„Soros és párhuzamos kapcsolás” változatai közötti eltérés
(bal-jobb formázás (ha nem tetszik, visszaállítható)) |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | |||
− | |||
= Ellenállások = | = Ellenállások = | ||
− | |||
− | Soros kapcsolás | + | {| width="100%" |
− | + | |- valign="top" | |
+ | | width="50%" | [[Kép:Soros kapcsolás 1.png|frame|Soros kapcsolás|left]] | ||
+ | | [[Kép:Párhuzamos kapcsolás 1.png|frame|Párhuzamos kapcsolás|left]] | ||
+ | |- valign="top" | ||
+ | | | ||
+ | ;Ellenállások soros kapcsolása: | ||
− | Az ellenálláson eső feszültség soros kapcsolás esetén: | + | Soros kapcsolás esetén az eredő ellenállás az egyes [[elektromos ellenállás|ellenállás]]ok összege. Azaz |
− | <math>U_{R_{kiszemelt}} = U_{be} \cdot \frac{R_{kiszemelt}}{R_{soros}}</math> | + | |
+ | :<math>R_{soros} = R_{1} + R_{2} + \dots + R_{n}</math> | ||
+ | |||
+ | Az ellenálláson eső feszültség soros kapcsolás esetén: | ||
+ | |||
+ | :<math>U_{R_{kiszemelt}} = U_{be} \cdot \frac{R_{kiszemelt}}{R_{soros}}</math> | ||
+ | |||
+ | ahol: | ||
* U<sub>be</sub> a tápfeszültség, | * U<sub>be</sub> a tápfeszültség, | ||
* R<sub>kiszemelt</sub> amin akarom tudni, | * R<sub>kiszemelt</sub> amin akarom tudni, | ||
14. sor: | 23. sor: | ||
Érdemes megjegyezni, hogy az így kiszámított elemi feszültségek összege éppen a bemenő feszültséget kell hogy adja. | Érdemes megjegyezni, hogy az így kiszámított elemi feszültségek összege éppen a bemenő feszültséget kell hogy adja. | ||
− | Az ellenálláson átfolyó áram: | + | Az ellenálláson átfolyó áram: |
− | <math>I = \frac{U_{be}}{R_{soros}}</math> | + | |
+ | :<math>I = \frac{U_{be}}{R_{soros}}</math> | ||
+ | |||
Soros kapcsolás esetén minden komponens árama ugyanakkora. | Soros kapcsolás esetén minden komponens árama ugyanakkora. | ||
− | [[Elektromos vezetés]]sel kifejezve: | + | [[Elektromos vezetés]]sel kifejezve: |
− | <math>G_{soros} = \frac{1}{\frac{1}{G_1} + \frac{1}{G_2} + \dots + \frac{1}{G_n}}</math> | + | |
+ | :<math>G_{soros} = \frac{1}{\frac{1}{G_1} + \frac{1}{G_2} + \dots + \frac{1}{G_n}}</math> | ||
* Eredő soros ellenállást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/Rs_R04l.html számoló]. | * Eredő soros ellenállást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/Rs_R04l.html számoló]. | ||
* Részellenállást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/R1_R0Rs.html számoló]. | * Részellenállást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/R1_R0Rs.html számoló]. | ||
− | + | ;Izzók soros kapcsolása: | |
Sorba kapcsolt izzók akkor és csak akkor világítanak üzemszerűen, ha az izzók névleges árama azonos, valamit az izzósorra kapcsolt feszültség azonos az izzók névleges feszültségeinek összegével. Ugyanakkor nem szükséges, hogy az izzók azonos teljesítményűek - illetve feszültségűek - legyenek. | Sorba kapcsolt izzók akkor és csak akkor világítanak üzemszerűen, ha az izzók névleges árama azonos, valamit az izzósorra kapcsolt feszültség azonos az izzók névleges feszültségeinek összegével. Ugyanakkor nem szükséges, hogy az izzók azonos teljesítményűek - illetve feszültségűek - legyenek. | ||
− | + | | | |
+ | ;Ellenállások párhuzamos kapcsolása: | ||
+ | |||
+ | Párhuzamos kapcsolás esetén a az eredő [[elektromos vezetés|vezetés]] az egyes [[elektromos ellenállás|ellenállás]]ok vezetésének összege. Mivel a vezetés az ellenállás reciproka (1/R), ezért | ||
− | + | :<math>R_{parhuzamos} = \frac{1}{\frac{1}{R_1} + \frac{1}{R_2} + \dots + \frac{1}{R_n}}</math> | |
