„Vita:AM demodulátorok” változatai közötti eltérés
| (10 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A detektoros vevő 10 nf-os szűrőkondija a 47 k mellett 338 Hz-es vágást biztosít. Ezzel a kapcsolással főleg a nagybőgőt lehet hallani. 677 pF esetén lenne jó a 47k, ekkor kb 5 kHz lenne a vágási freki. A 470 nF kondit meg azért nem kellene odarajzolni, mert nem tudni, milyen bemenőellenállású a hangfrekis fokozat utána. Ha alacsony, akkor DC szempontból előfesziti a diódát a hangfreki, emiatt az erősebb modulációs csúcsokban nemlinearis torzítás lenne a detektor munkapontjának eltolódása miatt. ( A dióda ugyanis a hangfrekit is tudja egyenirányítani) Az elmúlt 80 év tapasztalatai azt mutatják, hogy oda jobb a 2k ( vagy ilyen fejhallgató)és 2nF. | + | A detektoros vevő 10 nf-os szűrőkondija a 47 k mellett 338 Hz-es vágást biztosít. Ezzel a kapcsolással főleg a nagybőgőt lehet hallani. 677 pF esetén lenne jó a 47k, ekkor kb 5 kHz lenne a vágási freki. A 470 nF kondit meg azért nem kellene odarajzolni, mert nem tudni, milyen bemenőellenállású a hangfrekis fokozat utána. Ha alacsony, akkor DC szempontból előfesziti a diódát a hangfreki, emiatt az erősebb modulációs csúcsokban nemlinearis torzítás lenne a detektor munkapontjának eltolódása miatt. ( A dióda ugyanis a hangfrekit is tudja egyenirányítani) Az elmúlt 80 év tapasztalatai azt mutatják, hogy oda jobb a 2k ( vagy ilyen fejhallgató)és 2nF. Vagy nem? |
HA5KJ | HA5KJ | ||
| + | |||
| + | Az audion működése szerintem nem az áramkör áramfelvételén alapul, hanem azon, hogy az erősítő eszköz nem egyformán erősíti a vett AM jelek pozitiv, illetve negatív félperiódusát. Emiatt a modulált nagyfrekvencia burkolója nem lesz szimmetrikus az erősítés után, hanem hasonlítani fog a diódán áteresztett modulált jelhez. Vagyis olyan lesz, mintha egyenirányították volna. | ||
| + | |||
| + | HA5KJ | ||
| + | |||
| + | A regeneratív vevőnek meg nem pont az a lényege, hogy a gerjedési határon túli erősítést lehessen vele elérni a visszacsatolással? Amit egy másodlagos, hangfreki feletti oszcilláció ciklikusan megszüntet? | ||
| + | |||
| + | HA5KJ | ||
| + | |||
| + | Na még írok ide valamit. Soha, semmilyen potméterrel nem lehet rávenni egy tekercset, hogy begerjedjen. A tekercs ugyanis passzív alkatrész. Begerjedni erősítők szoktak. A regenerativ vevő folyton gerjed. Azért, mert akkora a visszacsatolás a bejövő jelre, hogy begerjedjen. Ettől nagy az erősítése. A minden határon túli amplitúdónövekedés meg azért nem tud kialakulni, mert az áramkörben egy másik, ultrahang frekvenciáú oszcilláció is beindul, ami ciklikusan megszakítja a hasznos jelre a visszacsatolást. A TP2 potival az ultrahang oszcillációt lehet beállítani, hogy képes legyen megszaggatni a hasznos jel minden határon túli amplitúdónövekedését. A regeneráció meg szerintem meg éppen hogy ujra gerjedést jelent. | ||
| + | |||
| + | HA5KJ | ||
| + | |||
| + | ---- | ||
| + | |||
| + | A 10n / 47 k jó, mert nem csak váltakozóáramú komponens van a körön, hanem elég erős DC is a vivő miatt. Így a 330 Hz-es váltakozóáramú határfrekvencia helyett ennek legalább 5-szöröse felett fog elkezdeni letörni. Azaz ha nem is hifi, de átjön a lényeg. | ||
| + | |||
| + | Tessék bátran átírni a hibákat, mert helyesek a kritikák. Annyi, hogy begerjedni a pozitív visszacsatolásban levő 1-nél nagyobb erősítésű áramkörök szoktak. Az 1-nél nagyobb erősítést itt az "emitterkövető" + a tekercs csapolására való visszavezetés okozza. | ||
| + | Légyszíves nyúlj bele a szócikkbe és írd bele a jó gondolatokat - és dobd ki a hibásakat! TNX | ||
| + | |||
| + | --[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 24., 10:38 (CEST) | ||
| + | Hali. Ha elmondanád, hogy a DC szint miként befolyásolja egy RC letörési frekijét hálás lennék. Ez nekem teljesen új dolog. | ||
