Vétel jellemzése

A rádióamatőr vételjellemzés az összeköttetés során kicserélt információ nagyon fontos részét képezi. Ezáltal kaphatunk képet arról, hogy az ellenállomás milyen minőségben tudja venni az adásunkat.

Általános vételjellemzés (RST)

A rádióamatőr vételjellemzés paraméterei történelmileg a Q-kódokból alakultak ki:

• QRK - jelek érthetősége 1..5-ös skálán ( R: 1..5 )
• QSA - jelek erőssége 1..5-ös skálán ( S: 1..9 )
• QRI - hangszín 1..9-es skálán ( T: 1..9 )

A rádióamatőr forgalomban a Q-kódok vételjellemzés céljára nem praktikusak, ezért ezen kódokra alapozva alakult ki az RST rendszer (lásd még: Forgalmazási rövidítések -- RST, RS).

Értelmezés

R - readibility - érthetőség (azaz a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben) 1..5 -ös skálán.	S - signal strenght - jelerősség (műszerrel mérve objektív mérőszám - 1..9 -es skálán + X dB. Lásd: S érték	T - tone - hangfrekvencia minősége, 1..9 -es skálán
5 - kiválóan érthető adás 4 - nehezen érthető adás 3 - nem jól érthető adás 2 - rosszul érthető adás 1 - érthetetlen adás	9 - kiemelkedőn erős jelek 8 - erős jelek 7 - mérsékelten erős jelek 6 - jó jelek 5 - mérsékelten jó jelek 4 - gyenge jelek 3 - nagyon gyenge jelek 2 - majdnem vehetetlen jelek 1 - teljesen vehetetlen jelek	9 - tökéletes egyenáramú hang 8 - jó egyenáramú hang, de érezhető váltakozás (brumm) 7 - csaknem egyenáramú hang, erős hullámzással 6 - váltakozó áramú hang 5 - durva váltakozó áramú hang 4-1 - (alig használják) Ha 9-től eltérő T értéket kapunk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi a gond az adóberendezésünkkkel.

A vételjellemzést riport-nak nevezzük (az angol report-ból).

Példa

• 59: tisztán vehető, RH-n 34 dBµV (= 50 µV) jelszinttel. Lásd még: S érték
• 599: fentiek, továbbá a moduláció is rendben van.
• 519: tisztán itt van az állomás, igen kicsi (-14 dBµV) jelszinttel.
• 399: erős jelszinttel, de vételi zavar által zavartatva van itt az állomás.
• 595: RF szépen itt van, jelszintje is jó. Ám a hangfrekis rész erősen brummos, vagy olyan torz hogy nehéz érteni.

Mint látható, az R, S, T paraméterek 3 részre vonatkoznak. R a jeltisztaságra (ami a vevőben jutó jel/zaj viszony), S a vételi jelerősségre, T pedig tisztán a hangfrekvenciás paraméterre utal - RF zavart (R paraméter) ebbe nem beleértve. A három paraméter egymásból nem következtethető ki.

A riportadás módszerei

• Objektív riportadás: az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség és a hangszín értékelése szubjektív.

• Szubjektív riportadás: a szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S" érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.

A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519. Ez egyébként a mai igen kis zajú vevőkészülékek esetén teljesen valós - ha nincs a környezetünkben olyan elektronikai berendezés, amely zaja szétverné az érthetőséget. Sajos RH-n nem a jelszíntek kicsik, hanem a környezet zaja túl magas. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent. Sajnos az S mérő műszer vagy rádiótervezési hiba folytán vagy pedig a tényleges kicsi jelszint okán mozdulatlan marad.

A hangszín is megváltozhat a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang - azaz a több körös terjedés is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó.

A riportot ki lehet egészíteni Q-kódokkal, pl. QRM, QRN, QSB és egyéb megjegyzésekkel.

A kétféle riportadási módszer közül azt ajánlatos alkalmazni, amivel kézzelfogható információt nyújtunk az ellenállomásnak. Rövidhullámon a terjedés általában gyorsan változik, a visszavert jel polaritása foroghat, így az S-érték csak az adott pillanatban mért térerőre értelmezhető. Emiatt például a nagy távolságból végrehajtott antenna összehasonlító kísérletek sem adnak megbízható eredmény, sőt megtévesztő eredményre is vezethetnek.

Speciális vételjellemzések - üzemmódonként

• V - video