− | <math>R_{parhuzamos} = \frac{1}{\frac{1}{R_1} + \frac{1}{R_2} + \dots + \frac{1}{R_n}}</math> | ||
Az ellenállásokon eső feszültség: tekintettel arra, hogy mindegyik ugyanoda van kötve, ezért megegyezik. | Az ellenállásokon eső feszültség: tekintettel arra, hogy mindegyik ugyanoda van kötve, ezért megegyezik. | ||
− | Az ellenállásokon átfolyó áram: | + | Az ellenállásokon átfolyó áram: |
− | <math>I = U_{be} \cdot \frac{\frac{1}{R_{kiszemelt}}}{\frac{1}{R_{parhuzamos}}} = U_{be} \cdot \frac{R_{parhuzamos}}{R_{kiszemelt}}</math>. | + | |
+ | :<math>I = U_{be} \cdot \frac{\frac{1}{R_{kiszemelt}}}{\frac{1}{R_{parhuzamos}}} = U_{be} \cdot \frac{R_{parhuzamos}}{R_{kiszemelt}}</math>. | ||
Az áramok összege pedig a tápláló áram. | Az áramok összege pedig a tápláló áram. | ||
− | [[Elektromos vezetés]]sel kifejezve: | + | [[Elektromos vezetés]]sel kifejezve: |
− | <math>G_{parhuzamos} = G_{1} + G_{2} + \dots + G_{n}</math> | + | |
+ | :<math>G_{parhuzamos} = G_{1} + G_{2} + \dots + G_{n}</math> | ||
* Eredő párhuzamos ellenállást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/Rp_R04.html számoló]. | * Eredő párhuzamos ellenállást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/Rp_R04.html számoló]. | ||
* Részellenállást számoló [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/R1_R0Rp.html számoló]. | * Részellenállást számoló [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/R1_R0Rp.html számoló]. | ||
+ | |||
+ | |} | ||
= Kapacitások = | = Kapacitások = | ||
− | |||
− | <math>C_{soros} = \frac{1}{\frac{1}{C_1} + \frac{1}{C_2} + \dots + \frac{1}{C_n}}</math> | + | {| width="100%" |
+ | |- valign="top" | ||
+ | | width="50%" | | ||
+ | ;Kapacitások soros kapcsolása: | ||
+ | |||
+ | :<math>C_{soros} = \frac{1}{\frac{1}{C_1} + \frac{1}{C_2} + \dots + \frac{1}{C_n}}</math> | ||
* Soros eredő kapacitást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/Cs_C04.html számoló]. | * Soros eredő kapacitást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/Cs_C04.html számoló]. | ||
* Részkapacitást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/C1_C0Cs.html számoló]. | * Részkapacitást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/C1_C0Cs.html számoló]. | ||
− | + | | | |
+ | ;Kapacitások párhuzamos kapcsolása: | ||
− | <math>C_{parhuzamos} = C_{1} + C_{2} + \dots + C_{n}</math> | + | :<math>C_{parhuzamos} = C_{1} + C_{2} + \dots + C_{n}</math> |
− | <math>U_{parhuzamos} = min(U_{1}, U_{2}, \dots U_{n} )</math> | + | :<math>U_{parhuzamos} = min(U_{1}, U_{2}, \dots U_{n} )</math> |
+ | ahol: | ||
* U a kondenzátorok feszültségtűrése | * U a kondenzátorok feszültségtűrése | ||
* Eredő párhuzamos kapacitást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/Cp_C04.html számoló]. | * Eredő párhuzamos kapacitást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/Cp_C04.html számoló]. | ||
* Részkapacitást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/C1_C0Cp.html számoló]. | * Részkapacitást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/C1_C0Cp.html számoló]. | ||
+ | |} | ||
= Induktivitások = | = Induktivitások = | ||
− | |||
− | Ha az [[induktivitás]]ok között nincs csatolás: | + | {| width="100%" |
− | <math>L_{soros} = L_1 + L_2 + \dots + L_n</math> | + | |- valign="top" |
+ | | width="50%" | | ||
+ | ;Induktivitások soros kapcsolása: | ||
+ | |||
+ | Ha az [[induktivitás]]ok között nincs csatolás: | ||
+ | :<math>L_{soros} = L_1 + L_2 + \dots + L_n</math> | ||
