„Hívójel” változatai közötti eltérés
23. sor: | 23. sor: | ||
* előtag, prefix: a hívójel első része, általában a hívójelben szereplő számjegy(ek) végéig tart. A prefix első, általában 1-3 karaktere arra az országra utal, ahol az állomás üzemel. Ezeket az ország-kijelölő jelzéseket az ENSZ távközléssel foglalkozó szervezete, az ITU jelöli ki (lásd a [[hívójel prefixek]] szócikket); a prefix további részét az egyes nemzetek saját hatáskörben osztják ki, | * előtag, prefix: a hívójel első része, általában a hívójelben szereplő számjegy(ek) végéig tart. A prefix első, általában 1-3 karaktere arra az országra utal, ahol az állomás üzemel. Ezeket az ország-kijelölő jelzéseket az ENSZ távközléssel foglalkozó szervezete, az ITU jelöli ki (lásd a [[hívójel prefixek]] szócikket); a prefix további részét az egyes nemzetek saját hatáskörben osztják ki, | ||
* utótag, suffix: a hívójel prefixet követő része, a prefixszel együtt egyedi azonosítást tesz lehetővé. | * utótag, suffix: a hívójel prefixet követő része, a prefixszel együtt egyedi azonosítást tesz lehetővé. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | Például: A ''HG2006GYR'' hívójelből a ''HG2006'' a prefix, a GYR pedig a suffix. | ||
== A magyaroszági hívójel rendszer == | == A magyaroszági hívójel rendszer == |
A lap 2006. július 11., 18:35-kori változata
A hívójel a rádióállomások (köztük amatőrállomások) azonosítását szolgálja. Minden rádiószolgálat állomása rendelkezik hívójellel. Az amatőr gyakorlatban a hívójel nem annyira a berendezéshez, mint inkább az amatőr személyéhez kötött.
Tartalomjegyzék
A hívójelek nemzetközi rendszere
A hívójelek képzésének nemzetközi rendszerét az ITU (International Telecommunication Union, Nemzetközi Távközlési Egyesület) határozta meg a Nemzetközi Rádiószabályzat (RR, Radio Regulation) 19. pontjában. A hívójelek országokhoz rendelése a Szabályzat 42. mellékletében illetve a hívójel prefixek szócikkben található.
Ennek a nemzetközi rendszernek segítségével minden rádióállomás egyértelműen azonosítható. Egy hívójel sem fordulhat elõ kétszer az egész világon.
Rádiós tájékozódási futás műveléséhez kivételesen egységesen a MO, MOE, MOI, MOS, MOH és MO5 hívójeleket használják.
Formája
A hívójel angol betűk és/vagy arab számjegyek nem üres véges sorozata.
Részei:
- előtag, prefix: a hívójel első része, általában a hívójelben szereplő számjegy(ek) végéig tart. A prefix első, általában 1-3 karaktere arra az országra utal, ahol az állomás üzemel. Ezeket az ország-kijelölő jelzéseket az ENSZ távközléssel foglalkozó szervezete, az ITU jelöli ki (lásd a hívójel prefixek szócikket); a prefix további részét az egyes nemzetek saját hatáskörben osztják ki,
- utótag, suffix: a hívójel prefixet követő része, a prefixszel együtt egyedi azonosítást tesz lehetővé.
Például: A HG2006GYR hívójelből a HG2006 a prefix, a GYR pedig a suffix.
A magyaroszági hívójel rendszer
Magyaroszági állomások számára a HA (HA0-HA9, HAA-HAZ) és a HG (HG0-HG9, HGA-HGZ) tartományokból jelölhető ki hívójel előtag.
Rádióamatőr állomások hívójelének kiosztása a rádióamatőr szolgálatot felügyelő hatóság hatásköre a rádióamatőr rendelet alapján. Régebben Hívójelkörzeteket is figyelembe vettek.
- HG?RV? VHF ( 2m-es ) fónia átjátszó
- HG?RU? UHF ( 70 cm-es ) fónia átjátszó
- HG?BU? jeladó
- HG?P?? packet átjátszó
- HA?K?? hívójeleket általában közösségi állomások (klubok) kapták.
Használata
Forgalmazáskor adni kell a saját hívójelet. A hívójel szerepel a LOG-ban és a QSL lapon.