„Anyagok és tulajdonságaik” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „== Néhány gyakrabban használt fém és jellemzője == {| border="1" style="text-align: center" ! Neve !! Fajsúlya<br>(kg/dm<sup>3</sup> !! Szakítószilárdság<br>(N...”) |
a (→Néhány gyakrabban használt fém és jellemzője: mértékegységek) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
{| border="1" style="text-align: center" | {| border="1" style="text-align: center" | ||
| − | ! Neve !! | + | ! Neve !! Sűrűség<br>(kg/dm<sup>3</sup>) !! Szakítószilárdság<br>(N/mm<sup>2</sup>) !! Olvadáspont<br>(°C) !! Hővezetési tényező<br>(W/m·°C) !! Fajlagos ellenállás<br>(μΩm = ohm*mm<sup>2</sup>/m) !! Ellenállás hőtényezője<br>(10<sup>-3</sup>/°C) |
|- | |- | ||
| Alumínium || 2,70 || 30 || 660 || 229 || 0,026 || 4,3 | | Alumínium || 2,70 || 30 || 660 || 229 || 0,026 || 4,3 | ||
A lap 2010. október 24., 15:16-kori változata
Néhány gyakrabban használt fém és jellemzője
| Neve | Sűrűség (kg/dm3) |
Szakítószilárdság (N/mm2) |
Olvadáspont (°C) |
Hővezetési tényező (W/m·°C) |
Fajlagos ellenállás (μΩm = ohm*mm2/m) |
Ellenállás hőtényezője (10-3/°C) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Alumínium | 2,70 | 30 | 660 | 229 | 0,026 | 4,3 |
| Arany | 19,3 | 100 | 1063 | 297 | 0,0204 | 3,9 |
| Ezüst | 10,5 | 130 | 960 | 418,7 | 0,016 | 3,6 |
| Higany | 13,55 | - | -38,4 | 9 | 0,950 | 0,9 |
| Ólom | 11,34 | 14,7 | 327 | 35,1 | 0,206 | 3,9 |
| Ón | 7,28 | 27 | 232 | 66,1 | 0,128 | 4,2 |
| Réz | 8,96 | 235 | 1083 | 386 | 0,0167 | 4,33 |
| Vas | 7,86 | 216 | 1536 | 73,3 | 0,0971 | 6,51 |
| Volfrám | 19,3 | 390 | 3395 | 142 | 0,055 | 4,6 |
Érdemes megjegyezni, hogy 1 mm2 keresztmetszetű rézhuzalból R = Rfajlagos / keresztmetszet[mm] * hossz[m] alapján az 1 Ω = 0,0167 / 1mm2 * 60 méter.
Gyakorlati tippek
A kereskedelemben kapható huzalok a jobb szakítószilárdság érdekében ötvözve vannak, a fajlagos ellenállásuk ezért picivel nagyobb.
Figyelemreméltó az a tény is, hogy az ón 7,6-szor rosszabb vezető a réznél. Az ólom (SN40PB60 régi forrasztóón) még rosszabb. Rádiófrekvenciás NYÁK-ot és tekercshuzaljait ezért nem célszerű ónnal befuttatni.
Az ezüst alig jobb fajlagos ellenállású a réznél. Azonban vitathatatlan előnye, hogy a rézzel ellentétben nem alakul ki rajta zöld oxidréteg, amely elrontja a felületi vezetőképességét a réznek. Lásd még skin-hatás.
Antennaépítésnél a fajlagos ellenállás mellet érdekes paraméter lehet a fajsúly és a szakítószilárdság. Az alumínium ugyanakkora darabja 3,3-szor könnyebb a réznél. Fajlagos ellenállása alig rosszabb. Szakítószilárdsága magnézium és szilícium ötvözéssel van javítva (AlMgSi). Ugyanakkor a skin-hatás és a kisebb tömeg miatt az alumínium cső praktikusabb antennához a tömör rúdnál.