+ | |||
+ | Két, csatolásban lévő induktivitás esetén: | ||
+ | :<math>L_{soros} = L_1 + L_2 + 2 \cdot M</math> | ||
− | + | ahol: | |
− | |||
* M a [[transzformátor|kölcsönös induktivitás]]. | * M a [[transzformátor|kölcsönös induktivitás]]. | ||
* Eredő soros induktivitást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/Ls_LLM.html számoló]. | * Eredő soros induktivitást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/Ls_LLM.html számoló]. | ||
− | + | | | |
+ | ;Induktivitások párhuzamos kapcsolása: | ||
+ | |||
+ | Ha az induktivitások között nincs csatolás: | ||
+ | |||
+ | :<math>L_{parhuzamos} = \frac{1}{\frac{1}{L_1} + \frac{1}{L_2} + \dots + \frac{1}{L_n}}</math> | ||
− | + | Két, csatolásban lévő induktivitás esetén: | |
− | |||
− | + | :<math>L = \frac{L_1 \cdot L_2 - M^2}{L_1 + L_ 2 - 2M}</math> | |
− | <math>L = \frac{L_1 \cdot L_2 - M^2}{L_1 + L_ 2 - 2M}</math> | + | |
+ | ahol: | ||
* M a [[transzformátor|kölcsönös induktivitás]]. | * M a [[transzformátor|kölcsönös induktivitás]]. | ||
* Eredő párhuzamos induktivitást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/Lp_LLM.html számoló]. | * Eredő párhuzamos induktivitást [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/Lp_LLM.html számoló]. | ||
+ | |||
+ | |} | ||
= LC és RLC tagok = | = LC és RLC tagok = | ||
− | + | ;Kapacitásokból illetve induktivitásokból álló váltakozóáramú hálózat | |
A [[kapacitás]] reaktanciáját X<sub>C</sub>, az [[induktivitás]]ét X<sub>L</sub> -lel jelöljük. | A [[kapacitás]] reaktanciáját X<sub>C</sub>, az [[induktivitás]]ét X<sub>L</sub> -lel jelöljük. | ||
− | + | ;LC tagok soros kapcsolása: | |
− | <math>X_{soros} = X_{L_1} + X_{L_2} + \dots + X_{L_n} - ( X_{C_1} + X_{C_2} + ... + X_{C_m} )</math> | + | |
+ | :<math>X_{soros} = X_{L_1} + X_{L_2} + \dots + X_{L_n} - ( X_{C_1} + X_{C_2} + ... + X_{C_m} )</math> | ||
+ | |||
+ | ;LC tagok párhuzamos kapcsolása: | ||
− | + | :<math>X_{parhuzamos} = \frac{1}{ \frac{1}{X_{L_1}} + \frac{1}{X_{L_2}} + \dots + \frac{1}{X_{L_n}} - ( \frac{1}{X_{C_1}} + \frac{1}{X_{C_2}} + \dots + \frac{1}{X_{C_m}} ) }</math> | |
− | <math>X_{parhuzamos} = \frac{1}{ \frac{1}{X_{L_1}} + \frac{1}{X_{L_2}} + \dots + \frac{1}{X_{L_n}} - ( \frac{1}{X_{C_1}} + \frac{1}{X_{C_2}} + \dots + \frac{1}{X_{C_m}} ) }</math> | ||
Látható a fentiekből, hogy ha az X<sub>L</sub>-ek összege megegyezik az X<sub>C</sub>-k összegével, akkor soros kapcsolás esetén az eredő reaktancia zérus lesz, párhuzamos kapcsolás esetén a reciprokösszegek egyezősége esetén a reaktancia végtelen értékű lenne. Hamar rájöhetünk, hogy ez utóbbit használjuk ki párhuzamos rezgőkörök esetén. | Látható a fentiekből, hogy ha az X<sub>L</sub>-ek összege megegyezik az X<sub>C</sub>-k összegével, akkor soros kapcsolás esetén az eredő reaktancia zérus lesz, párhuzamos kapcsolás esetén a reciprokösszegek egyezősége esetén a reaktancia végtelen értékű lenne. Hamar rájöhetünk, hogy ez utóbbit használjuk ki párhuzamos rezgőkörök esetén. | ||
105. sor: | 145. sor: | ||
* X<sub>C</sub> és X<sub>L</sub> feszültség illetve áramiránya egymáshoz viszonyítva ellentétes értékű. A feszültségek összegzésekor erre legyünk tekintettel. | * X<sub>C</sub> és X<sub>L</sub> feszültség illetve áramiránya egymáshoz viszonyítva ellentétes értékű. A feszültségek összegzésekor erre legyünk tekintettel. | ||
− | + | ;Ellenállásból, kapacitásból és induktivitásból álló váltakozó áramú hálózat: | |
