Anyagok és tulajdonságaik

Néhány gyakrabban használt fém és jellemzője

Neve	Fajsúlya (kg/dm3	Szakítószilárdság (N/mm2)	Olvadáspont (°C)	Hővezetési tényező (W/m·°C)	Fajlagos ellenállás (Ohm/mm2·m)	Ellenállás hőtényezője (10-3/°C)
Alumínium	2,70	30	660	229	0,026	4,3
Arany	19,3	100	1063	297	0,0204	3,9
Ezüst	10,5	130	960	418,7	0,016	3,6
Higany	13,55	-	-38,4	9	0,950	0,9
Ólom	11,34	14,7	327	35,1	0,206	3,9
Ón	7,28	27	232	66,1	0,128	4,2
Réz	8,96	235	1083	386	0,0167	4,33
Vas	7,86	216	1536	73,3	0,0971	6,51
Volfrám	19,3	390	3395	142	0,055	4,6

Érdemes megjegyezni, hogy 1 mm² keresztmetszetű rézhuzalból R = R_fajlagos / keresztmetszet[mm] * hossz[m] alapján az 1 Ω = 0,0167 / 1mm² * 60 méter.

Gyakorlati tippek

A kereskedelemben kapható huzalok a jobb szakítószilárdság érdekében ötvözve vannak, a fajlagos ellenállásuk ezért picivel nagyobb.

Figyelemreméltó az a tény is, hogy az ón 7,6-szor rosszabb vezető a réznél. Az ólom (SN₄₀PB₆₀ régi forrasztóón) még rosszabb. Rádiófrekvenciás NYÁK-ot és tekercshuzaljait ezért nem célszerű ónnal befuttatni.

Az ezüst alig jobb fajlagos ellenállású a réznél. Azonban vitathatatlan előnye, hogy a rézzel ellentétben nem alakul ki rajta zöld oxidréteg, amely elrontja a felületi vezetőképességét a réznek. Lásd még skin-hatás.

Antennaépítésnél a fajlagos ellenállás mellet érdekes paraméter lehet a fajsúly és a szakítószilárdság. Az alumínium ugyanakkora darabja 3,3-szor könnyebb a réznél. Fajlagos ellenállása alig rosszabb. Szakítószilárdsága magnézium és szilícium ötvözéssel van javítva (AlMgSi). Ugyanakkor a skin-hatás és a kisebb tömeg miatt az alumínium cső praktikusabb antennához a tömör rúdnál.