Anyagok és tulajdonságaik

Innen: HamWiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gg630504 (vitalap | közreműködések) 2012. március 21., 07:24-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Néhány gyakrabban használt dielektrikum és jellemzője)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Néhány gyakrabban használt fém és jellemzője

Neve Sűrűség
(kg/dm3)
Szakítószilárdság
(N/mm2)
Olvadáspont
(°C)
Hővezetési tényező
(W/m·°C)
Fajlagos ellenállás
(μΩm = ohm*mm2/m)
Ellenállás hőtényezője
(10-3/°C)
Alumínium 2,70 30 660 229 0,026 4,3
Arany 19,3 100 1063 297 0,0204 3,9
Ezüst 10,5 130 960 418,7 0,016 3,6
Higany 13,55 - -38,4 9 0,950 0,9
Ólom 11,34 14,7 327 35,1 0,206 3,9
Ón 7,28 27 232 66,1 0,128 4,2
Réz 8,96 235 1083 386 0,0167 4,33
Vas 7,86 216 1536 73,3 0,0971 6,51
Volfrám 19,3 390 3395 142 0,055 4,6

Érdemes megjegyezni, hogy 1 mm2 keresztmetszetű rézhuzalból R = Rfajlagos / keresztmetszet[mm] * hossz[m] alapján az 1 Ω = 0,0167 / 1mm2 * 60 méter.

Gyakorlati tippek

A kereskedelemben kapható huzalok a jobb szakítószilárdság érdekében ötvözve vannak, a fajlagos ellenállásuk ezért picivel nagyobb.

Figyelemreméltó az a tény is, hogy az ón 7,6-szor rosszabb vezető a réznél. Az ólom (SN40PB60 régi forrasztóón) még rosszabb. Rádiófrekvenciás NYÁK-ot és tekercshuzaljait ezért nem célszerű ónnal befuttatni.

Az ezüst alig jobb fajlagos ellenállású a réznél. Azonban vitathatatlan előnye, hogy a rézzel ellentétben nem alakul ki rajta zöld oxidréteg, amely elrontja a felületi vezetőképességét a réznek. Lásd még skin-hatás.

Antennaépítésnél a fajlagos ellenállás mellett érdekes paraméter lehet a fajsúly és a szakítószilárdság. Az alumínium ugyanakkora darabja 3,3-szor könnyebb a réznél. Fajlagos ellenállása alig rosszabb. Szakítószilárdsága magnézium és szilícium ötvözéssel van javítva (AlMgSi). Ugyanakkor a skin-hatás és a kisebb tömeg miatt az alumínium cső praktikusabb antennához a tömör rúdnál.

Lásd még:

Néhány gyakrabban használt dielektrikum és jellemzője

Neve Relatív
permittivitás
(1)
Permittivitás
hőtényezője
(µ1/K)
Átütési
szilárdság
(MV/m=kV/mm)
alumíniumoxid 10 .. 15
ásványolaj 10 .. 15
báriumtitanát 1,25k .. 10k -50 > 0,25
benzol 163; 16
beton 4,5
csillám 4 .. 8 6 .. 20 118; 25 .. 42
gumi 7
hidrogén 1,55
izokond N47 -47
izokond P33 33
kerámia 9,5 .. 100
kvarc 40 .. 60
kvarcüveg 25 .. 40
levegő 1,00058986 2,1
magnézium szilikát 100
magnéziumtitanát -80 .. 40
minidelt 120 .. 160
neoprén gumi 14,7 .. 26,7; 120
papír 3,5 2,5 .. 4; 5 .. 16
paraffin 1,9 .. 2,2 100
poliészter 500
polietilén 2,1 20; 18,9 .. 21,7
poliimid PI 3,4
polipropilén 2,2 .. 2,36 -200
polisztirol 2,4 .. 2,7 -150 22 .. 50; 19,7
porcelán 6 550
PTFE 2,1
PTFE extrudált 19,7
PTFE film 60 .. 173
PVC 10 .. 30
rutikond N750 -750
teflon 2,1
timföld 13,4
titánoxid -800 .. -600 2 .. 10; 10 .. 20
transzformátorolaj 8 .. 20
üveg 5 .. 16 9,8 .. 13,8; 40 .. 140
vákuum 1 0
viaszpapír 40 .. 60
víz, desztillált 80,25 65 .. 70; 30

( Különböző források adatai nagyságrendi eltéréseket mutatnak. )