Ezen rész megértéséhez a [[komplex számábrázolás]] fogalmának ismerete elengedhetetlen. | Ezen rész megértéséhez a [[komplex számábrázolás]] fogalmának ismerete elengedhetetlen. | ||
− | + | ;RLC tagok soros kapcsolása esetén az impedancia: | |
− | <math>Z_{soros} = R_1 + R_2 + ... + R_k + j \Big( X_{L_1} + X_{L_2} + \dots + X_{L_n} - ( X_{C_1} + X_{C_2} + ... + X_{C_m} ) \Big)</math> | + | |
+ | :<math>Z_{soros} = R_1 + R_2 + ... + R_k + j \Big( X_{L_1} + X_{L_2} + \dots + X_{L_n} - ( X_{C_1} + X_{C_2} + ... + X_{C_m} ) \Big)</math> | ||
+ | |||
+ | ;RLC tagok párhuzamos kapcsolása esetén az impedancia: | ||
− | + | :<math>Z_{parhuzamos} = \frac{1}{ \frac{1}{R_1} + \frac{1}{R_2} + ... + \frac{1}{R_k} - j\Big( \frac{1}{X_{L_1}} + \frac{1}{X_{L_2}} + \dots + \frac{1}{X_{L_n}} - ( \frac{1}{X_{C_1}} + \frac{1}{X_{C_2}} + \dots + \frac{1}{X_{C_m}} ) \Big) }</math> | |
− | <math>Z_{parhuzamos} = \frac{1}{ \frac{1}{R_1} + \frac{1}{R_2} + ... + \frac{1}{R_k} - j\Big( \frac{1}{X_{L_1}} + \frac{1}{X_{L_2}} + \dots + \frac{1}{X_{L_n}} - ( \frac{1}{X_{C_1}} + \frac{1}{X_{C_2}} + \dots + \frac{1}{X_{C_m}} ) \Big) }</math> | ||
Az egyenlet kiszámítása során a nevezőben lesz egy valós és egy képzetes érték. A konjugálttal végigszorozva a számlálót és a nevezőt oldható meg a törtszámítás. Lásd: [[Komplex számábrázolás]]. Vagy pedig célszerű áttérni az exponenciális alakra, és azzal elvégezni az osztást. | Az egyenlet kiszámítása során a nevezőben lesz egy valós és egy képzetes érték. A konjugálttal végigszorozva a számlálót és a nevezőt oldható meg a törtszámítás. Lásd: [[Komplex számábrázolás]]. Vagy pedig célszerű áttérni az exponenciális alakra, és azzal elvégezni az osztást. | ||
119. sor: | 161. sor: | ||
Az egyenletből szintén látható, hogy amennyiben X<sub>L</sub> megegyezik X<sub>C</sub>-vel, akkor soros kapcsolás esetén az eredő impedancia tisztán ohmos lesz és az ellenállások összege lesz, párhuzamos kapcsolásnál pedig ebben az esetben nem csökkenti az impedanciát a komplex tag, tehát ekkor éri el az impedancia a maximumát, amit az ellenálláshálózat határoz meg. | Az egyenletből szintén látható, hogy amennyiben X<sub>L</sub> megegyezik X<sub>C</sub>-vel, akkor soros kapcsolás esetén az eredő impedancia tisztán ohmos lesz és az ellenállások összege lesz, párhuzamos kapcsolásnál pedig ebben az esetben nem csökkenti az impedanciát a komplex tag, tehát ekkor éri el az impedancia a maximumát, amit az ellenálláshálózat határoz meg. | ||
− | Azt is meg kell jegyeznünk, hogy mivel | + | Azt is meg kell jegyeznünk, hogy mivel |
− | u<sub>C</sub> = i*X<sub>C</sub>, <br> | + | |
+ | : u<sub>C</sub> = i*X<sub>C</sub>, <br> | ||
+ | |||
megdöbbentően nagy feszültségek lehetnek soros kapcsolás esetén a kondenzátoron. Illetve ugyanez igaz az induktivitásra is. Miközben az egész áramkört tápláló váltakozóáramú generátor feszültsége akár nagyságrendekkel is kisebb. | megdöbbentően nagy feszültségek lehetnek soros kapcsolás esetén a kondenzátoron. Illetve ugyanez igaz az induktivitásra is. Miközben az egész áramkört tápláló váltakozóáramú generátor feszültsége akár nagyságrendekkel is kisebb. | ||
126. sor: | 170. sor: | ||
= Diódák, tranzisztorok = | = Diódák, tranzisztorok = | ||
− | == Diódák soros kapcsolása | + | |
+ | {| width="100%" | ||
+ | |- valign="top" | ||
+ | | width="50%" | | ||
+ | ;Diódák soros kapcsolása: | ||