| + | HA5KJ | ||
| + | |||
| + | Na, gondolkoztam még a dolgon. Kicsit átírtam a detektoros működését, hátha valaki rájön, hogy eddig másképp gondolta. Nálam ez 35 éves koromban történt meg, pedig 10 éves koromban már szólt a detektorosom. | ||
| + | Ha hosszú, remélem vissza lehet állítani az eredetit. Sajnos nekem most jutott eszembe, hogy menteni kellett volna. Ha jó, akkor rámegyek az audionra meg a regeneratívra. | ||
| + | |||
| + | ---- | ||
| + | |||
| + | Teljesen jó. Legalább megértik a szakmát nem tanult ifjak is. Egy magyarázó ábrát még össze szeretnék állítani - ha valaki meg nem előz - aztán még könnyebben megértik. | ||
| + | |||
| + | --[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 25., 13:09 (CEST) | ||
| + | |||
| + | Sokszor tapasztalom, hogy a szakmát tanult öregek tudása is felszines. Ez nem baj, a baj az, hogyha nem is gyanakszanak erre, mert nagyon hisznek a saját tudásukban. Mert akkor nincs esélyük hamis elképzelések módosítására... | ||
| + | Amúgy nem tértél ki a másik kérdésemre. Érdekelne, hogy szerinted hogyan kell korrektül méretezni mondjuk egy 540 kHz-es adóra, max 15 kHz-es modulációra az am detektor kimeneti RC szűrőjet, ha 15 kHz-en 3 dB csökkenést engedünk meg, és mondjuk pont 100 % a modulációs mélység? Meg arra nem is reagáltál, hogy nem kéne a kimenetre 470 nF-ot rajzolni ha nem tudjuk milyen a hangfrekis erősítő bemenete a detektor után... -5KJ | ||
| + | |||
| + | ---- | ||
| + | |||
| + | A kérdésed jó. Még nem gondolkodtam el rajta. Inkább a digitális demodulátor leghatékonyabb PLL algoritmusának és együtthatóinak korrekt kiszámítása érdekelne - örülnék ha ezt majd valamelyik ifjú el fogja árulni egyszer. (komolyan) | ||
| + | |||
| + | A legvacakabb AM demodulátor típus esetén elgondolkodtam az imént, hogy az igen korrekt matematikai méretezésnek átadása vagy ökölszabály szerinti tervezése a praktikusabb út rádióamatőr viszonylatban. Ez nem azt jelenti, hogy a méretezést nem szabadna leírni, inkább azt, hogy egy háttérinformációs cikkbe célszerű hátratolni. | ||
| + | |||
| + | Az az egy az biztos, hogy a zaj csökkentése miatt 15 kHz helyett eleve maximum 4,5-5 kHz-ről lehetne szó, de gyakorlatban egy egyszerűbb barkácsvevő esetén célszerűbb inkább már 2 kHz-től elkezdeni a vágást és 3 kHz felett már igen komolyan elnyomni a sistergő zajt. Ekkor mélyebb hang jön ugyan ki, de zajmentesebb és érthetőbb lesz a hang. A modulációmélység tudtommal a gyakorlatban a 70%-ot nem haladja meg AM adóknál, de ennek sem ártana utánanézni. | ||
| + | |||
| + | Véleményem szerint az első körben elérendő wiki-cél inkább az alapelv ismerete és egy olyan önmagában már használható példakapcsolásé, amit például egy erősítővel rendelkező hangszóróval (pl. PC aktív hangszórója) összedugva sikerélménye van a kezdő rádióamatőrnek. Aztán az idők folyamán egyre tökéletesebb, mélyebb tartalmú szócikkekkel való háttérinformációs kiegészítés (például "bővebb elméleti háttér itt" szócikként) a téma iránt komolyan érdeklődők számára. | ||
| + | |||
| + | Oka: nagyon szerteágazó a konstruktőri ismeret. Az átlag rádióamatőr elektronikai képzettsége igen csekély. A rádióamatőr számára a mindennapi konstruktőri tevékenysége számára hasznos "elektronikai fogások gyűjteménye" és közepes alaposságú magyarázata sokkal hatékonyabb lehet, mint az, ha kettő igen alapos (integráljelekkel teli) szócikk nyögvenyelős elolvasása után elfordul az önképzéstől. De mint írtam, ez utóbbit sem szabad elfelejtenünk, csak inkább a szócikk egy mögöttes szócikkébe szorítanunk. | ||
| + | |||
| + | Tehát a szemléletesség és az általános felfoghatóság előtérbe tolása lenne előnyös ezen a médián - ahol lehet, majd háttérinformációs lapon belemenni keményebb dolgokba. De ennek helyes módszerét sajnos én sem találtam meg eddig. De ez is ki fog alakulni az idők folyamán és a szócikkek a legjobb megoldás szerint fognak - remélem - struktúrálódni. | ||
