Energiatárolás helyzeti energiával
A lap korábbi változatát látod, amilyen HG2ECZ (vitalap | közreműködések) 2011. november 19., 00:16-kor történt szerkesztése után volt. (kezdet+kategória)
A helyzeti energiával történő energiatárolás sem napjaink találmánya. Gondoljunk például a súlyokkal működtetett mechanikus faliórára vagy akár a vízikerék által forgatott bütykös tengellyel megemelt nehéz kovácskalapácsra.
Tartalomjegyzék
Tulajdonságai
A magasba feljuttatott tömeg helyzeti energiája: E = m*g*h, ahol m a tömeg, g a gravitációs állandó (9,81 m/s2), h a magasság méterben. Az energia tehát
- függ a magasba juttatott anyag tömegétől
- függ a magasságtól
Feljuttatott tömeg lehet akár kötélen felvitlázott függőteher, amely leengedésekor forgatja meg a generátor vagy közvetlen meghajtás tengelyét. De lehet akár felszivattyúzott víz, amely utána a csőben nagynyomású vizierőművet (vagy közvetlen meghajtást) fog forgásra bírni.
Előnyös tulajdonságai
- egyszerű, olcsó. Főleg a felszivattyúzott víz.
Hátrányos tulajdonságai
- nem igazán hordozható.
- 10 méter magasságnál 27 Wh / tonna energiamennyiség érhető el vele.
- Mellékesen: másodpercenként minden liter víz 1 méternyi eséséből 9,8 watt teljesítmény nyerhető. Azaz 1 m3/másodperc vízhozam és 10 méter esés 98 kW kivonható energiát jelent, ami egy apróbb falu villamos energiaszükségletét fedezi. Lásd vizierőmű.
Felhasználás
- Vizierőmű
- Energiatárolásra (felszivattyúzni éjjel a felső tárolóba a vizet, reggel erőművet hajtani ezzel is)