Ha egy darab [[egyenirányító dióda]] záróirányú feszültségtűrése kevés, akkor több, azonos típusú [[dióda|diódát]] kötnek sorba. Gyártási szórás miatt azonban a záróirányú ellenállás különbözik az egyes diódáknál. Így a feszültség nem egyenletesen oszlik el a diódák között. Könnyen lehet olyan dióda, amelyre túlfeszültség jut, amitől tönkremegy, magával rántva a többit. | Ha egy darab [[egyenirányító dióda]] záróirányú feszültségtűrése kevés, akkor több, azonos típusú [[dióda|diódát]] kötnek sorba. Gyártási szórás miatt azonban a záróirányú ellenállás különbözik az egyes diódáknál. Így a feszültség nem egyenletesen oszlik el a diódák között. Könnyen lehet olyan dióda, amelyre túlfeszültség jut, amitől tönkremegy, magával rántva a többit. | ||
133. sor: | 181. sor: | ||
Feszültségstabilizálásra záróirányban bekötött [[zener dióda|zener diódát]] és nyitóirányban bekötött diódát vagy [[LED]]-et használnak. Az így sorbakötött félvezetők jellemző feszültségei összeadódnak. | Feszültségstabilizálásra záróirányban bekötött [[zener dióda|zener diódát]] és nyitóirányban bekötött diódát vagy [[LED]]-et használnak. Az így sorbakötött félvezetők jellemző feszültségei összeadódnak. | ||
− | + | | | |
+ | ;Diódák, tranzisztorok párhuzamos kapcsolása | ||
Ha egy darab félvezetőn ( ( egyenirányító, [[LED|fénykibocsátó]] ) [[dióda|diódán]], [[tranzisztor]]on ) átfolyó áram ( fényerő ) kevés, akkor több, azonos típusú félvezetőt kötnek párhuzamosan. Gyártási szórás miatt azonban a nyitóirányú ellenállás különbözik az egyes félvezetőknél. Így az áram nem egyenletesen oszlik el a félvezetők között. Könnyen lehet olyan félvezető, amelyre túláram jut, amitől tönkremegy. | Ha egy darab félvezetőn ( ( egyenirányító, [[LED|fénykibocsátó]] ) [[dióda|diódán]], [[tranzisztor]]on ) átfolyó áram ( fényerő ) kevés, akkor több, azonos típusú félvezetőt kötnek párhuzamosan. Gyártási szórás miatt azonban a nyitóirányú ellenállás különbözik az egyes félvezetőknél. Így az áram nem egyenletesen oszlik el a félvezetők között. Könnyen lehet olyan félvezető, amelyre túláram jut, amitől tönkremegy. | ||
Az egyenletes árameloszlást külső alkatrésszel lehet elérni. Gyakorlatban ez minden félvezetővel sorosan kötött, azonos, aránylag kis értékű ( pl. 0.1 ohm ) [[ellenállás]]sal érhető el. Az ellenállásoknak is ki kell bírniuk a diódákra jutó áramerősséget. | Az egyenletes árameloszlást külső alkatrésszel lehet elérni. Gyakorlatban ez minden félvezetővel sorosan kötött, azonos, aránylag kis értékű ( pl. 0.1 ohm ) [[ellenállás]]sal érhető el. Az ellenállásoknak is ki kell bírniuk a diódákra jutó áramerősséget. | ||
− | = | + | |- |
+ | | colspan="2" | | ||
+ | ;Diódák antiparallel kapcsolása: | ||
Az antiparallel kapcsolás olyan párhuzamos kapcsolás, amelyben két polarizált alkatrész egymással ellenétesen ( ''szemben'' ) van összekapcsolva. | Az antiparallel kapcsolás olyan párhuzamos kapcsolás, amelyben két polarizált alkatrész egymással ellenétesen ( ''szemben'' ) van összekapcsolva. | ||
Antiparallel kapcsolt diódák alkalmasak váltóáramú feszültségstabilizálásra, feszültségkorlátozásra. Kétszínű [[LED]]-ek a rákapcsolt áram irányától függően különböző színnel világítanak, mindössze két kivezetés illetve vezeték felhasználásával. | Antiparallel kapcsolt diódák alkalmasak váltóáramú feszültségstabilizálásra, feszültségkorlátozásra. Kétszínű [[LED]]-ek a rákapcsolt áram irányától függően különböző színnel világítanak, mindössze két kivezetés illetve vezeték felhasználásával. | ||
+ | |||
+ | |} | ||
= Feszültség- és áramgenerátorok = | = Feszültség- és áramgenerátorok = | ||
− | |||
