HamWiki:Segítség

Hogyan találod meg a keresett szócikket a HamWiki-ben?

• A bal oldali menüben található keresés mező segítségével. Ez a leghatékonyabb megoldás a keresett információ gyors megtalálásához.
• A lapkategóriák alapján
• A kezdőlapon található tematika alapján
• Szintén a bal oldali menüben található lap találomra. Ez igen jó segítség, ha konkrét cél nélkül szeretnél szócikkeket olvasni.

A jól megírt szócikk pedig telis tele van további hivatkozásokkal. Tehát ha a „fonal egyik végét” elkapod, akkor az adott témakörben a wiki-ben tárolt teljes információ szépen körüljárható. Ez a wiki-rendszerek nagy újítása a klasszikus honlaphoz képest. Ugyanis a klasszikus honlapnál megszoktuk, hogy ritka benne a kereszthivatkozás, inkább úgynevezett fa szerkezetű, azaz fenntről lefelé lépkedünk, majd visszalépünk és egy másik ágba lépve böngésszük. Ezzel szemben a wiki-ben egyik szócikk adja a másikat az adott téma alapos körüljárhatósága érdekében.

Hogyan tudod a tudásbázis fejlődését elősegíteni?

A gyorsabb fejlődés és a szélesebb látókör szellemében íródó szócikkek érdekében szerencsés dolog, ha a rádióamatőrök közül minél többen ...

• elkezdünk írni egy szócikkeket - akár tartalmi tematika szintjén is
• folytatjuk, tökéletesítjük a más által elkezdett szócikkeket
• kategóriába sorolásokban és tartalomjegyzékek írásában szorgoskodunk
• szócikken belüli kereszthivatkozásokat hozunk létre
• segítünk olvashatóbbá formázni a szócikkeket
• a vitalap oldalon keresztül az adott szócikkről a társszerzőkkel értekezünk a még tökéletesebb szócikkek érdekében.

Szerkesztési alapelvek és a wiki-szoftver menüinek ismertetése

A HamWiki célja egy rádióamatőrök által rádióamatőrök számára összeállított tudásbázis létrehozása. A szócikkek szerkesztés során legyünk az alapcélokra tekintettel. Ez azt jelenti, hogy

• a szócikkek témája a rádióamatör forgalmazás, technikai háttérismeret és konstruktőri ismeret témájába illő tartós szócikkek legyenek.
• célszerű mélyebb háttérismeretet adni a HamWiki-n, azonban célszerű ezen háttérismereti információkat egy gyakorlatias felépítésű szócikk mögé helyezni.
• mindezen információkat magyar nyelven közöljük. Aztán a szócikk végén a további információgyűjtés érdekében lehet külső hivatkozásokat elhelyezni.
• a szócikkben érdemes más szócikkekre kereszthivatkozásokat elhelyezni, illetve a szócikk végén kategóriamegjelöléseket tenni. Mindez a navigációt és a téma alapos körüljárását nagyban elősegíti.
• reklámnak és eladó termékeknek a szócikkek közt nincs helye. Azonban a rádióamatőrt segítő - például rádióstalálkozó alkalmával a szálláshelyek telefonszámainak igen.

Néhány kérés, javaslat a szócikk módosítása során:

• Próbáljunk az átláthatóságra és a jó olvashatóságra, jó tagoltságra törekedni, akár a szócikk utólagosátszerkesztésével, darabolásávaé, összevonásával.
• a szócikkekben a bő lére eresztett szövegelés helyett ahol lehet célszerű egy szemléletes ábrát, kapcsolási rajz részletet, blokkdiagramot, stb. elhelyezni. A száraz szöveg csak unalmassá teszi a szócikket, az ábra és az alapján a magyarázat annál inkább érthetővé.
• A tartósság érdekében lehetőleg ne írjunk olyat, hogy a A BURABU 2006.június 10-én ..., inkább minden évben, június 2. hétvégéjén kerül megrendezésre. Egyetlen kivétel ez alól az Aktuális események egyetlen lapja, ahol a konkrét időpontokat véglegesítjük.
• Telefonszámnak az +ország-körzet-kapcsolási szám forma célszerű. Körzetszám elhagyása vagy "06" használata kerülendő.
• A megjegyzéseinket a vita lapra irjuk, ne a nagyjából kész szócikkbe.
• A lap mentése előtt használd az Előnézet megtekintése lehetőséget, és ha úgy néz ki a lap, ahogy szeretnéd, akkor a Lap mentése gombbal el tudod menteni.
• Ha a rendszer közli, hogy lapszerkesztői ütközés történt, ez azt jelenti, hogy amíg a lapot szerkesztetted, addig más is szerkesztette. Így már nem ugyaz a lap, mint amit a szerkesztőablakba kértél. Ha ilyen esemény előfordul, akkor nézzd meg, hogy mit változtattál, másold ki azt a részt magadnak, majd a lap tetején a szócikkre kattintva, majd ismét a szerkesztésre, illeszd be a megváltozott szócikkbe a te változtatásaidat.
• Készíts bemutatkozó oldalt a regisztrált nevedhez. Ajánlott felépítése: fotó rólad, hol élsz, kb. milyen QTH-d van, a rádióamatőr tevékenységek közül mivel foglalkozol, elérhetőséged (email, skype), ha van saját honlapod, annak címe.

