Vétel jellemzése
A rádióamatőr vételjellemzés az összeköttetés során kicserélt információ nagyon fontos részét képezi. Ezáltal kaphatunk képet arról, hogy az ellenállomás milyen minőségben tudja venni az adásunkat.
Tartalomjegyzék
Általános vételjellemzés (RST)
A rádióamatőr vételjellemzés paraméterei történelmileg a Q-kódokból alakultak ki:
- QRK - jelek érthetősége 1..5-ös skálán ( R: 1..5 )
- QSA - jelek erőssége 1..5-ös skálán ( S: 1..9 )
- QRI - hangszín 1..9-es skálán ( T: 1..9 )
A rádióamatőr forgalomban a Q-kódok vételjellemzés céljára nem praktikusak, ezért ezen kódokra alapozva alakult ki az RST rendszer (lásd még: Forgalmazási rövidítések -- RST, RS).
Értelmezés
| R - readibility - érthetőség (azaz a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben) 1..5 -ös skálán. | S - signal strenght - jelerősség (műszerrel mérve objektív mérőszám - 1..9 -es skálán + X dB. Lásd: S érték | T - tone - hangfrekvencia minősége, 1..9 -es skálán |
|
|
Ha 9-től eltérő T értéket kapunk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi a gond az adóberendezésünkkkel. |
A vételjellemzést riport-nak nevezzük (az angol report-ból).
- Példa
- 59: tisztán vehető, RH-n 34 dBµV (= 50 µV) jelszinttel. Lásd még: S érték
- 599: fentiek, továbbá a moduláció is rendben van.
- 519: tisztán itt van az állomás, igen kicsi (-14 dBµV) jelszinttel.
- 399: erős jelszinttel, de vételi zavar által zavartatva van itt az állomás.
- 595: RF szépen itt van, jelszintje is jó. Ám a hangfrekis rész erősen brummos, vagy olyan torz hogy nehéz érteni.
Mint látható, az R, S, T paraméterek 3 részre vonatkoznak. R a jeltisztaságra (ami a vevőben jutó jel/zaj viszony), S a vételi jelerősségre, T pedig tisztán a hangfrekvenciás paraméterre utal - RF zavart (R paraméter) ebbe nem beleértve. A három paraméter egymásból nem következtethető ki.
A riportadás módszerei
- Objektív riportadás
- az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség (a vektormodulációk kivételével) szubjektív, továbbá a hangszín értékelése szubjektív.
- Szubjektív riportadás
- a szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S" érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.
A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519. Ez egyébként a mai igen kis zajú vevőkészülékek esetén teljesen valós - ha nincs a környezetünkben olyan elektronikai berendezés, amely zaja szétverné az érthetőséget. Sajos RH-n nem a jelszíntek kicsik, hanem a környezet zaja erős, ami zavarja a venni kívánt állomásunk jelét. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent. Sajnos az S mérő műszer vagy rádiótervezési hiba folytán vagy pedig a tényleges kicsi jelszint okán mozdulatlan marad.
A hangszín is megváltozhat a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang - azaz a több körös terjedés is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó.
A riportot ki lehet egészíteni Q-kódokkal, pl. QRM, QRN, QSB és egyéb megjegyzésekkel.
A kétféle riportadási módszer közül azt ajánlatos alkalmazni, amivel kézzelfogható információt nyújtunk az ellenállomásnak. Rövidhullámon a terjedés általában gyorsan változik, a visszavert jel polaritása foroghat, így az S-érték csak az adott pillanatban mért térerőre értelmezhető. Emiatt például a nagy távolságból végrehajtott antenna összehasonlító kísérletek sem adnak megbízható eredmény, sőt megtévesztő eredményre is vezethetnek.
Speciális vételjellemzések - üzemmódonként
- V - video