− | Egyenfeszültség esetén: | + | {| width="100%" |
− | <math>U_{0_{soros}} = U_{0_1} + U_{0_2} + \dots + U_{0_n}</math> | + | |- valign="top" |
+ | | width="50%" | | ||
+ | ;Feszültséggenerátorok soros kapcsolása | ||
+ | |||
+ | Egyenfeszültség esetén: | ||
+ | |||
+ | :<math>U_{0_{soros}} = U_{0_1} + U_{0_2} + \dots + U_{0_n}</math> | ||
+ | |||
+ | A belső ellenállás: | ||
+ | |||
+ | :<math>R_{b_{soros}} = R_{b_1} + R_{b_2} + \dots + R_{b_n}</math> | ||
+ | |||
+ | | | ||
+ | ;Feszültséggenerátorok párhuzamos kapcsolása: | ||
+ | |||
+ | : <math>U_0 = \frac{G_{b_1} \cdot U_{b_1} + G_{b_2} \cdot U_{b_2} + \dots + G_{b_n} \cdot U_{b_n}}{G_{b_1} + G_{b_2} + \dots + G_{n_b}}</math> | ||
− | A belső | + | A belső vezetés: |
− | |||
− | = | + | :<math>G_{b_{parhuzamos}} = G_{b_1} + G_{b_2} + \dots + G_{b_n}</math> |
− | + | |- | |
+ | | | ||
+ | ;Áramgenerátorok soros kapcsolása: | ||
− | + | :<math>I_0 = \frac{ R_{b_1} \cdot I_{b_1} + R_{b_2} \cdot I_{b_2} + \dots + R_{b_n} \cdot I_{b_n}}{R_{b_1} + R_{b_2} + \dots + R_{n_b}}</math> | |
− | <math> | ||
− | + | A belső ellenállás: | |
− | <math> | + | :<math>R_{b_{soros}} = R_{b_1} + R_{b_2} + \dots + R_{b_n}</math> |
− | + | | | |
− | + | ;Áramgenerátorok párhuzamos kapcsolása | |
− | = | + | :<math>I_{b_{parhuzamos}} = I_{b_1} + I_{b_2} + \dots + I_{b_n}</math> |
− | + | A belső vezetés: | |
− | + | :<math>G_{b_{parhuzamos}} = G_{b_1} + G_{b_2} + \dots + G_{b_n}</math> | |
− | <math>G_{b_{parhuzamos}} = G_{b_1} + G_{b_2} + \dots + G_{b_n}</math> | + | |} |
= Kapcsolók (logikai műveletek) = | = Kapcsolók (logikai műveletek) = | ||
− | == Kapcsolók soros kapcsolása | + | |
+ | {| width="100%" | ||
+ | |- valign="top" | ||
+ | | width="50%" | | ||
+ | ;Kapcsolók soros kapcsolása: | ||
Logikai ''és'' műveletnek felel meg. Az áramkörön akkor folyik áram, ha minden kapcsolón folyik áram. | Logikai ''és'' műveletnek felel meg. Az áramkörön akkor folyik áram, ha minden kapcsolón folyik áram. | ||
− | + | | | |
+ | ;Kapcsolók párhuzamos kapcsolása: | ||
Logikai ''vagy'' műveletnek felel meg. Az áramkörön akkor folyik áram, ha legalább egy kapcsolón folyik. | Logikai ''vagy'' műveletnek felel meg. Az áramkörön akkor folyik áram, ha legalább egy kapcsolón folyik. | ||
+ | |} | ||
= Erősítők, csillapítók = | = Erősítők, csillapítók = | ||
− | == Erősítők, csillapítók soros kapcsolása | + | {| width="100%" |
+ | |- valign="top" | ||
+ | | width="50%" | | ||
+ | ;Erősítők, csillapítók soros kapcsolása: | ||
Sorbakapcsolt erősítők és/vagy csillapítók eredő erősítése az egyes erősítések szorzata: | Sorbakapcsolt erősítők és/vagy csillapítók eredő erősítése az egyes erősítések szorzata: | ||
195. sor: | 271. sor: | ||
:A<sup>dB</sup> = A<sub>1</sub><sup>dB</sup> + A<sub>2</sub><sup>dB</sup> + . . . + A<sub>n</sub><sup>dB</sup> | :A<sup>dB</sup> = A<sub>1</sub><sup>dB</sup> + A<sub>2</sub><sup>dB</sup> + . . . + A<sub>n</sub><sup>dB</sup> | ||
− | + | | | |
+ | ;Erősítők, csillapítók párhuzamos kapcsolása: | ||
Erősítőket párhuzamosan olyan esetekben kapcsolunk, | Erősítőket párhuzamosan olyan esetekben kapcsolunk, | ||
202. sor: | 279. sor: | ||
Csillapítókat párhuzamosan csak olyan esetben kapcsolunk, ha az adott rendszerben kisebb bemenő- és kimenőimpedanciára van szükségünk. Igen ritka kényszermegoldás ez. | Csillapítókat párhuzamosan csak olyan esetben kapcsolunk, ha az adott rendszerben kisebb bemenő- és kimenőimpedanciára van szükségünk. Igen ritka kényszermegoldás ez. | ||