Szerkesztést segítő beépített lapok

• Friss változtatások: baloldali menüben is metálálható. Segítségével a legutóbb megváltoztatott lapok nyomonkövetése végezhető.
• Képlista: megmutatja, hogy mely képek fel lettek feltöltve eddig a rendszerbe
• File felküldése: baloldali menüben megtalálható ez a funkció, amely segítségével kép tölthető fel. Kérés: lehetőleg értelmes névvel, és ne 1.jpg, 2.jpg nem kifejező nevekkel.
• Meg nem írt lapok: azok a lapok, amelyekre más szócikkben már hivatkozunk, de még nem lett semmi sem beleírva.
• Szócikk megnyitása esetén a bal oldali menüben található egy Mi hivatkozik erre? menüpont, amely megmutatja, mely másik szócikkből hivatkozunk erre a szócikkre.

A weblapon látható menüpontok ismertetése

A lap tetején található menüpontok

• szócikk: a szócikk, amit módosíthatsz.
• vitalap: Ebbe is beleírhatsz. Célja: ha valamivel nem értesz egyet, közölheted a társszerzőkkel és közös erővel ki lesz javítva.
• szerkeszt: a fenti kettő közül amelyik ki volt választva, annak a szerkesztő ablakba történő előhozása. Lehetőleg a szöveg jobb oldalán látható szerkesztés linket használjuk e helyett (ha van). Az ugyanis csak az adott fejezetet emeli ki a szócikkből szerkesztésre.
• laptörténet: laptörténet. Régebbi lapváltozatok illetve különbségek kiemelése szolgáltatással. Ezáltal nyomonkövethetők a változások.
• átmozgat: Lap átmozgatása más névre. A régi név átirányítódik, ha van rá valahonnan hivatkozás.
• lap figyelése: A megváltozott lapokról kimutatást nézhetsz meg. Csak bejelentkezve működik.

A szerkesztőablak tetején látható ikonok

• vastag betű: példa ( Forrás szövegben: '''példa''' )
• dőlt betű: példa ( Forrás szövegben: ''példa'' )
• belső hivatkozás: példa ( Forrás szövegben: [[példa]] ). Megjegyzés: ha más a szócikk neve, akkor [[más szócikk|példa]] elrendezés a más szócikk-re mutat, de a szövegben a példa szó jelenik meg.
• külső hivatkozás: példa ( Forrás szövegben: [http://www.ham.hu példa] )
• Fejezetcím (a nagy A betűs ikon)
• Kép beillesztése (előtte fel kell tölteni)
• Hang beillesztése (előtte fel kell tölteni)
• Matematikai formulák bevitele (LaTeX szintaktikával Lásd: latex78.pdf 3. fejezetét (31. oldaltól)).
  Példa: [math]f=\frac{1}{2\pi\sqrt{LC}}[/math] (Képlet szövegesen leírva: <math>f=\frac{1}{2\pi\sqrt{LC}}</math>)
• Ne legyen értelmezve a Wiki jelölőnyelvi szimbólum. Példa: ''' hármas szimpla idézőjel'''
• Aláírás időbélyeggel. Vitalap esetén hasznos.
• Vízszintes szeparáló vonal. Ritkán jól jön.

