Vita:ISO OSI rétegek

Érdeks ötletek az OSI / TCP/IP / AX.25 szócikkekhez:

http://hu.wikipedia.org/wiki/OSI_modell Van benne már 2.5 rétegről is szó a 2 és 3 közt.

Aztán összevethető az OSI szócikk a http://hu.wikipedia.org/wiki/TCPIP -vel. Érdemes jó ábrákért a német és angol oldalakat is felkeresni. Pl. http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_protocol_suite aztán közös erővel vmi jó összefoglalót írni róla az ezirányba érdeklődő rádióamatőrök számára.

Német OSI szócikk sem semmi színes táblázatok terén: http://de.wikipedia.org/wiki/OSI-Modell

Az alábbit pl. a német Wikipédiáról szereztem. Aranyos színvilágú táblázat!

TCP/IP-Schicht	Protokolle (Auswahl)
Anwendung	HTTP	FTP	SMTP	POP3	Telnet	DNS		SNMP	RIP	SSH	IPFIX
Transport	TCP						UDP			SCTP
Internet	IP (IPv4,IPv6)
Netzzugang	Ethernet, WLAN, Token Ring

Rádióamatőr vonatkozásban további jó táblázat van a http://www.ibiblio.org/pub/Linux/docs/HOWTO/other-formats/pdf/AX25-HOWTO.pdf 4. oldalán.

--HG2ECZ 2006. július 2., 04:06 (CEST)

Azért nem ártana megjegyezni, hogy az OSI rétegek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ehelyett az internet és annak négy rétegű architektúrája tombol az egész világon, most úgy 30 évvel a kitalálása után. És például a számítástechnika olyan jelentős szereplői mint mikroszoft 95-ben felhagytak a saját elképzeléseikkel, hogy áttérhessenek a 4 rétegű TCP architektúrára. Pedig az OSI már akkor is öreg volt...

Amúgy a viszony réteg funkciót azzal szoktam magyarázni, hogy a desktopon megnyithatsz pl 4 terminál ablakot, és mindegyikből más távoli gépre lépsz be. A viszonyréteg funkciójú szoftver meg nyilvántartja, hogy melyik ablak melyik távoli géppel folytat viszonyt, nehogy összekeveredjenek a szövegek az ablakokban. Logikai linkek?

HA5KJ

Ja, a 4 rétegő hierarchia rajzát meg a németek az rfc791 internetes dokumentumból vették. Csak azt el lehet olvasni írógépes terminállal is. Mert az eredeti szándék az volt a neten, hogy mindenki, bármilyen eszközzel is nyomul, elérhesse az információt. Ugy látszik az amerikai védelmi minisztériumnak nem volt 'trendi' az .xls formátum. Nyilván nem értenek a dologhoz...

HA5KJ

Utána meg elábrándoztam azon, miért nem foglalkozom már vagy 8 éve az AX25-el, miért van egyre kevesebb csiripelés a sávokon. Az biztos, hogy amikor bejött a pakett, olyat nyujtott, ami még nem volt. Most mintha olyat nyujtana ami már soha nem kell. Sokkal jobb technológiákkal vagyunk körülvéve. Kellene megint egy lépés, amivel ezeket is le lehet kőrözni. Ami miatt esetleg többszáz kompjuterbuzi adóengedélyért rohanna. Nyilván a kommunikáció területén kellene valami lépés. Amiben nemm függnénk szolgáltatóktól. Vagy éppen erre épülve kellene kialakítani egy olyan világot, ami vonzó lehetne a kívűlállóknak, és persze nekünk is jobb lenne. Ahelyett hogy a neten egyébként is fellelhető információk újabb és újabb változatainak begépelésével töltenénk az időnket. Aki azt csinálja amit már mások kitaláltak örökre elmarad. Nem ezen az úton járunk?

HA5KJ

---

Egyet kell értsek Jóskával azügyben, nehogy túl nagy hangsúlyt fektessünk az OSI-ra, és a kisebbet a valós világra.

Egy másik kérdés: Ethernet + TCP/IP megszokott látványa mellett láttatok-e már ATM hálózatot? Mármint nem bankautomatát :)

Tehát ahol 48+5 byte-os fizikai csomagok vannak és max 64 kbps-es logikai csomagok... Az egy érdekes másik világ. Keress rá az ATM és MPLS szavakra. Az MPLS mellesleg az ATM utódja. Nekem volt szerencsém közelebbről megismerni. Még a low-level HDB3 vonalkódolást is.

AX25 helyzete: teljes egyetértés. A legnagyobb baj mellesleg nem az AX25-el van, hanem a modulátor (AFSK-1200, FSK-9600), amely helyett rég komplexebb, mini DSP-re épülő egységkit által előállított hatékony modulációra kellett volna áttérni. Továbbá az alkalmazási réteg terén is gáz van. Elég csak azzal szemléltetni, hogy a DOS korszakában természetes volt a 101 gombos billentyűzet. Ma inkább az 5 gombos 2 görgös egér felé megyünk, billentyűt egyre ritkábban akar a nép keze ügyében látni...

Azért valahol mégiscsak jó a wiki - és hogy összejöttünk egy páran. Érdekes gondolatokat boncolgatunk minden téren.

--HG2ECZ 2006. július 12., 18:50 (CEST)

---

Csak megjegyezném hogy az ADSL modemek ATM protokollal kommunikálnak a központ felé, így aki adsl-t használ az ATM-et is használ egyúttal, persze ezt lehet hogy nem tudja... Az országos szolgáltatók gerinchálózatában szintén van ATM rész amin átmegy az IP jel.

Modulátorok: A jelenleg elterjedt AFSK-1200, FSK-9600 modemek csak 2 állapotúak.

URH-n FM (F1) rádiókkal (C-oszt végfok + 24kHz KF) elérhető lenne 4 vagy 8 állapotú PSK is könnyedén, ami viszont csak kicsit nagyobb (<50kbps) sebességet jelentene.

RH SSB (J2) rádiókkal (lineár végfok + 2.2kHz KF) sebességbeli fejlődés nem várható, csak alacsonysebességű modulációs módokat lehet használni, igaz abból bármi 'emulálható' velük (ofdm/fsk/psk/QAM).

Ezen sebesség-határokat a jelenleg használt rádiókkal nem lehetséges átlépni. Az átépítéstől (C-végfok AM modulációja 16/64QAM-hez; SSB-kf sávszélesség nagyságrendekkel való növelése) pedig sokan elriadnának. Úgyhogy valóban nagy alkalmazási szintű ötlet kellene a (kis sebesség) <-> (korszerű és vonzó) szembenállás miatt.

--hg8lkx 2006.08.10.