+ | |} | ||
[[Kategória:Műszaki alapfogalmak]] | [[Kategória:Műszaki alapfogalmak]] |
A lap 2010. július 19., 18:58-kori változata
Tartalomjegyzék
Ellenállások
Soros kapcsolás esetén az eredő ellenállás az egyes ellenállások összege. Azaz
Az ellenálláson eső feszültség soros kapcsolás esetén:
ahol:
Érdemes megjegyezni, hogy az így kiszámított elemi feszültségek összege éppen a bemenő feszültséget kell hogy adja. Az ellenálláson átfolyó áram:
Soros kapcsolás esetén minden komponens árama ugyanakkora. Elektromos vezetéssel kifejezve:
Sorba kapcsolt izzók akkor és csak akkor világítanak üzemszerűen, ha az izzók névleges árama azonos, valamit az izzósorra kapcsolt feszültség azonos az izzók névleges feszültségeinek összegével. Ugyanakkor nem szükséges, hogy az izzók azonos teljesítményűek - illetve feszültségűek - legyenek. |
Párhuzamos kapcsolás esetén a az eredő vezetés az egyes ellenállások vezetésének összege. Mivel a vezetés az ellenállás reciproka (1/R), ezért
Az ellenállásokon eső feszültség: tekintettel arra, hogy mindegyik ugyanoda van kötve, ezért megegyezik. Az ellenállásokon átfolyó áram:
Az áramok összege pedig a tápláló áram. Elektromos vezetéssel kifejezve:
|
Kapacitások
|
ahol:
|
Induktivitások
Ha az induktivitások között nincs csatolás:
Két, csatolásban lévő induktivitás esetén:
ahol:
|
Ha az induktivitások között nincs csatolás:
Két, csatolásban lévő induktivitás esetén:
ahol:
|
LC és RLC tagok
- Kapacitásokból illetve induktivitásokból álló váltakozóáramú hálózat
A kapacitás reaktanciáját XC, az induktivitásét XL -lel jelöljük.
- LC tagok soros kapcsolása
- [math]X_{soros} = X_{L_1} + X_{L_2} + \dots + X_{L_n} - ( X_{C_1} + X_{C_2} + ... + X_{C_m} )[/math]
- LC tagok párhuzamos kapcsolása
- [math]X_{parhuzamos} = \frac{1}{ \frac{1}{X_{L_1}} + \frac{1}{X_{L_2}} + \dots + \frac{1}{X_{L_n}} - ( \frac{1}{X_{C_1}} + \frac{1}{X_{C_2}} + \dots + \frac{1}{X_{C_m}} ) }[/math]
Látható a fentiekből, hogy ha az XL-ek összege megegyezik az XC-k összegével, akkor soros kapcsolás esetén az eredő reaktancia zérus lesz, párhuzamos kapcsolás esetén a reciprokösszegek egyezősége esetén a reaktancia végtelen értékű lenne. Hamar rájöhetünk, hogy ez utóbbit használjuk ki párhuzamos rezgőkörök esetén.
Az elemi komponenseken eső feszultség és áram kiszámítása megegyezik az ellenállásokénál tárgyalttal, azzal a különbséggel, hogy
- R helyett X jelölést alkalmazunk.
- XC és XL feszültség illetve áramiránya egymáshoz viszonyítva ellentétes értékű. A feszültségek összegzésekor erre legyünk tekintettel.
- Ellenállásból, kapacitásból és induktivitásból álló váltakozó áramú hálózat
Ezen rész megértéséhez a komplex számábrázolás fogalmának ismerete elengedhetetlen.
- RLC tagok soros kapcsolása esetén az impedancia
- [math]Z_{soros} = R_1 + R_2 + ... + R_k + j \Big( X_{L_1} + X_{L_2} + \dots + X_{L_n} - ( X_{C_1} + X_{C_2} + ... + X_{C_m} ) \Big)[/math]
- RLC tagok párhuzamos kapcsolása esetén az impedancia
- [math]Z_{parhuzamos} = \frac{1}{ \frac{1}{R_1} + \frac{1}{R_2} + ... + \frac{1}{R_k} - j\Big( \frac{1}{X_{L_1}} + \frac{1}{X_{L_2}} + \dots + \frac{1}{X_{L_n}} - ( \frac{1}{X_{C_1}} + \frac{1}{X_{C_2}} + \dots + \frac{1}{X_{C_m}} ) \Big) }[/math]
Az egyenlet kiszámítása során a nevezőben lesz egy valós és egy képzetes érték. A konjugálttal végigszorozva a számlálót és a nevezőt oldható meg a törtszámítás. Lásd: Komplex számábrázolás. Vagy pedig célszerű áttérni az exponenciális alakra, és azzal elvégezni az osztást.