A lap alján látható 3 lehetőség

• Lap mentése: mentés. Ütközés esetén figyeljünk az időközben más által végzett módosításra.
• Előnézet megtekintése: ajánlott a használata mentés előtt. Így ellenőrizhetjük, hogy jó lett-e a módosított lap kinézete. Utána ne felejtsük el elmenteni!
• Változtatások megtekintése: megmutatja elmentés előtt, mit változtattunk. Ez főleg szerkesztői ütközés feloldásakor jöhet jól, azaz amikor a szerkesztésünk közben valaki más is módosította a lapot.

A wiki jelölőnyelve

Eddigiekben legtöbbünk csak olyan szövegszerkesztővel dolgozott, amely egyfelhasználós volt és alakhűen jelenítette meg a szöveget, a betüméretet egyetlen egérkattintással állította. Ezzel szemben van egy - szintén sokunk által kedvelt - másik elv, amely az a leírónyelv nevet viseli. Ez utóbbit használja a wiki is.

A leírónyelv alapelve, hogy a formázáshoz normál szöveges vezérlő karaktereket, vezérlőszavakat használ. A leírónyelv előnye abban rejlik, hogy nincsenek rejtett formázások benne és minden egyes szövegbeli vagy formázásbeli változtatás a szöveges különbség megjelenítésével a felszínre kerül. Ezért bármilyen hihetetlen, de csoportos szerkesztésre alkalmasabb, mint például egy MS Word-szerű (egyfelhasználós) megoldás.

Azonban nem mindegy, hogy a jelölőnyelv vezérlőkarakterei, vezérlőszavai milyen könnyen jegyezhetők meg. A wiki-ben ezeket megpróbálták a lehető leg könnyebben megjegyezhetőre választani. Erre meg is volt a lehetőség, ugyanis a HTML, amire szoftver megjelenítéskor konvertálja a szöveget, viszonylag keveset tud, így a vezérlőkaraktereknek sem kell túl nagy komplexitás. A HTML egyéb lehetőségeit pedig szükség esetén a HTML leíró nyelvből kölcsönözhetik a haladó felhasználók. Szerencsére erre ritkán van szükség.

A képletek azonban lehetnek igen bonyolultak. Így erre a TeX univerzális dokumentációformázó leírónyelvet használjuk. Ez már sokat tud, így sokkal bonyolultabb. Azonban ha a szócikkbe szövegesen írod be a képletet, biztosan lesz valaki, aki TeX szintaktikára átírja.

Ugyanígy szövegesen definiálhatunk matematikai függvényeket a gnuplot segédszoftver segítségével, amely végeredménye egy szép grafikon lesz.

Alábbiakban a wiki jelölőnyelvének legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre, illetve a gnuplot függvényábrázoló alapjai.

Fejezetcím, alfejezetcím, al-alfejezetcím

= Főcím =

== Fejezetcím ==

=== Alfejezetcím ===

==== Al-alfejezetcím ====

Szövegformázás

Új bekezdés

Üres sor hagyása új bekezdést fog létrehozni.

Szókiemelés

A szimpla idézőjel ( aposztróf )

• duplán alkalmazva (''duplán alkalmazva'')
• triplán alkalmazva('''triplán alkalmazva''').

Formázatlan, kiemelt hátterű szöveg

Amennyiben a szöveget nem a sor elején kezdjük el, akkor szürke keretbe foglalva, formázatlan szövegként jelenik meg.

Mint például ez.

Ezt viszonylag ritkán használjuk, mivel az üres soroknál véget ér a szürke háttér.

Ha szürke hátteret akarunk, akkor inkább táblázatot érdemes csinálni például az első sorba írt bgcolor="#e0e0e0" opcióval.

Listák

A listák a sor elején elhelyezett * vagy # vagy : jelekkel kezdődnek. Ezek a jelek tetszőleges kombinációban alkalmazva igen változatos listák készítését teszik lehetővé. Az alábbiakban ezek lesznek ismertetve.

Számozatlan lista: * (csillag jel), számozott lista: # (kettőskereszt). Többszintű lista az előbb ismertetett két alapelem megfelelő sorrendben történő egymás után írásával történik. Fontos megemlíteni, hogy egyazon lista az első üresen hagyott sorig generálódik. Tehát az üres sor egyben a lista végét is jelenti.

