„Körsugárzó antennák” változatai közötti eltérés
1. sor: | 1. sor: | ||
Egyszerű és kis helyigényű antenna. Előnye a lapos sugárzási szög, amely a nagytávolságú összeköttetések létrehozásához szükséges. Könnyen földelhető, így életvédelmi szempontból is jó konstrukció. | Egyszerű és kis helyigényű antenna. Előnye a lapos sugárzási szög, amely a nagytávolságú összeköttetések létrehozásához szükséges. Könnyen földelhető, így életvédelmi szempontból is jó konstrukció. | ||
Hátránya, hogy vételi oldalon kissé nagyobb a zaja, valamint a vízszintes polarizációjú antennával dolgozó állomások jeleit gyengébben veszi. Ennek ellenére kiváló DX antenna. Könnyű felszerelhetősége miatt kitelepülésekre is kiváló. | Hátránya, hogy vételi oldalon kissé nagyobb a zaja, valamint a vízszintes polarizációjú antennával dolgozó állomások jeleit gyengébben veszi. Ennek ellenére kiváló DX antenna. Könnyű felszerelhetősége miatt kitelepülésekre is kiváló. | ||
− | Az antenna lényegében egy függőlegesen álló minimum 1/4 hullámhosszú sugárzóból, valamint az alul lévő betáplálási pont alatt elhelyezkedő földből áll. Ez vízparton vagy nagyon jól vezető egyéb talaj esetén maga a föld lehet, egyéb esetben pedig az antenna talppontjából sugárirányban kifeszített szintén 1/4 hullámhosszúságú huzalokból állhat. | + | Az antenna lényegében egy függőlegesen álló minimum 1/4 hullámhosszú sugárzóból, valamint az alul lévő betáplálási pont alatt elhelyezkedő földből áll. Ez vízparton vagy nagyon jól vezető egyéb talaj esetén maga a föld lehet, egyéb esetben pedig az antenna talppontjából sugárirányban kifeszített szintén 1/4 hullámhosszúságú huzalokból állhat. A vertikális antennák elhelyezésénél az a fő szempont, hogy az antenna "kilásson", azaz a kis emelkedési szögek irányában ne legyenek terepakadályok. Ez lapos tetőn könnyedén teljesíthető, más esetekben viszont sajnos fel kell emelni az antennát a megfelelő magasságba. |
− | |||
− | |||
Ezt az egyszerű alapesetet azután szinte a végtelenségig lehet bonyolítani. Lehetséges több sávos kialakítás is, ahol a sugárzóra megfelelő helyekre szerelt párhuzamos rezgőkörök minden használatos sávon a kívánt hosszt engedik működni. | Ezt az egyszerű alapesetet azután szinte a végtelenségig lehet bonyolítani. Lehetséges több sávos kialakítás is, ahol a sugárzóra megfelelő helyekre szerelt párhuzamos rezgőkörök minden használatos sávon a kívánt hosszt engedik működni. | ||
Lehetséges az antenna alján egy reaktanciákból kialakított illesztőt használni (sávonként kapcsolva, ill. utánhangolva), amely gondoskodik arról, minden sávon rezonanciában legyen az antenna. Ez utóbbi esetben a sugárzó hossza nem lesz minden sávon 1/4 hullámhossz, ez módosítja a kisugárzás szögét, de ennek akár még előnyei is lehetnek. | Lehetséges az antenna alján egy reaktanciákból kialakított illesztőt használni (sávonként kapcsolva, ill. utánhangolva), amely gondoskodik arról, minden sávon rezonanciában legyen az antenna. Ez utóbbi esetben a sugárzó hossza nem lesz minden sávon 1/4 hullámhossz, ez módosítja a kisugárzás szögét, de ennek akár még előnyei is lehetnek. | ||
− | Ugyanis az antenna hosszát növelve egészen 5/8 hullámhosszig bezárólag laposodik a fő kisugárzási szög, ezen hossz fölött viszont a lapos irány mellett megjelenik, majd a hosszt még tovább növelve egyre nagyobb lesz egy meredeken felfelé sugárzó nyaláb is. Ezért a soksávos antennák mindig kompromisszumos megoldást jelentenek (itt is) és működésük nem minden sávon egyforma hatásfokú. | + | Ugyanis az antenna hosszát növelve egészen 5/8 hullámhosszig bezárólag laposodik a fő kisugárzási szög, ezen hossz fölött viszont a lapos irány mellett megjelenik, majd a hosszt még tovább növelve egyre nagyobb lesz egy meredeken felfelé sugárzó nyaláb is. Ezért a soksávos antennák mindig kompromisszumos megoldást jelentenek (itt is) és működésük nem minden sávon egyforma hatásfokú. Ezért a gyárak hangzatos reklámjait és a publikált sugárzási nyereségeket illik higgadt szkepticizmussal olvasni . . . |
A lap 2006. június 22., 14:56-kori változata
Egyszerű és kis helyigényű antenna. Előnye a lapos sugárzási szög, amely a nagytávolságú összeköttetések létrehozásához szükséges. Könnyen földelhető, így életvédelmi szempontból is jó konstrukció. Hátránya, hogy vételi oldalon kissé nagyobb a zaja, valamint a vízszintes polarizációjú antennával dolgozó állomások jeleit gyengébben veszi. Ennek ellenére kiváló DX antenna. Könnyű felszerelhetősége miatt kitelepülésekre is kiváló. Az antenna lényegében egy függőlegesen álló minimum 1/4 hullámhosszú sugárzóból, valamint az alul lévő betáplálási pont alatt elhelyezkedő földből áll. Ez vízparton vagy nagyon jól vezető egyéb talaj esetén maga a föld lehet, egyéb esetben pedig az antenna talppontjából sugárirányban kifeszített szintén 1/4 hullámhosszúságú huzalokból állhat. A vertikális antennák elhelyezésénél az a fő szempont, hogy az antenna "kilásson", azaz a kis emelkedési szögek irányában ne legyenek terepakadályok. Ez lapos tetőn könnyedén teljesíthető, más esetekben viszont sajnos fel kell emelni az antennát a megfelelő magasságba.
Ezt az egyszerű alapesetet azután szinte a végtelenségig lehet bonyolítani. Lehetséges több sávos kialakítás is, ahol a sugárzóra megfelelő helyekre szerelt párhuzamos rezgőkörök minden használatos sávon a kívánt hosszt engedik működni. Lehetséges az antenna alján egy reaktanciákból kialakított illesztőt használni (sávonként kapcsolva, ill. utánhangolva), amely gondoskodik arról, minden sávon rezonanciában legyen az antenna. Ez utóbbi esetben a sugárzó hossza nem lesz minden sávon 1/4 hullámhossz, ez módosítja a kisugárzás szögét, de ennek akár még előnyei is lehetnek. Ugyanis az antenna hosszát növelve egészen 5/8 hullámhosszig bezárólag laposodik a fő kisugárzási szög, ezen hossz fölött viszont a lapos irány mellett megjelenik, majd a hosszt még tovább növelve egyre nagyobb lesz egy meredeken felfelé sugárzó nyaláb is. Ezért a soksávos antennák mindig kompromisszumos megoldást jelentenek (itt is) és működésük nem minden sávon egyforma hatásfokú. Ezért a gyárak hangzatos reklámjait és a publikált sugárzási nyereségeket illik higgadt szkepticizmussal olvasni . . .