Az egyenletből szintén látható, hogy amennyiben XL megegyezik XC-vel, akkor soros kapcsolás esetén az eredő impedancia tisztán ohmos lesz és az ellenállások összege lesz, párhuzamos kapcsolásnál pedig ebben az esetben nem csökkenti az impedanciát a komplex tag, tehát ekkor éri el az impedancia a maximumát, amit az ellenálláshálózat határoz meg.
Azt is meg kell jegyeznünk, hogy mivel
- uC = i*XC,
megdöbbentően nagy feszültségek lehetnek soros kapcsolás esetén a kondenzátoron. Illetve ugyanez igaz az induktivitásra is. Miközben az egész áramkört tápláló váltakozóáramú generátor feszültsége akár nagyságrendekkel is kisebb.
Hogyan lehet ez? A kondenzátoron és az induktivitáson rezonancia esetén pontosan 180 fokos fázistolás van soros kapcsolás esetén a feszültség, párhuzamos kapcsolás esetén az áramaik közt. Ezáltal egymásba juttatják át az energiát és az áramkörön belül végeznek nagy intenzitású oszcillációt.
Diódák, tranzisztorok
Ha egy darab egyenirányító dióda záróirányú feszültségtűrése kevés, akkor több, azonos típusú diódát kötnek sorba. Gyártási szórás miatt azonban a záróirányú ellenállás különbözik az egyes diódáknál. Így a feszültség nem egyenletesen oszlik el a diódák között. Könnyen lehet olyan dióda, amelyre túlfeszültség jut, amitől tönkremegy, magával rántva a többit. A záróirányú egyenletes feszültségeloszlást külső feszültségosztóval lehet elérni. Gyakorlatban ez minden diódával párhuzamosan kötött, azonos, aránylag nagy értékű ( pl. 100 kiloohm ) ellenállásokkal érhető el. Az ellenállásoknak is ki kell bírniuk a diódákra jutó záróirányú feszültséget. Feszültségstabilizálásra záróirányban bekötött zener diódát és nyitóirányban bekötött diódát vagy LED-et használnak. Az így sorbakötött félvezetők jellemző feszültségei összeadódnak. |
Ha egy darab félvezetőn ( ( egyenirányító, fénykibocsátó ) diódán, tranzisztoron ) átfolyó áram ( fényerő ) kevés, akkor több, azonos típusú félvezetőt kötnek párhuzamosan. Gyártási szórás miatt azonban a nyitóirányú ellenállás különbözik az egyes félvezetőknél. Így az áram nem egyenletesen oszlik el a félvezetők között. Könnyen lehet olyan félvezető, amelyre túláram jut, amitől tönkremegy. Az egyenletes árameloszlást külső alkatrésszel lehet elérni. Gyakorlatban ez minden félvezetővel sorosan kötött, azonos, aránylag kis értékű ( pl. 0.1 ohm ) ellenállással érhető el. Az ellenállásoknak is ki kell bírniuk a diódákra jutó áramerősséget. |
Az antiparallel kapcsolás olyan párhuzamos kapcsolás, amelyben két polarizált alkatrész egymással ellenétesen ( szemben ) van összekapcsolva. Antiparallel kapcsolt diódák alkalmasak váltóáramú feszültségstabilizálásra, feszültségkorlátozásra. Kétszínű LED-ek a rákapcsolt áram irányától függően különböző színnel világítanak, mindössze két kivezetés illetve vezeték felhasználásával. |
Feszültség- és áramgenerátorok
Egyenfeszültség esetén:
A belső ellenállás:
|
A belső vezetés:
|
A belső ellenállás:
|
A belső vezetés:
|
Kapcsolók (logikai műveletek)
Logikai és műveletnek felel meg. Az áramkörön akkor folyik áram, ha minden kapcsolón folyik áram. |
Logikai vagy műveletnek felel meg. Az áramkörön akkor folyik áram, ha legalább egy kapcsolón folyik. |
Erősítők, csillapítók
Sorbakapcsolt erősítők és/vagy csillapítók eredő erősítése az egyes erősítések szorzata:
Logaritmikus egységekkel kifejezve:
|
Erősítőket párhuzamosan olyan esetekben kapcsolunk,
Csillapítókat párhuzamosan csak olyan esetben kapcsolunk, ha az adott rendszerben kisebb bemenő- és kimenőimpedanciára van szükségünk. Igen ritka kényszermegoldás ez. |