| + | |||
| + | Szemléltető ábra, kapcsolási rajz részlet, stb. pedig okvetlen kell a szócikkbe - ahova csak tehetünk. Szemléletességből ért legtöbbünk. | ||
| + | |||
| + | --[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 25., 21:26 (CEST) | ||
| + | |||
| + | Valamilyen módszerrel nem lehetne megtudni az oldalt látogatók véleményét? Végül is nem az a lényeg, hogy én hogyan gondolom azt hogy mit érdemes ide tenni, hanem hogy mennyire érdekes az olvasóknak. Valami értékelési lehetőség talán hasznos lenne. 5KJ | ||
A lap jelenlegi, 2006. június 25., 23:51-kori változata
A detektoros vevő 10 nf-os szűrőkondija a 47 k mellett 338 Hz-es vágást biztosít. Ezzel a kapcsolással főleg a nagybőgőt lehet hallani. 677 pF esetén lenne jó a 47k, ekkor kb 5 kHz lenne a vágási freki. A 470 nF kondit meg azért nem kellene odarajzolni, mert nem tudni, milyen bemenőellenállású a hangfrekis fokozat utána. Ha alacsony, akkor DC szempontból előfesziti a diódát a hangfreki, emiatt az erősebb modulációs csúcsokban nemlinearis torzítás lenne a detektor munkapontjának eltolódása miatt. ( A dióda ugyanis a hangfrekit is tudja egyenirányítani) Az elmúlt 80 év tapasztalatai azt mutatják, hogy oda jobb a 2k ( vagy ilyen fejhallgató)és 2nF. Vagy nem? HA5KJ
Az audion működése szerintem nem az áramkör áramfelvételén alapul, hanem azon, hogy az erősítő eszköz nem egyformán erősíti a vett AM jelek pozitiv, illetve negatív félperiódusát. Emiatt a modulált nagyfrekvencia burkolója nem lesz szimmetrikus az erősítés után, hanem hasonlítani fog a diódán áteresztett modulált jelhez. Vagyis olyan lesz, mintha egyenirányították volna.
HA5KJ
A regeneratív vevőnek meg nem pont az a lényege, hogy a gerjedési határon túli erősítést lehessen vele elérni a visszacsatolással? Amit egy másodlagos, hangfreki feletti oszcilláció ciklikusan megszüntet?
HA5KJ
Na még írok ide valamit. Soha, semmilyen potméterrel nem lehet rávenni egy tekercset, hogy begerjedjen. A tekercs ugyanis passzív alkatrész. Begerjedni erősítők szoktak. A regenerativ vevő folyton gerjed. Azért, mert akkora a visszacsatolás a bejövő jelre, hogy begerjedjen. Ettől nagy az erősítése. A minden határon túli amplitúdónövekedés meg azért nem tud kialakulni, mert az áramkörben egy másik, ultrahang frekvenciáú oszcilláció is beindul, ami ciklikusan megszakítja a hasznos jelre a visszacsatolást. A TP2 potival az ultrahang oszcillációt lehet beállítani, hogy képes legyen megszaggatni a hasznos jel minden határon túli amplitúdónövekedését. A regeneráció meg szerintem meg éppen hogy ujra gerjedést jelent.
HA5KJ
A 10n / 47 k jó, mert nem csak váltakozóáramú komponens van a körön, hanem elég erős DC is a vivő miatt. Így a 330 Hz-es váltakozóáramú határfrekvencia helyett ennek legalább 5-szöröse felett fog elkezdeni letörni. Azaz ha nem is hifi, de átjön a lényeg.
Tessék bátran átírni a hibákat, mert helyesek a kritikák. Annyi, hogy begerjedni a pozitív visszacsatolásban levő 1-nél nagyobb erősítésű áramkörök szoktak. Az 1-nél nagyobb erősítést itt az "emitterkövető" + a tekercs csapolására való visszavezetés okozza. Légyszíves nyúlj bele a szócikkbe és írd bele a jó gondolatokat - és dobd ki a hibásakat! TNX
--HG2ECZ 2006. június 24., 10:38 (CEST) Hali. Ha elmondanád, hogy a DC szint miként befolyásolja egy RC letörési frekijét hálás lennék. Ez nekem teljesen új dolog. HA5KJ
Na, gondolkoztam még a dolgon. Kicsit átírtam a detektoros működését, hátha valaki rájön, hogy eddig másképp gondolta. Nálam ez 35 éves koromban történt meg, pedig 10 éves koromban már szólt a detektorosom. Ha hosszú, remélem vissza lehet állítani az eredetit. Sajnos nekem most jutott eszembe, hogy menteni kellett volna. Ha jó, akkor rámegyek az audionra meg a regeneratívra.