Számozatlan 2 szintű példa:

• Első szint: *
• Első szint: *
  • Második szint: **
  • Második szint: **

Számozatlan-számozott 2 szintű példa:

• Első szint: *
  1. Második szint: *#
  2. Második szint: *#

Számozott-számozatlan kétszintű példa:

1. Első szint: #
   • Második szinten #*
   • Második szinten #*
2. Első szint: #
   • Második szinten #*
   • Második szinten #*

A : (kettőspont) tabulálást, a ; (pontosvessző) pedig kiemelést eredményez. Így a

pontosvessző

kettőspont

kettőspont

pontosvessző

kettőspont

kettőspont pontvessző

kettőspont kettőspont

is egész jól kinéző listát eredményez. Azonban hivatalosan a számozott és a számozatlan listatípus a két alap lista.

Táblázatok

Az alábbiakban egy példán keresztül sajátíthatjuk el a táblázatok alapjait:

Első	Második	Harmadik
pelda-1	pelda-2	pelda-3
pelda-1	pelda-2	pelda-3
pelda-1	pelda-2	pelda-3

És a fenti táblázat forráskódja wiki jelölőnyelven:

{| border="1"
! Első !! Második !! Harmadik
|-
| pelda-1 || pelda-2 || pelda-3
|- bgcolor="lightgreen"
| pelda-1 || pelda-2 || pelda-3
|-
| pelda-1 || bgcolor="lightgreen"| pelda-2 || pelda-3
|}

Speciális karakterek

A wiki jelölőnyelve sem tud mindent, ezért néha a HTML szintaktikához kell nyúlni.

• soremelés: <br>
• felső index: m² : m²
• alsó index: U_t : U_t

• ± : &plusmn; vagy egérrel átmásolni innen.
• Ω : &Omega; vagy egérrel átmásolni innen.
• λ : &lambda; vagy egérrel átmásolni innen.
• π : &pi; vagy egérrel átmásolni innen.
• μ : &mu; vagy egérrel átmásolni innen.
• € : &euro; vagy egérrel átmásolni innen.

A fentiek használata néha jól jön, de komolyabb képletek szerkesztéséhez a Matematikai képletek szerkesztése részben ismertetett megoldást célszerű alkalmazni.

Szócikkek közötti hivatkozások

A wiki az egyik szócikk adja a másikat elvre épít. Ezért nagyon fontos az, hogy bármely ismeretlen kifejezést egy azt ismertető szócikkre való hivatkozással lássunk el. Ezért a wiki-ben nagyon egyszerűen, az alábbiakban ismertetettek szerint helyezhetőek el hivatkozások:

• Wiki másik szócikkre: [[példa]], illetve ha a szócikk címe más, akkor [[Kezdőlap|nagyonkezdőlap]]. Példa: nagyonkezdőlap, mint belső kereszthivatkozás.
• Külső URL-re: [http://www.ham.hu érdekes lap]. Ekkor a szövegben az "érdekes lap" szópár fog megjelenni. Példa: érdekes lap

Lap átirányítása: előfordulhat hogy egy szócikkre más néven érdemes hivatkozni. Például a logaritmikus egységek szócikkre szeretnénk decibel néven. Ekkor nincs más dolgunk, mint létrehozni egy decibel szócikket és a legelejére egy #REDIRECT [[Logaritmikus egységek]] kifejezést elhelyezni.

Matematikai képletek szerkesztése (TeX)

A bonyolultabb képletek bevitele Tex (LaTex) szintaktikával történik. Ezt a valóságban egy, a szerverben futó LaTeX fordító kép formátumra fordítja, és a böngésző a képet jeleníti meg. A TeX szintaktika a latex78.pdf 3. fejezetét (31. oldaltól) látható részletesen.

Példa: [math]f=\frac{1}{2\pi\sqrt{LC}}[/math] szövegesen leírva: <math> f = \frac {1} {2 \pi \sqrt{LC} } </math>.

Megjegyzés: ez kicsit bonyolultabb, de ne zavarjon. A szócikk írása során írd nyugodtan, hogy f = 1 / (2 pi négyzetgyők (LC)) és tuti, hogy lesz valaki, aki igen rövid időn belül TeX-re átírja neked. Ez a közös szerkesztés egyik előnyös velejárója.

