„Energiatárolás elektromos töltés formájában - kondenzátor” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
(kezdet+kategória) |
|||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
* a kondenzátor feszültsége tág határok között ingadozik, [[kapcsolóüzemű tápegység]] szükséges. | * a kondenzátor feszültsége tág határok között ingadozik, [[kapcsolóüzemű tápegység]] szükséges. | ||
* a nagyfeszültség ÉLETVESZÉLYES, jól el kell szigetelni. | * a nagyfeszültség ÉLETVESZÉLYES, jól el kell szigetelni. | ||
| + | * mindössze 3 .. 5 Wh/kg tárolt energia/tömeg arány érhető el. Ne feledjük azonban, hogy nagyon rövid idő alatt. | ||
== Felhasználás == | == Felhasználás == | ||
A lap 2011. november 18., 23:29-kori változata
Tartalomjegyzék
Technikatörténet
A legelső kondenzátor elvén működő és oktatott ilyen szerkezet a leideni palack (1745) volt.
Ez az energiatárolás az akkumulátorok kémiai tárolásával szemben közvetlen villamos töltéstárolás.
Tulajdonságai
A kondenzátorban tárolt energia: [math]E = \frac{1}{2}C \cdot U^2[/math]
Látszik, hogy a tárolható energia
- függ a kapacitástól. Napjainkban kapható már 100 farád @ 2,5 V-os kondenzátor.
- négyzetesen függ attól, mekkora feszültségre sikerült feltölteni a kondenzátort. Figyelem: a nagyfeszültség ÉLETVESZÉLYES !!!
Előnyös tulajdonságai
- tisztán elektromos töltéstárolás
- hírtelen nagy energiamennyiséggel tölthető vagy kisüthető.
Hátrányos tulajdonságai
- a kondenzátor feszültsége tág határok között ingadozik, kapcsolóüzemű tápegység szükséges.
- a nagyfeszültség ÉLETVESZÉLYES, jól el kell szigetelni.
- mindössze 3 .. 5 Wh/kg tárolt energia/tömeg arány érhető el. Ne feledjük azonban, hogy nagyon rövid idő alatt.
Felhasználás
- 50 Hz-es váltakozóáram egyenirányítása után a szinuszos lüktető egyenfeszültség „simítására”
- Kapcsolóüzemű tápegység kimenetére periódikusan juttatott energia átmeneti tárolására.
- KERS (Kinetic Energy Recovery System); Forma-1 kísérletek, fékezés során hirtelen felszabaduló mozgási energia tárolásra, majd gyorsításkor való visszaadására. A mozgási energia egyébként [math]E = \frac{1}{2}m \cdot v^2[/math], ahol m a tömeg, v a sebesség (méter/sec).
