Antennák villámvédelme

Az alábbi szócikk címe megtévesztő lehet, így tisztázásra szorul. A villámvédelem nem a villámokat védi, hanem a villámok káros hatásai elleni védekezést szolgálja. Továbbnem játék, ugyanis az antennából a rádiót az antennával összekötő tápvonalra kerül a villám árama, a tápvonalról pedig egyenesen be a rádióamatőr helyiségbe. Ezért kell okvetlen védekezni ellene.

A villámvédelem célja

A villámvédelem célja az emberi élet és a vagyontárgyak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. A vagyontárgyak védelme egyben gazdaságossági kérdés is. Ebből következik, hogy csak azon eszközöket védjük, amelyek a villámvédelem hiányában az emberi életet veszélyeztetik, vagy villámcsapás estén a javításuk, pótlásuk számottevően többe kerül, mint a villámhárító rendszer kiépítése. Ez utóbbi tézisből következik, hogy a rádióamatőr antennát villámcsapás ellen nem védjük, mert a villámvédelme többe kerül, mint villámcsapás esetén a javítása, vagy pótlása. Az antennát általában, mint természetes villámvédelmi felfogót hasznosítjuk. Akkor hát mit is védünk? Röviden a rádióamatőrt és a vele együtt élőket, a lakást, az építményt és a drága elektronikus készülékeket.

A villámvédelemre vonatkozó előírások

• MSZ 274-1:1977; MSZ 274-2:1981; MSZ 274-3:1981; MSZ 274-4:1977; MSZ 274-2:1981/1M:2001;
• MSZ 274-3:1981/2M:2001 Villámvédelem (szabványsorozat)
• MSZ IEC 1312-1:1977 Elektromágneses impulzus elleni védelem. Általános alapelvek.
• 2/2002 (I.23.) BM rendelet (egyebek mellett tartalmazza a teljes 274 szabványsorozat előírásait)

A villámcsapás káros hatásai

• olvaszó hatás,
• gyújtó hatás,
• dinamikus erőhatás,
• túlfeszültség (vezetési, induktív, kapacitív)

A villámhárító részei

• felfogó (jele: V)
• levezető (jele: L)
• földelő (jele: F)
• belső villámvédelem (jele: B)

A jel után írt szám az adott elem általános elrendezési fokozatára utal, mégpedig mennél nagyobb, annál hatékonyabb. A felfogó és a levezető utáni számot kisbetű követi, amely az épülettől való távolságot jelzi, valamint ezt követheti még egy méret fokozatot jelző betű. Ahhoz, hogy a villámhárító részek fokozatait meg tudjuk határozni a védett részt a rendelet-ben leírtak szerint csoportosítani kell rendeltetés, magasság és környezet, a tetőszerkezet és anyaga, a körítő falak anyaga, a környező levegő szennyezettsége, a másodlagos hatások és túlfeszültségek következménye alapján.

Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem

Az elektromágneses villámimpulzus a villámcsapás másodlagos hatásainak összefoglaló neve, a védendő térbe vezetéssel, induktív vagy kapacitív módon csatolódhat. A megfelelő védelem elkészítéséhez a védendő teret villámvédelmi zónákra kell felosztani.

• LPZ 0A közvetlen villámcsapásnak kitett hely, pl: antenna, légvezeték.
• LPZ 0B nincs közvetlen villámcsapás, de az elektromágneses erőtér csillapítatlanul létrejöhet, pl: földkábel
• LPZ 1, LPZ 2 az „A” és „B” zónákhoz képest gyengén vagy erősebben csillapítva van minden vezető szerkezeten az áram és az elektromágneses erőtér.

A fentiekből látható, hogy egy korrektül működő villámvédelem kiépítéséhez célszerű kikérni a szakember tanácsait.

Gyakorlati tanácsok

(folyt köv.)

Rendkívül fontos, hogy az antennáink megfelelő módon le legyek földelve. Villámcsapás esetén a földeletlen antenna a levezető kábelen keresztül beviszi a villámot a lakásba, aminek a következményeit gondolom nem kell különösebben ecsetelni(a földelt is beviszi, csak kisebb mértékben). De a szimmetrikus huzalantennák statikus feltöltődése sem kellemes dolog, ha rajtunk keresztül egyenlítődik ki . . . .

Yagi és vertikális antennáknál viszonylag könnyű a helyzet. Az antenna általában galvanikusan földelt, így elég az antenna árbocot ill. tartó csövet összekötni megfelelő vastag vezetékkel a házon lévő villámvédelmi rendszerrel, illetve egyedi antennatartó esetén a külön kiépített villámvédelmi földeléssel.

Szimmetrikus ill. földfüggetlen antennák esetén pedig az lehet a megoldás, hogy a tápláló koaxiális vezeték harisnyáját kötjük össze még lehetőleg a tetőn a villámhárító rendszerrel. Erre célszerű egy vízmentes villanyszerelő dobozt használni, amelyben a koaxiális kábelt megszakítjuk, feldugózzuk és egy toldóval kötjük össze. Ezt a toldót pedig egy vastag vezetékkel összekötjük a villámhárítóval. Így a statikus töltéseket könnyedén leviszi (mivel a szimmetrikus antennáknál kötelező jelleggel jelen lévő balun galvanikusan rövidzár), esetleges villámcsapásnál pedig az antenna és a földelőpont között lévő kábel "halála" árán jó eséllyel megvédi a többi kábelt illetve a másik végén lévőket.

Természetesen a legjobb minőségű földelés mellett is javallt zivatar esetén hanyagolni a rádiózást és célszerű kihúzni az antenna csatlakozót a készülékből. Megéri . . .