Matematikai ábrák szerkesztése (gnuplot)

Az ábrákat a gnuplot segítségével matematikai képletek formájában szerkeszthetjük. A gnuplot pedig szintén kép formájában adja ki a webböngészőnek. Példa sin(x)-re és a cos(x)-re:

A fenti ábra gnuplot kódban:

<gnuplot>
   # Egyedi név legyen az output - mivel egy ilyen nevű képet fog gyártani a wiki.
   set output 'szinusz_pelda.png'
   set size 1.2, 0.4
   set grid
   set xlabel "Periodus"
   set ylabel "Pillanatnyi ertek"
   plot [-1:1] sin(6.283*x) title "Szinusz fuggveny", cos(6.283*x) title "Koszinusz fuggveny"
</gnuplot>

Érdekesség: a * a szorzás, a ** pedig a hatványozás! Azaz x**2 = x^2. Továbbá definiálhatók függvények. Például f(a)=sin(a)*cos(a+1) és a plot részben például f(x+1)+4 szerepel. Bővebben a gnuplot oldalán levő help-ben olvashatunk.

Szintén elmondható, hogy ha nincs kedved vagy elegendő ismereted a gnuplot használatához, akkor a szövegben elhelyezett

-- ide kellene egy szinusz és egy koszínusz függvény ábrázoló matematikai ábra az alábbi paraméterekkel: (és a leírása) --

hatására valaki rövid időn belül meg fogja csinálni a szép ábrát. Ez a közös szerkesztés előnye.

Kép beszúrása

1. A baloldali menöben található Fájl felküldése opcióval felküldjük a képet. Képnévnek lehetőleg tömör, de beszédes nevet adjunk. Ez később jól fog jönni.
2. Szerkesztőablakban felül a 6. ikon segítségével vagy közvetlen beírva a [[Kép:feluletszerelt_ellenallas.jpg|center]] szöveget illetszettük be a feluletszerelt_ellenallas.jpg-t.
   

Kép beillesztésnél [[Kép:feluletszerelt_ellenallas.jpg|right|thumb|90px|Ellenállás]] tetszőleges kombinációja is lehet. A "right" a jobbra igazítást, a "thumb" a kicsinített beillesztést, a "90px" pedig a 90 pixeles maximális méretet jelenti. A felirat pedig "Ellenállás" lesz.

Ellenállás

A jobb oldalra szánt képet célszerű közvetlen a fejezetcím alá beilleszteni, mivel ekkor az adott fejezet kezdetével egy magasságban lesz a kép teteje. Az Előnézet megtekintése használata mentés előtt mindenképp ajánlott.

Kép feltöltése esetén törekedjünk arra, hogy a lényeg legyen felküldve és a tárhelytakarékosság miatt egy-egy indokolt esetet leszámítva 320x240 pixel méretű képnél felesleges nagyobbat felküldeni. Ezért a képből vágjuk ki a lényeget illetve kicsinyítsük le egy tetszőleges képszerkesztő, például GIMP képszerkesztő program segítségével. A feltöltött képnek mindig adjunk beszédes nevet, mivel a 1.jpg nem fejez ki semmit a képlistában. Ezáltal nehéz megtalálni a képet, ha másik szócikkbe is be szeretnénk illeszteni.

Forráskódokban közölt algoritmusokhoz: c, perl, python ... szintaktika kiemelés

<HIGHLIGHTSYNTAX language="c"> /* Példa forráskód */

1. include <stdio.h>

int main() {

 int a=5;
 float c=11.2;
 printf("%f\n", a*c);
 return 0;

} </HIGHLIGHTSYNTAX>

És a fenti hatást kiváltó wiki-kód:

<highlightsyntax language="c"> /* Példa forráskód */

#include <stdio.h>

int main() {
  int a=5;
  float c=11.2;
  printf("%f\n", a*c);
  return 0;
}
</highlightsyntax>

Kategóriákba sorolás

A lap végén [[Kategória:KATEGÓRIANÉV]] kifejezéssel kategóriába sorolhatók a lapok. Amennyiben a kategória az előnézet során nem kék, akkor valószínüleg elírás történt, illetve a kategória nincs még létrehozva.

Több kategória bejegyzés is tehető a lap végére. Szokás szerint előbbre a globálisabb, gyűjtőkategóriát, a végére a konkrét alkategóriát írjuk.

A jelenleg használt lapkategóriák a ezen a hivatkozáson tekinthetők meg, a jelenleg még nem kategorizált lapok listája itt latható.

További lapszerkesztési információ - haladóknak

• WikiPédia segítség oldala - nagyon jól használható, tematikus