Alkatrész értéksorok
A passzív alkatrészek (ellenállásokat, kondenzátorokat gyári induktivitásokat, stb.) névértékeit szabványosítani volt célszerű, tehát bármely gyártó termékeit használjuk fel, névértékben és tűrésben cserélhetőnek kell lennie.
Az kézenfekvő, hogy dekádokra kell osztani a teljes értéktartományt. Azaz 10 hatványai szerint.
Például ha valamit legyártanak 5-ös értékkel, akkor annak 10 hatványai szerint is gyártanak értékeket.
| Pozitív kitevővel | Negatív kitevővel | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 5 * 100 | = 5 * 1 | = 5 | - | |||
| 5 * 101 | = 5 * 10 | = 50 | 5 * 10-1 | = 5 * 0.1 | = 0.5 | |
| 5 * 102 | = 5 * 100 | = 500 | 5 * 10-2 | = 5 * 0.01 | = 0.05 | |
| ... | ... | ... | ... | ... | ... | |
De az is látszik, hogy ez nem elég. További - lehetőleg egyenletes felosztású értéksort kell csinálni.
Tartalomjegyzék
Az E értéksor elméleti háttere
Az alkatrész névértékek szabványosítására találták ki az E sorokat. Első komolyabb használatban az E6 állt, amely 6 részre osztotta a névértéket 1 dekádon (10-szeres értéken) belül. Azaz ellenállás esetén 1 kohm és 9.99 kohm közt 6 féle érték közül lehetett választani.
Az értékeket úgy választották meg, hogy a relatív eltérésük mindenhol azonos legyen, ezáltal az értékek mértani sor szerint követik egymást.
Matematikai összefüggésként felírva például az E6-os sort:
- 1. eleme az 1 (vagy általánosabban valamely hatványa, pl. 0,1 1 10 100 1000 ... - alább 1-re vezetjük végig.)
- 2. eleme: 1*K = K
- 3. eleme: 1*K*K = K2
- 4. eleme: 1*K*K*K = K3
- 5. eleme: 1*K*K*K*K = K4
- 6. eleme: 1*K*K*K*K*K = K5
Mennyi a K az E6-os sor esetén? Tekintettel arra, hogy az 1 után 6-al következő elem éppen 10-szeres értékű kell, hogy legyen, így K6 = 10. Ebből levezethető, hogy [math]K=\sqrt[6]{10} = 1,4678[/math].
Általánosan írva egy E sor adott elem értékét: [math]szamitott\_ertek = \sqrt[E]{10}^N[/math], ahol E az E sor értéke (pl. E24 esetén 24), N pedig 0...E-1 közt az 1-től N-el feljebb található elem.
A gyakorlatban persze az 1 utáni első elem nem az 1,4678 értéket írják rá, hanem az 1,5-öt, a második elemre sem a 2,154-et, hanem a 2,2-t és így tovább.
Milyen E sorok léteznek és mekkora a tűrésük ?
Az E6-os sor 20%-os tűréssel rendelkezett, amely azt jelentette, hogy az adott alkatrész értéke 20%-kal térhet el maximum a névleges értékétől. Ez egy 1,5 ohm-os ellenállás esetén azt jelenti, hogy az értéke 1,5*0,8 ... 1,5*1.2 közt, azaz 1,2 ... 1,8 közt lehet. Figyeljük meg, hogy az 1 ohm-os ellenállás felső értéke 1*1.2 = 1,2, ami az 1,5 ohm-os ellenállás gyártásának alsó értéke. Illetve a 2,2 ohm-os alsó értéke 2,2*0.8 = 1,76 ohm. Azaz gyakorlatilag az 1,5 ohmos ellenállás gyártás során való eltérése nem fedi, vagy csak nagyon minimális átfedésben áll a következő elemmel.
- E6: 20% tűrésű (lásd fenti példa) - napjainkban csak az elektrolit kondenzátorok esetén használjuk ennek a sornak az értékeit, de ott is 10%-os pontossággal.
- E12: 10% tűrésű - régebbi ellenállások esetén jellemző. Illetve kondenzátor névértékekben - de a tűrése 5%-os, csak a névértéke nem finomabb!
- E24: 5%-os - ellenállások esetén ez a leg elterjedtebb széria.
- E48: 2%-os - indokolt esetben
- E96: 1%-os - indokolt esetben, főleg műszerek esetén találkozhatunk vele
- E192: 0,5, 0,25, 0,1% - kizárólag műszerekben találkozhatunk vele.
Elterjedt értéksorok elemei
| E6 | 1 | 1,5 | 2,2 | 3,3 | 4,7 | 6,8 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| E12 | 1 | 1,2 | 1,5 | 1,8 | 2,2 | 2,7 | 3,3 | 3,9 | 4,7 | 5,6 | 6,8 | 8,2 | ||||||||||||
| E24 | 1 | 1,1 | 1,2 | 1,3 | 1,5 | 1,6 | 1,8 | 2 | 2,2 | 2,4 | 2,7 | 3 | 3,3 | 3,6 | 3,9 | 4,3 | 4,7 | 5,1 | 5,6 | 6,2 | 6,8 | 7,5 | 8,2 | 9,1 |
A teljes értéksor felsorolása
Amennyiben nem elégszünk meg az E6, E12 és E24 biztosította kínálattal, akkor a teljesség kedvéért álljon itt az E48, E96, E192 sor is:
|
|
|
