Rádiófrekvenciás hullámterjedés

Bolygónk légkörének felosztása

Troposzféra

11 km alatt elhelyezkedő réteg.

• Hőmérséklet a Föld felszínétől számítva 6-8 ˚C/km mértékben monoton csökken. 11 km magasságban -50 ˚C mérhető.
• Ebben a rétegben helyezkedik el a légkörünket alkotó részecskék (levegő) 75 %-a.
• Távolra tartó utasszállító repülőgépek repülési magassága.
• 9,7-11,1 kilométer magasságban található átmeneti réteg a Tropopausa, amely Közép-Europa felett márciusban a legalacsonyabb és júliusban a legmagasabb.
• A troposzféra a méteres hullámok (6 méter, 2 méter, 70 cm) terjedésében különös szerepet kap.

Sztratoszféra

11-80 km magasságban elhelyezkedő réteg. Vízgőz nincs benne.

• Hőmérséklete 11-20 km-ig közel állandó -50 ˚C, majd 20..35 km-ig 10 fokos melegedés után 35..50 km közt egyenletesen -40 ˚C-ról +50 ˚C-ra melegszik (ózon-zóna), 50..80 km közt pedig ismét visszacsökken -50 ˚C-ra.
• Meteorológiai ballonokat tartalmazhat a sztratoszféra.

Ionoszféra

70..800 km magasságig ionoszféráról beszélünk (felette már bolygóközi térről). Mint látható, az ionoszféra magassága egy kicsit átlapolódik a sztratoszféra (11..80 km) tetejével.

• Hőmérséklete 80..100 km magasságban a -50 ˚C-ról +50 ˚C-ra növekszik.
• Az ISS ürállomás (350 km), az alacsonypályás (LEO) műholdak (kb. 500-1500 km) találhatók itt.
• Igen sok elektromosan töltöt részecske (ion, elektron) található benne, amit a sugárzás és meteoritzápor okoz.
• Az elektomosan töltött részecskék miatt vezetővé vált rétegről visszaverődnek a rádiófrekvenciás hullámok. Azonban a visszaverődés mértéke függ a hullámhossztól.
• Az ionizált réteg sűrüsödésmaximumai alapján alrétegekre bontjuk az ionoszférát.

D réteg

60..90 méter magasságban napközben alakul ki, éjjel eltűnik.

• A 10 méteres, 15 méteres, és 20 méteres méteres hullámok terjedését alig akadályozza
• a 40 méteres hullámterjedést rontja
• a 80 méteres és 160 méteres hullámterjedést akadályozza.

E réteg

100..125 km magasságban a legnagyobb az elektron koncentrációja

• a napsugárzástól függ, déltájt a legerősebb. Éjjel eltűnik.
• az alacsonyabb frekvenciák verődnek vissza róla.
• a 2..4 MHz közötti frekvenciákat visszaveri.

F réteg

Nyáron a nappali órákban kettébomlik. Az ionizáció maximumai: 200..230 km F₁, 300..400 km F₂ réteg esetén.

• Az F₂ réteget a rövidhullámú DX-ek miatt szeretjük.
• Az F₂ réteg nyáron 400 km magasra húzódik, télen 250..300 km-re.

Érdekesség: a sarki fény 200 km magasságban alakul ki.

Hullámterjedés-fajták

Felületi hullámok

• Talajmenti hullámok
• Közvetlen hullámok. Adáskor kiadott jel a vevőig ekkora csillapodást szenved: [math]a_0^{dB} = 20 \cdot \lg{\frac{4 \pi R}{\lambda} - G_A^{dB}-G_V^{dB}}[/math]
• Talajról visszavert hullámok

Hullámterjedés hullámsávok szerint

MF és HF

• 160 méter:
• 80 méter:
• 40 méter:
• 30 méter:
• 20 méter:
• 17 méter:
• 15 méter:
• 12 méter:
• 10 méter: