Ellenállás

Az ellenállás szerepe az áramkörben

• áramerősség korlátozása
• kondenzátor kisütése
• feszültségosztó - amivel munkapontot állítunk be
• kondenzátorral váltakozóáramú szűrőt alkot

Az ellenállás fogalma

Az ellenállás mértékegysége az ohm, jele a görög omega: Ω.

Az ellenálláson átfolyó áram hatására az ellenállás két vége közt feszülség mérhető. Az ellenálláson eső feszültség kiszámítása: [math]U=R*I[/math], ahol U az ellenálláson eső feszültség (volt), R az ellenálllás (ohm), I pedig az áram (amper).

A képletet átrendezve azt is kiszámíthatjuk, hogy ha egy adott pontban valamekkora feszültség esik, és egy bizonyos nagyságú áramot szeretnénk, hogy átfollyon (például egy LED meghajtásához), akkor [math]R=\frac{U}{I}[/math] képlettel határozhatjuk meg a szükséges ellenállást.

Amennyiben ismert az ellenállás és a feszültség, akkor az áramot az [math]I=\frac{U}{R}[/math] összefüggéssel határozhatjuk meg.

Példa: Egy 4,5 V-os laposelemről szeretnénk egy LED-et meghajtani. Azt tudjuk, hogy 5 mA árammal szeretnénk hajtani és azt is, hogy 1,7 V esik a LED diódán ekkora áram hatására.

Mekkora ellenállás kell?

Megoldás: Az ellenállás és a LED sorba van kapcsolva. Ezáltal a rajta eső feszültségek összege lesz mérhető a LED vége és az ellenállás vége között, [math]U_t=U_D+U_R[/math]. Ebből meghatározzuk [math]U_R[/math]-t. [math]U_R=4,5 V - 1,7V = 2,8 V[/math] -ra adódik.

Mekkora ellenállást kell választanunk, ha azt tudjuk, hogy 10 mA-t kell átengednie 2,8 V-os kapocsfeszültség esetén?

[math]R=\frac{U}{I}=\frac{2,8 V}{0.005 A} = 560 \Omega[/math].