„Elektromágneses indukció” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Az '''elektromágneses indukció''' [[elektromágneses kölcsönhatás]], mely során egy [[vezető]]ben villamos feszültség keletkezik. Felfedezése | + | Az '''elektromágneses indukció''' [[elektromágneses kölcsönhatás]], mely során egy [[vezető]]ben villamos feszültség keletkezik. Felfedezése Michael Faraday nevéhez fűződik (1831). |
Az elektromágneses indukció jelenségét két csoportra oszthatjuk: ''' Mozgási indukció''' és ''' Nyugalmi indukció'''. | Az elektromágneses indukció jelenségét két csoportra oszthatjuk: ''' Mozgási indukció''' és ''' Nyugalmi indukció'''. | ||
== Mozgási indukció == | == Mozgási indukció == | ||
| − | '''A mozgási indukció''' során vagy a | + | '''A mozgási indukció''' során vagy a mágneses mező, vagy a vezető, vagy mind a kettő mozog egymáshoz viszonyítva. Leggyakoribb mozgásforma a forgómozgás (generátor elv), de előfordul a haladó mozgással létrehozott elektomágneses indukció is (általában -de nem csak- szemléltető eszközök esetében alkalmazzák). |
| − | Ha az indukált feszültség egy egyenes vezetőben jön létre úgy, hogy a vezető mozgása merőleges az indukció vonalakra, akkor az indukált feszültség nagysága: '''<math>U_i=B*l*v</math>,''' ahol B:a mágneses indukció (Vs/m2), l:a vezető hatásos hossza (m), v:a mozgatás sebessége (m/s). Ha a "B" indukciójú mágneses mezőben "N" menetszámú tekercset mozgatunk, akkor az indukált feszültség: '''<math>U_i=N*B*l*v.</math>''' Mozgási indukció esetében az indukált feszültség irányát | + | Ha az indukált feszültség egy egyenes vezetőben jön létre úgy, hogy a vezető mozgása merőleges az indukció vonalakra, akkor az indukált feszültség nagysága: '''<math>U_i=B*l*v</math>,''' ahol B:a mágneses indukció (Vs/m2), l:a vezető hatásos hossza (m), v:a mozgatás sebessége (m/s). Ha a "B" indukciójú mágneses mezőben "N" menetszámú tekercset mozgatunk, akkor az indukált feszültség: '''<math>U_i=N*B*l*v.</math>''' Mozgási indukció esetében az indukált feszültség irányát Lenz törvény-ének a segítségével határozhatjuk meg. |
== Nyugalmi indukció == | == Nyugalmi indukció == | ||
| − | '''A nyugalmi indukció''' során sem a vezető, sem a | + | '''A nyugalmi indukció''' során sem a vezető, sem a mágneses mező nem mozog. Ebben az esetben az indukciót az időben változó fluxus hozza létre. A nyugalmi indukció során keletkezett feszültség nagysága egymenetes tekercs (vezető) esetén: '''<math>U_i={d\Phi}/{dt}.</math>''' Ha "N" menetű tekercsre vonatkoztatjuk, akkor: '''<math>U_i=N*{d\Phi}/{dt}.</math>''' |
==Indukált feszültség == | ==Indukált feszültség == | ||
| − | '''Indukált feszültség'''ről beszélünk akkor, ha egy vezetőben -tekercsben- az | + | '''Indukált feszültség'''ről beszélünk akkor, ha egy vezetőben -tekercsben- az elektromágneses indukció hatására jön létre feszültség. Ez a feszültség mint neve is mutatja - előállítása szempontjából - nem azonos a galvánelemek, akkumulátorok által szolgáltatott - vegyi energiának villamos energiává történő átalakítása során nyert - feszültséggel. |
Fontos megjegyezni, hogy elektrotechnikai szempontból csak és kizárólag indukált feszültségről beszélünk, és nem indukált áramról! A feszültség indukálódik, és ez hajt át egy zárt áramkörben (zárt vezetőben) áramot. | Fontos megjegyezni, hogy elektrotechnikai szempontból csak és kizárólag indukált feszültségről beszélünk, és nem indukált áramról! A feszültség indukálódik, és ez hajt át egy zárt áramkörben (zárt vezetőben) áramot. | ||
A lap 2006. június 5., 23:41-kori változata
Az elektromágneses indukció elektromágneses kölcsönhatás, mely során egy vezetőben villamos feszültség keletkezik. Felfedezése Michael Faraday nevéhez fűződik (1831). Az elektromágneses indukció jelenségét két csoportra oszthatjuk: Mozgási indukció és Nyugalmi indukció.
Mozgási indukció
A mozgási indukció során vagy a mágneses mező, vagy a vezető, vagy mind a kettő mozog egymáshoz viszonyítva. Leggyakoribb mozgásforma a forgómozgás (generátor elv), de előfordul a haladó mozgással létrehozott elektomágneses indukció is (általában -de nem csak- szemléltető eszközök esetében alkalmazzák).
Ha az indukált feszültség egy egyenes vezetőben jön létre úgy, hogy a vezető mozgása merőleges az indukció vonalakra, akkor az indukált feszültség nagysága: [math]U_i=B*l*v[/math], ahol B:a mágneses indukció (Vs/m2), l:a vezető hatásos hossza (m), v:a mozgatás sebessége (m/s). Ha a "B" indukciójú mágneses mezőben "N" menetszámú tekercset mozgatunk, akkor az indukált feszültség: [math]U_i=N*B*l*v.[/math] Mozgási indukció esetében az indukált feszültség irányát Lenz törvény-ének a segítségével határozhatjuk meg.
Nyugalmi indukció
A nyugalmi indukció során sem a vezető, sem a mágneses mező nem mozog. Ebben az esetben az indukciót az időben változó fluxus hozza létre. A nyugalmi indukció során keletkezett feszültség nagysága egymenetes tekercs (vezető) esetén: [math]U_i={d\Phi}/{dt}.[/math] Ha "N" menetű tekercsre vonatkoztatjuk, akkor: [math]U_i=N*{d\Phi}/{dt}.[/math]
Indukált feszültség
Indukált feszültségről beszélünk akkor, ha egy vezetőben -tekercsben- az elektromágneses indukció hatására jön létre feszültség. Ez a feszültség mint neve is mutatja - előállítása szempontjából - nem azonos a galvánelemek, akkumulátorok által szolgáltatott - vegyi energiának villamos energiává történő átalakítása során nyert - feszültséggel.
Fontos megjegyezni, hogy elektrotechnikai szempontból csak és kizárólag indukált feszültségről beszélünk, és nem indukált áramról! A feszültség indukálódik, és ez hajt át egy zárt áramkörben (zárt vezetőben) áramot.
A feszültség jele: U, mértékegysége: V,
