DFCW

Innen: HamWiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen HG2ECZ (vitalap | közreműködések) 2009. január 10., 02:21-kor történt szerkesztése után volt. (kezdő szócikk)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A DFCW a Duál Frequency CW rövidítése. Alkalmazását a QRSS üzemmód hozta előtérbe.

Előnyei a CW-vel szemben

CW esetén Samuel Morse által kitalált kódtáblát időben kódoljuk.

  • a ti ideje 1 hosszú, majd 1 hossznyi szünet.
  • a tá ideje 3 hosszú, majd 1 hossznyi szünet.
  • betük közt tá hosszú szünet (betü utáni+2)
  • szó végén két tá hosszú szünet.

Ezzel szemben a ti és tá illetve szünetei kiesnek a duál frekvenciás kódolás hatására. A betük közti tá szünete ti-re rövidül, a szóvégi pedig ennek duplájára. Nézzük meg például a PARIS szót:

Kódolás típusa
és ideje
P A R I S szóköz
• – – • • – • – • • • • • • tá hosszú szünet
Klasszikus ideje 2+4+4+2+2 2+4+2 2+4+2+2 2+2+2 2+2+2+2 +3 szóvég = 49 hossz
Duál frekvenciás 1+1+1+1+1 1+1+1 1+1+1+1 1+1+1 1+1+1+1 +2 szóvég = 21 hossz
7 (vagy 6) frekvenciás 1+1+1 1+1 1+1 1+1 1+1 +1 szóvég = 12 hossz
8 frekvenciás 14 morze jel + 4 betűköz + 1 dupla szóvég = 20 elemi jel, összesen 10 hossz.
Varicode (PSK31 szerinti) 6+2 bit 4+2 bit 5+2 bit 4+2 bit 5+2 bit +1+2 bit szóköz = 37 bit, 8 frekvencián 12,3 hossz.

Látható, hogy a DFCW alkalmazásával majdnem két és félszeres sebességnövekedést értünk el úgy, hogy közben az elemi sávszélességet nem növeltük meg, csak kettő, alacsony szinten függetlennek tekinthető vételi frekvenciát alkalmaztunk, majd ezt logikáztuk össze. Ugyanakkor az is látszik, hogy további frekvenciák alkalmazásával további javulás érhető el.

További gyorsítási lehetőségek

7 (vagy 6) frekvencián

A DFCW elvén foglalhatunk 7 (vagy 6) frekvenciát, ahol külön frekvencia jelenti

  1. ti ti
  2. ti tá
  3. tá ti
  4. tá tá
  5. ti semmi
  6. tá semmi
  7. átvihető extra semmi a szóközhöz - zajosabb csatornán segíti a döntési algoritmust.

frekvenciáit. A 7. frekvenciának zajosabb esetben lehet szerepe. Ezzel a trükkel a PARIS szó átvitele tovább gyorsul. Lásd táblázat.

8 frekvencián

  1. ti ti
  2. ti tá
  3. tá ti
  4. tá tá
  5. ti semmi
  6. tá semmi
  7. semmi ti
  8. semmi tá

Még több frekvencián

Látszik, hogy az elv tovább bővíthető. Azonban az is belátható, hogy a fejben illetve „kockás lapon” kézzel történő dekódolása egyre nehézkesebb lesz, a 8 frekvenciával körülbelül elértük a fejben való dekódolhatóság határát.

A továbbfejlesztés során egyre inkább szakítani célszerű a klasszikus morze kódtáblával, bár az alapelv marad. Például a szóközt önálló szimbólum helyett célszerű beépíteni a kódtáblába, méghozzá olyan módon, hogy az E betütől eggyel hátrébb mozgatva mindent, a szóköz kerüljön a legelső hegyre, ugyanis még az E betűnél is gyakoribb. Innentől kezdve pedig például 64 vivővel realizálva, hogy melyik vivőn van a jel, az 6 szimbólumot jelent, azaz a PARIS szó 3 időegység alatt átvihetővé vált, miközben nem adtuk fel a keskeny sáv adja jó jel-zaj viszonyt.

A dolog hátulütője azonban például az ionoszféra turbulenciája általi doppler-hatás, amely rángatja a frekvenciát, hibát okozva ezzel. Ezt megelőzendő lehetséges gray-kódolást bevezetni és erős hibajavító kódolás bevezetésével védekezni.

A leírtakból azonban látszik, hogy a technika kínálta jobbítási trükkök alkalmazásával a csatorna egyre inkább elveszíti a kézi módszerrel történő dekódolhatóságát, azaz egyre inkább nem látjuk, halljuk benne a sávzajt, helyette maximum csak paraméterreket olvashatunk le egy kijelzőről.