„Segítség:Wiki jelölőnyelv alapjai” változatai közötti eltérés
a (formázás) |
|||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
Azonban nem mindegy, hogy a jelölőnyelv vezérlőkarakterei, vezérlőszavai milyen könnyen jegyezhetők meg. A wiki-ben ezeket megpróbálták a lehető leg könnyebben megjegyezhetőre választani. Erre meg is volt a lehetőség, ugyanis a HTML, amire szoftver megjelenítéskor konvertálja a szöveget, viszonylag keveset tud, így a vezérlőkaraktereknek sem kell túl nagy komplexitás. A HTML egyéb lehetőségeit pedig szükség esetén a HTML leíró nyelvből kölcsönözhetik a haladó felhasználók. Szerencsére erre ritkán van szükség. | Azonban nem mindegy, hogy a jelölőnyelv vezérlőkarakterei, vezérlőszavai milyen könnyen jegyezhetők meg. A wiki-ben ezeket megpróbálták a lehető leg könnyebben megjegyezhetőre választani. Erre meg is volt a lehetőség, ugyanis a HTML, amire szoftver megjelenítéskor konvertálja a szöveget, viszonylag keveset tud, így a vezérlőkaraktereknek sem kell túl nagy komplexitás. A HTML egyéb lehetőségeit pedig szükség esetén a HTML leíró nyelvből kölcsönözhetik a haladó felhasználók. Szerencsére erre ritkán van szükség. | ||
| − | + | = Fejezetcím, alfejezetcím, al-alfejezetcím = | |
<nowiki>= Főcím =</nowiki> | <nowiki>= Főcím =</nowiki> | ||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
<nowiki>==== Al-alfejezetcím ====</nowiki> | <nowiki>==== Al-alfejezetcím ====</nowiki> | ||
| − | + | = Szövegformázás = | |
| − | + | == Új bekezdés == | |
Üres sor hagyása új bekezdést fog létrehozni. | Üres sor hagyása új bekezdést fog létrehozni. | ||
| − | + | == Szókiemelés == | |
A szimpla idézőjel ( aposztróf ) | A szimpla idézőjel ( aposztróf ) | ||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
* '''triplán alkalmazva'''(<nowiki>'''triplán alkalmazva'''</nowiki>). | * '''triplán alkalmazva'''(<nowiki>'''triplán alkalmazva'''</nowiki>). | ||
| − | + | == Formázatlan, kiemelt hátterű szöveg == | |
Amennyiben a szöveget nem a sor elején kezdjük el, akkor szürke keretbe foglalva, formázatlan szövegként jelenik meg. | Amennyiben a szöveget nem a sor elején kezdjük el, akkor szürke keretbe foglalva, formázatlan szövegként jelenik meg. | ||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
Ha szürke hátteret akarunk, akkor inkább táblázatot érdemes csinálni például az első sorba írt bgcolor="#e0e0e0" opcióval. | Ha szürke hátteret akarunk, akkor inkább táblázatot érdemes csinálni például az első sorba írt bgcolor="#e0e0e0" opcióval. | ||
| − | + | == Listák == | |
A listák a sor elején elhelyezett * vagy # vagy : jelekkel kezdődnek. Ezek a jelek tetszőleges kombinációban alkalmazva igen változatos listák készítését teszik lehetővé. Az alábbiakban ezek lesznek ismertetve. | A listák a sor elején elhelyezett * vagy # vagy : jelekkel kezdődnek. Ezek a jelek tetszőleges kombinációban alkalmazva igen változatos listák készítését teszik lehetővé. Az alábbiakban ezek lesznek ismertetve. | ||
| 77. sor: | 77. sor: | ||
is egész jól kinéző listát eredményez. Azonban hivatalosan a számozott és a számozatlan listatípus a két alap lista. | is egész jól kinéző listát eredményez. Azonban hivatalosan a számozott és a számozatlan listatípus a két alap lista. | ||
| − | + | == Speciális karakterek == | |
A wiki jelölőnyelve sem tud mindent, ezért néha a HTML szintaktikához kell nyúlni. | A wiki jelölőnyelve sem tud mindent, ezért néha a HTML szintaktikához kell nyúlni. | ||
| 94. sor: | 94. sor: | ||
A fentiek használata néha jól jön, de komolyabb képletek szerkesztéséhez a ''Matematikai képletek szerkesztése'' részben ismertetett megoldást célszerű alkalmazni. | A fentiek használata néha jól jön, de komolyabb képletek szerkesztéséhez a ''Matematikai képletek szerkesztése'' részben ismertetett megoldást célszerű alkalmazni. | ||
| − | + | = Szócikkek közötti hivatkozások = | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
A wiki az ''egyik szócikk adja a másikat'' elvre épít. Ezért nagyon fontos az, hogy bármely ismeretlen kifejezést egy azt ismertető szócikkre való hivatkozással lássunk el. Ezért a wiki-ben nagyon egyszerűen, az alábbiakban ismertetettek szerint helyezhetőek el hivatkozások: | A wiki az ''egyik szócikk adja a másikat'' elvre épít. Ezért nagyon fontos az, hogy bármely ismeretlen kifejezést egy azt ismertető szócikkre való hivatkozással lássunk el. Ezért a wiki-ben nagyon egyszerűen, az alábbiakban ismertetettek szerint helyezhetőek el hivatkozások: | ||
A lap 2006. október 18., 10:04-kori változata
Eddigiekben legtöbbünk csak olyan szövegszerkesztővel dolgozott, amely egyfelhasználós volt és alakhűen jelenítette meg a szöveget, a betüméretet egyetlen egérkattintással állította. Ezzel szemben van egy - szintén sokunk által kedvelt - másik elv, amely az a leírónyelv nevet viseli. Ez utóbbit használja a wiki is.
