. (Természetesen antennaillesztő fokozat szükséges az adóhoz való illesztéshez.)
A több sávos antennák másik fajtája az antenna hosszát az adott frekvenciára hangolt, párhuzamos rezgőkörök (trapok) beiktatásával rövidíti, ti. a rezgőkör rezonanciafrekvenciáján nagy ellenállást tanúsít, és így mintegy rádiófrekvenciásan leválasztja az antenna a rezgőkört követő részét.
Példa erre az 1. ábrán látható, 6 frekvenciasávos (80, 40, 30, 20, 15, 10 m) GP antenna.
A betáplálás az antenna talppontjában történik. Sávonként legalább 2, negyed hullámhosszúságú és kb. 130 fokos dőlésszögű radiál alkalmazása esetén a talpponti ellenállás 50 Ω.
A legalsó, 10 m-es „TRAP” 28 MHz-re hangolt párhuzamos rezgőkör. E rezgőkör a 28 MHz környékén (a 10 m-es sávban) igen nagy impedanciát tanúsít, így az antenna a TRAP feletti részét „leválasztja”, a sugárzásban csak a TRAP alatti rész vesz részt.
Az alulról második, 15 m-es TRAP a 15m-es sávban (21 MHz) rezonál, és ebben a sávban a fölötte lévő antennarészeket leválasztja, csak az alsó két antennatag sugároz. (21 MHz-en a 28 MHz-re hangolt 10m-es TRAP rezonanciafrekvenciája alatt, „hosszabbító” tekercsként működik.)
A 20 m-es TRAP 14 MHz-en rezonál, és e frekvenciasávban választja le a fölötte lévő antennatagokat. Így e sávon az alsó három antennatag működik, a 28 és 21 MHz-es TRAP-ok hosszabbító tekercsként funkcionálnak.
A 30 m-es TRAP 10,1 MHz-en rezonál, a fölötte lévő antennatagokat leválasztja; ebben a sávban tehát már az alsó négy antennatag működik (a 28, 21, 14 MHz-es TRAP-ok pedig hosszabbító tekercsként szolgálnak).
A 40 m-es sávban (7 MHz) már az antenna teljes hossza részt vesz a sugárzásban, a 80 m-es sávban pedig a „RESONATOR” hosszabbító tekercs segítségével alakul ki a sugárzó megfelelő hossza.
A két elvet (az egyik sávon működő antenna egy másik sávon is rezonanciába hozható, valamint a TRAP alkalmazása) kombinálja az amatőrök által közkedvelt, 5 sávos, a konstruktőr hívójeléről elnevezett W3DZZ antenna. Ez egy, összességében 33,6 m hosszú, vízszintesen kifeszített huzalantenna, amelyet mindkét ágában egy-egy, 7 MHz-re hangolt TRAP szakít meg (2. ábra).
A 80 m-es hullámhosszon (3,5 MHz) a rezonanciafrekvencia alatti rezgőkörök mint hosszabbító tekercsek működnek, és az antenna félhullámú, középen táplált dipólantennaként viselkedik.
A 40 m-es sávban (7 MHz) a TRAP-ok rezonálnak, és nagyfrekvenciásan leválasztják az utánuk következő 6,71 m-es huzalszakaszokat, így az antenna szintén félhullámú, középen betáplált dipólként működik.
A 20 m-es sávon (14 MHz) a kifeszített huzal és a rezonanciafrekvenciánál magasabb frekvencián rövidítő kapacitásként funkcionáló rezgőkörök 1,5 λ, a 15 m-es sávon (21 MHz) 2,5 λ, a 10 m-es sávon (28 MHz) 3,5 λ hosszúságú antennaként dolgoznak. A betáplálási pontban minden esetben árammaximum van; a sugárzási ellenállás sávonként különböző, 70…120 Ω között van. Az antenna szimmetrikus táplálású.
