Vétel jellemzése

Innen: HamWiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen HA2MN (vitalap | közreműködések) 2006. augusztus 30., 20:39-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Általános vételjellemzés

A rádióamatőr vételjellemzés előzményei a Q-kódokra alapulnak. Ennek nyomai ma is megtalálhatóak (lásd: Forgalmazási rövidítések -- QS).

Az alábbi Q-kódok támogatják a vételjellemzést:

  • QRI - hangszín 1-9 -es skálán
  • QRK - jelek érthetősége 1-5 -ös skálán
  • QSA - jelek erőssége 1-5 -ös skálán

A rádióamatőr forgalomban a Q-kódok vételjellemzés céljára nem praktikusak, ezért alapozva ezen kódokra alakult ki az RST rendszer (lásd még: Forgalmazási rövidítések -- RST, RS).

Értelmezés:

  • R - readibility - érthetőség (azaz a leadott szővegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben) 1-5 -ös skálán.
  • S - sinal strenght - jelerősség (műszerrel mérve objektív mérőszám - (lásd: Logaritmikus egységek Rádió S értékei) 1-9 -es skálán + X dB
  • T - tone - hangszín, (csak távíró vételnél értelmezhező) 1-9 -es skálán

A vételjellemzést riport - report (- angolul) -nak nevezzük.

A riportadás módszerei:

1. Objektív riportadás

Az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség és a hangszin értékelése szubjektív.

2. Szubjektív riportadás

A szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S" érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.

A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519, ugyanis a térerősség és az érthetőség korrelácíóban van egymással, sőt a nem mérhető térerejű állomás is lehet tökéletesen érthető. Megváltozhat még a hangszín is a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó.

A riportot ki lehet egészíteni Q-kódokkal, pl. QRM, QRN, QSB és egyéb megjegyzésekkel.

Megjegyzés:

Vitatható, hogy a kétféle riportadási módszer közül melyiket ajánlatos alkalmazni. Rövidhullámon a terjedés általában gyorsan változik, a visszavert jel polaritása foroghat, igy az S-érték csak az adott pillanatban mért térerőre értelmezhető. Emiatt például a nagy távolságból végrehajtott antenna összehasonlító kísérletek sem adnak megbízható eredmény, sőt megtévesztő eredményre is vezethetnek.

Speciális vételjellemzések - üzemmódonként