DFCW

A DFCW a Duál Frequency CW rövidítése. Alkalmazását a QRSS üzemmód hozta előtérbe.

Előnyei a CW-vel szemben

CW esetén Samuel Morse által kitalált kódtáblát időben kódoljuk.

• a ti ideje 1 hosszú, majd 1 hossznyi szünet.
• a tá ideje 3 hosszú, majd 1 hossznyi szünet.
• betűk közt 3 hosszú szünet (betű utáni 1 + 2).
• szó végén 7 hosszú szünet (betű utáni 1 + betű közi 2 + 4).

Ezzel szemben a duál frekvenciás kódolás hatására.

• a tá 1 egységhosszra rövidül
• a ti és tá utáni egységnyi szünet is elmarad.
• betük közti szünet egy egységnyi ("ti") lesz
• szó végén két ti hosszú szünet (betű utáni 1 + 1).
• gépi adással adva géppel is megbízhatóbban vehető az egyfrekvenciásnál.

Nézzük meg például a PARIS szót:

Kódolás típusa és ideje	P	A	R	I	S	szóköz
	• – – •	• –	• – •	• •	• • •	tá hosszú szünet
Klasszikus ideje	2+4+4+2+2	2+4+2	2+4+2+2	2+2+2	2+2+2+2	+4 szóvég = 50 időegység
Duál frekvenciás	1+1+1+1+1	1+1+1	1+1+1+1	1+1+1	1+1+1+1	+1 szóvég = 20 időegység
7 (vagy 6) frekvenciás	1+1+1	1+1	1+1	1+1	1+1	+1 szóvég = 12 időegység
8 frekvenciás	14 morze jel + 4 betűköz + 1 dupla szóvég					= 20 elemi jel, összesen 10 időegység.
Varicode (PSK31 szerinti)	6+2 bit	4+2 bit	5+2 bit	4+2 bit	5+2 bit	+1+2 bit szóköz = 37 bit, 8 frekvencián 12,3 időegység.
Varicode (Megengedő)	6+2 bit	3+2 bit	4+2 bit	3+2 bit	4+2 bit	+1+2 bit szóköz = 33 bit, 8 frekvencián 11 időegység.

Látható, hogy a DFCW alkalmazásával majdnem két és félszeres sebességnövekedést értünk el úgy, hogy közben az elemi sávszélességet nem növeltük meg, csak kettő, alacsony szinten függetlennek tekinthető vételi frekvenciát alkalmaztunk, majd ezt logikáztuk össze. Ugyanakkor az is látszik, hogy további frekvenciák alkalmazásával további javulás érhető el.

További gyorsítási lehetőségek

7 (vagy 6) frekvencián

A DFCW elvén foglalhatunk 7 (vagy 6) frekvenciát, ahol külön frekvencia jelenti

1. ti ti
2. ti tá
3. tá ti
4. tá tá
5. ti semmi
6. tá semmi
7. átvihető extra semmi a szóközhöz - zajosabb csatornán segíti a döntési algoritmust.

frekvenciáit. A 7. frekvenciának zajosabb esetben lehet szerepe. Ezzel a trükkel a PARIS szó átvitele tovább gyorsul. Lásd táblázat.

8 frekvencián

1. ti ti
2. ti tá
3. tá ti
4. tá tá
5. ti semmi
6. tá semmi
7. semmi ti
8. semmi tá

Még több frekvencián

Látszik, hogy az elv tovább bővíthető. Azonban az is belátható, hogy a fejben illetve „kockás lapon” kézzel történő dekódolása egyre nehézkesebb lesz, a 8 frekvenciával körülbelül elértük a fejben való dekódolhatóság határát.

A továbbfejlesztés során egyre inkább szakítani célszerű a klasszikus morze kódtáblával, bár az alapelv marad. Például a szóközt önálló szimbólum helyett célszerű beépíteni a kódtáblába, méghozzá olyan módon, hogy az E betütől eggyel hátrébb mozgatva mindent, a szóköz kerüljön a legelső hegyre, ugyanis még az E betűnél is gyakoribb. Lásd még varicode szócikket.

Ettől kezdve lehetőség nyílik például 64 vivővel realizálva, amely vivők egyikén van egyidejűleg jel, 6 bitet átvinni időegységenként, azaz a PARIS szó 5,5 időegység alatt átvihetővé vált, miközben nem adtuk fel a keskeny sáv adja jó jel-zaj viszonyt. Összevetve az eredeti CW 50 időegységnyi idejével, közel 10-szeres sebességnövekedés, miközben a jel-zaj viszony nem romlik.

A dolog hátulütője azonban például az ionoszféra turbulenciája általi doppler-hatás, amely rángatja a frekvenciát, hibát okozva ezzel. Ezt megelőzendő lehetséges gray-kódolást bevezetni és erős hibajavító kódolás bevezetésével védekezni.

A leírtakból azonban látszik, hogy a technika kínálta jobbítási trükkök alkalmazásával a csatorna egyre inkább elveszíti a kézi módszerrel történő dekódolhatóságát, azaz egyre inkább nem látjuk, halljuk benne a sávzajt, helyette maximum csak paraméterreket olvashatunk le egy kijelzőről.