A leírónyelv alapelve, hogy a formázáshoz normál szöveges vezérlő karaktereket, vezérlőszavakat használ. A leírónyelv előnye abban rejlik, hogy nincsenek rejtett formázások benne és minden egyes szövegbeli vagy formázásbeli változtatás a szöveges különbség megjelenítésével a felszínre kerül. Ezért bármilyen hihetetlen, de csoportos szerkesztésre alkalmasabb, mint például egy MS Word-szerű (egyfelhasználós) megoldás.
Azonban nem mindegy, hogy a jelölőnyelv vezérlőkarakterei, vezérlőszavai milyen könnyen jegyezhetők meg. A wiki-ben ezeket megpróbálták a lehető leg könnyebben megjegyezhetőre választani. Erre meg is volt a lehetőség, ugyanis a HTML, amire szoftver megjelenítéskor konvertálja a szöveget, viszonylag keveset tud, így a vezérlőkaraktereknek sem kell túl nagy komplexitás. A HTML egyéb lehetőségeit pedig szükség esetén a HTML leíró nyelvből kölcsönözhetik a haladó felhasználók. Szerencsére erre ritkán van szükség.
Tartalomjegyzék
Fejezetcím, alfejezetcím, al-alfejezetcím
= Főcím =
== Fejezetcím ==
=== Alfejezetcím ===
==== Al-alfejezetcím ====
Szövegformázás
Új bekezdés
Üres sor hagyása új bekezdést fog létrehozni.
Szókiemelés
A szimpla idézőjel ( aposztróf )
- duplán alkalmazva (''duplán alkalmazva'')
- triplán alkalmazva('''triplán alkalmazva''').
Formázatlan, kiemelt hátterű szöveg
Amennyiben a szöveget nem a sor elején kezdjük el, akkor szürke keretbe foglalva, formázatlan szövegként jelenik meg.
Mint például ez.
Ezt viszonylag ritkán használjuk, mivel az üres soroknál véget ér a szürke háttér.
Ha szürke hátteret akarunk, akkor inkább táblázatot érdemes csinálni például az első sorba írt bgcolor="#e0e0e0" opcióval.
Listák
A listák a sor elején elhelyezett * vagy # vagy : jelekkel kezdődnek. Ezek a jelek tetszőleges kombinációban alkalmazva igen változatos listák készítését teszik lehetővé. Az alábbiakban ezek lesznek ismertetve.
Számozatlan lista: * (csillag jel), számozott lista: # (kettőskereszt). Többszintű lista az előbb ismertetett két alapelem megfelelő sorrendben történő egymás után írásával történik. Fontos megemlíteni, hogy egyazon lista az első üresen hagyott sorig generálódik. Tehát az üres sor egyben a lista végét is jelenti.
Számozatlan 2 szintű példa:
- Első szint: *
- Első szint: *
- Második szint: **
- Második szint: **
Számozatlan-számozott 2 szintű példa:
- Első szint: *
- Második szint: *#
- Második szint: *#
Számozott-számozatlan kétszintű példa:
- Első szint: #
- Második szinten #*
- Második szinten #*
- Első szint: #
- Második szinten #*
- Második szinten #*
A : (kettőspont) tabulálást, a ; (pontosvessző) pedig kiemelést eredményez. Így a
- pontosvessző
- kettőspont
- kettőspont
- pontosvessző
- kettőspont
- kettőspont pontvessző
- kettőspont kettőspont
is egész jól kinéző listát eredményez. Azonban hivatalosan a számozott és a számozatlan listatípus a két alap lista.
Speciális karakterek
A wiki jelölőnyelve sem tud mindent, ezért néha a HTML szintaktikához kell nyúlni.
- soremelés: <br>
- felső index: m2 : m<sup>2</sup>
- alsó index: Ut : U<sub>t</sub>
- ± : ± vagy egérrel átmásolni innen.
- Ω : Ω vagy egérrel átmásolni innen.
- λ : λ vagy egérrel átmásolni innen.
- π : π vagy egérrel átmásolni innen.
- μ : μ vagy egérrel átmásolni innen.
- € : € vagy egérrel átmásolni innen.
A fentiek használata néha jól jön, de komolyabb képletek szerkesztéséhez a Matematikai képletek szerkesztése részben ismertetett megoldást célszerű alkalmazni.
Szócikkek közötti hivatkozások
A wiki az egyik szócikk adja a másikat elvre épít. Ezért nagyon fontos az, hogy bármely ismeretlen kifejezést egy azt ismertető szócikkre való hivatkozással lássunk el. Ezért a wiki-ben nagyon egyszerűen, az alábbiakban ismertetettek szerint helyezhetőek el hivatkozások:
- Wiki másik szócikkre: [[példa]], illetve ha a szócikk címe más, akkor [[Kezdőlap|nagyonkezdőlap]]. Példa: nagyonkezdőlap, mint belső kereszthivatkozás.
- Külső URL-re: [http://www.ham.hu érdekes lap]. Ekkor a szövegben az "érdekes lap" szópár fog megjelenni. Példa: érdekes lap
Lap átirányítása: előfordulhat hogy egy szócikkre más néven érdemes hivatkozni. Például a logaritmikus egységek szócikkre szeretnénk decibel néven. Ekkor nincs más dolgunk, mint létrehozni egy decibel szócikket és a legelejére egy #REDIRECT [[Logaritmikus egységek]] kifejezést elhelyezni.