Teljesen jó. Legalább megértik a szakmát nem tanult ifjak is. Egy magyarázó ábrát még össze szeretnék állítani - ha valaki meg nem előz - aztán még könnyebben megértik.
--HG2ECZ 2006. június 25., 13:09 (CEST)
Sokszor tapasztalom, hogy a szakmát tanult öregek tudása is felszines. Ez nem baj, a baj az, hogyha nem is gyanakszanak erre, mert nagyon hisznek a saját tudásukban. Mert akkor nincs esélyük hamis elképzelések módosítására... Amúgy nem tértél ki a másik kérdésemre. Érdekelne, hogy szerinted hogyan kell korrektül méretezni mondjuk egy 540 kHz-es adóra, max 15 kHz-es modulációra az am detektor kimeneti RC szűrőjet, ha 15 kHz-en 3 dB csökkenést engedünk meg, és mondjuk pont 100 % a modulációs mélység? Meg arra nem is reagáltál, hogy nem kéne a kimenetre 470 nF-ot rajzolni ha nem tudjuk milyen a hangfrekis erősítő bemenete a detektor után... -5KJ
A kérdésed jó. Még nem gondolkodtam el rajta. Inkább a digitális demodulátor leghatékonyabb PLL algoritmusának és együtthatóinak korrekt kiszámítása érdekelne - örülnék ha ezt majd valamelyik ifjú el fogja árulni egyszer. (komolyan)
A legvacakabb AM demodulátor típus esetén elgondolkodtam az imént, hogy az igen korrekt matematikai méretezésnek átadása vagy ökölszabály szerinti tervezése a praktikusabb út rádióamatőr viszonylatban. Ez nem azt jelenti, hogy a méretezést nem szabadna leírni, inkább azt, hogy egy háttérinformációs cikkbe célszerű hátratolni.
Az az egy az biztos, hogy a zaj csökkentése miatt 15 kHz helyett eleve maximum 4,5-5 kHz-ről lehetne szó, de gyakorlatban egy egyszerűbb barkácsvevő esetén célszerűbb inkább már 2 kHz-től elkezdeni a vágást és 3 kHz felett már igen komolyan elnyomni a sistergő zajt. Ekkor mélyebb hang jön ugyan ki, de zajmentesebb és érthetőbb lesz a hang. A modulációmélység tudtommal a gyakorlatban a 70%-ot nem haladja meg AM adóknál, de ennek sem ártana utánanézni.
Véleményem szerint az első körben elérendő wiki-cél inkább az alapelv ismerete és egy olyan önmagában már használható példakapcsolásé, amit például egy erősítővel rendelkező hangszóróval (pl. PC aktív hangszórója) összedugva sikerélménye van a kezdő rádióamatőrnek. Aztán az idők folyamán egyre tökéletesebb, mélyebb tartalmú szócikkekkel való háttérinformációs kiegészítés (például "bővebb elméleti háttér itt" szócikként) a téma iránt komolyan érdeklődők számára.
Oka: nagyon szerteágazó a konstruktőri ismeret. Az átlag rádióamatőr elektronikai képzettsége igen csekély. A rádióamatőr számára a mindennapi konstruktőri tevékenysége számára hasznos "elektronikai fogások gyűjteménye" és közepes alaposságú magyarázata sokkal hatékonyabb lehet, mint az, ha kettő igen alapos (integráljelekkel teli) szócikk nyögvenyelős elolvasása után elfordul az önképzéstől. De mint írtam, ez utóbbit sem szabad elfelejtenünk, csak inkább a szócikk egy mögöttes szócikkébe szorítanunk.
Tehát a szemléletesség és az általános felfoghatóság előtérbe tolása lenne előnyös ezen a médián - ahol lehet, majd háttérinformációs lapon belemenni keményebb dolgokba. De ennek helyes módszerét sajnos én sem találtam meg eddig. De ez is ki fog alakulni az idők folyamán és a szócikkek a legjobb megoldás szerint fognak - remélem - struktúrálódni.
Szemléltető ábra, kapcsolási rajz részlet, stb. pedig okvetlen kell a szócikkbe - ahova csak tehetünk. Szemléletességből ért legtöbbünk.
--HG2ECZ 2006. június 25., 21:26 (CEST)
Valamilyen módszerrel nem lehetne megtudni az oldalt látogatók véleményét? Végül is nem az a lényeg, hogy én hogyan gondolom azt hogy mit érdemes ide tenni, hanem hogy mennyire érdekes az olvasóknak. Valami értékelési lehetőség talán hasznos lenne. 5KJ
