Bináris számábrázolás
Tartalomjegyzék
A bináris jel
A bináris szám elemi értéke kétféle lehet: 0 vagy 1. Vezetéken nézve logikai jelszintről beszélünk, amelynek értéke L (low) vagy H (high) logikai érték.
A jelszintek feszültségtartománya attól függ, milyen logikáról beszélünk.
- TTL logika esetén 0,8 V alatt L szint, 2 V felett H szint. Közte határozatlan.
- CMOS esetén a tápfeszültség 1/3-a alatt L, a 2/3-a felett H szint. Közte határozatlan.
Több bináris jel és értelmezése
Ahogy a tízes számrendszerben megszokott, hogy több helyiértéket írunk egymás mögé, ugyanúgy vezethetünk többet is a fent ismertetett kétállapotú jelvezetékekből. Ekkor adatbuszról beszélünk. A leg alapvetőbb két feltétel akár tízes, akár kettes számrendszerről legyen is szó:
- ne keverjük össze a helyiértékeket, vezeték esetén a logikai jeleket szállító vezetékek sorrendjét
- nem mindegy, hogy jobbról balra, vagy balról jobbra olvassuk a számjegyeket, a többvezetékes buszon nevezzük a felső helyiértéket MSB-nek (most significant bit), a legalsó helyiértéket LSB-nek (least significant bit).
Az így kapott N bit széles buszon összesen 2N féle állapot, azaz ennyi érték ábrázolható. Például 8 bit esetén 28 = 256 (0..255 vagy kettes komplemens ábrázolásnál -128 .. +127), míg 12 bit esetén 212 = 4096 (0..4095 vagy kettes komolemens ábrázolásnál -2048..+2047) egész érték jeleníthető meg. És így tovább.
Konverzió más számrendszerre
Tizenhatos számrendszer
Tízes számrendszer
Egyszerű műveletek bináris jelekkel
Jelenként végzett logikai alapműveletek
Lásd: Logikai alapműveletek
Kettes komplemens képzés
Összeadás
Kivonás
Szorzás
Osztás
Lebegőpontos számábrázolás
Magasabbrendű műveletek
Sok függvény vagy eljárás kiszámítását nem lehet egy-egy egzakt osztással meghatározni. Azonban ezeknek a függvényeknek a pontos értékei fokozatosan közelíthetők a Taylor-soraikkal. Mielőtt nagyon furcsa szemekkel néznénk erre a tudományra, a Taylor-sor napjainkban már középiskolai tananyag, azonban összetettsége túlmutat a rádióamatőr témákon. Akit bővebben érdekel, itt olvashat róla és néhány alapvető függvény kiszámításáról.
Ami a lényeges számunkra:
- sin(x)
- cos(x) ---> tan(x) = sin(x)/cos(x)
- arctg(x). Érdekessége az arkusztangensnek, hogy arctg(1) éppen a π/4. Ez az egyik módszer a π közelítő kiszámításának.
- ln(x) ---> természetes logaritmus. Ha log(), azaz tízes alapú logaritmus kell, akkor ez így számolható: log(x) = ln(x)/ln(10)
- ex --> ha ab érték kell, ebből kiszámítható: [math]a^b = e^{ln(a) \cdot b}[/math]
- N. gyökvonás és N. hatvány: Hatványról volt szó. Gyökvonás ugyanígy zajlik, azonban az alap logaritmusát nem szorozzuk a kitevővel, hanem osztjuk. Azaz [math]\sqrt[b]{a} = e^{\frac{ln(a)}{b}}[/math]