Vétel jellemzése

A rádióamatőr vételjellemzés az összeköttetés során kicserélt információ nagyon fontos részét képezi. Ezáltal kaphatunk képet arról, hogy az ellenállomás milyen minőségben tudja venni az adásunkat.

Általános vételjellemzés (RST)

A rádióamatőr vételjellemzés paraméterei történelmileg a Q-kódokból alakultak ki:

• QRI - hangszín 1-9 -es skálán
• QRK - jelek érthetősége 1-5 -ös skálán
• QSA - jelek erőssége 1-5 -ös skálán

A rádióamatőr forgalomban a Q-kódok vételjellemzés céljára nem praktikusak, ezért ezen kódokra alapozva alakult ki az RST rendszer (lásd még: Forgalmazási rövidítések -- RST, RS).

Értelmezés

• R - readibility - érthetőség (azaz a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben) 1-5 -ös skálán.

• S - signal strenght - jelerősség (műszerrel mérve objektív mérőszám - (lásd: Logaritmikus egységek Rádió S értékei) 1-9 -es skálán + X dB

• T - tone - hangszín, (csak távíró vételnél értelmezhező) 1-9 -es skálán

A vételjellemzést riport-nak nevezzük (az angol report-ból).

A riportadás módszerei

• Objektív riportadás: az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség és a hangszín értékelése szubjektív.

• Szubjektív riportadás: a szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S" érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.

A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519. Ugyan térerősség és az érthetőség technikailag korrelácíóban vannak egymással, de egy nem mérhető térerejű állomás is lehet tökéletesen érthető, továbbá szubjektív megítélés alapján úgy tűnhet, hogy megfelelő térerővel is rendelkezik. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent, viszont lehet, hogy az S-mérő még mindig mozdulatlan marad.

A hangszín is megváltozhat a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang - azaz a több körös terjedés is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó.

A riportot ki lehet egészíteni Q-kódokkal, pl. QRM, QRN, QSB és egyéb megjegyzésekkel.

A kétféle riportadási módszer közül azt ajánlatos alkalmazni, amivel kézzelfogható információt nyújtunk az ellenállomásnak. Rövidhullámon a terjedés általában gyorsan változik, a visszavert jel polaritása foroghat, így az S-érték csak az adott pillanatban mért térerőre értelmezhető. Emiatt például a nagy távolságból végrehajtott antenna összehasonlító kísérletek sem adnak megbízható eredmény, sőt megtévesztő eredményre is vezethetnek.

Speciális vételjellemzések - üzemmódonként

• V - video