„Logikai műveletek” változatai közötti eltérés
(Váz + kategória) |
(Alap kapuk ismertetése) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
== Alapműveletek == | == Alapműveletek == | ||
+ | |||
+ | A logikai jeleknél kétféle állapotot különböztetünk meg: | ||
+ | * L (low): alacsony, amely TTL áramkörök esetén 0,8 V alatti, CMOS esetén pedig a tápfeszültség 1/3-nál alacsonyabb. | ||
+ | * H (high): magas, amely TTL áramkörök esetén 2 V feletti, CMOS esetén a tápfeszültség 2/3-ánál magasabb. | ||
+ | |||
+ | Ezekre a kétállapotú jelekre értelmezhetőek az alábbiakban leírt logikai műveletek. | ||
=== invertálás === | === invertálás === | ||
+ | |||
+ | {| border=1 style="text-align: center" | ||
+ | ! Bemenet || Kimenet | ||
+ | |- | ||
+ | | L || H | ||
+ | |- | ||
+ | | H || L | ||
+ | |} | ||
=== and (logikai és) === | === and (logikai és) === | ||
+ | |||
+ | A és B bemenet hatására a kimenet az alábbiak szerint alakul: ha '''mindegyik bemenet magas''', akkor lesz a kimenet magas. Egyébként alacsony. | ||
+ | |||
+ | {| border=1 style="text-align: center" | ||
+ | ! A || B || Kimenet | ||
+ | |- | ||
+ | | L || L || L | ||
+ | |- | ||
+ | | L || H || L | ||
+ | |- | ||
+ | | H || L || L | ||
+ | |- | ||
+ | | H || H || H | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | Az AND kapú mellett létezik a NAND kapu is, amely abban tér el, hogy a kimenete invertálva van. Azaz | ||
+ | |||
+ | {| border=1 style="text-align: center" | ||
+ | ! A || B || Kimenet | ||
+ | |- | ||
+ | | L || L || H | ||
+ | |- | ||
+ | | L || H || H | ||
+ | |- | ||
+ | | H || L || H | ||
+ | |- | ||
+ | | H || H || L | ||
+ | |} | ||
=== or (logikai vagy) === | === or (logikai vagy) === | ||
+ | |||
+ | A és B bemenet hatására a kimenet az alábbiak szerint alakul: ha '''bármelyik bemenet magas''', akkor lesz a kimenet magas. Egyébként alacsony. | ||
+ | |||
+ | {| border=1 style="text-align: center" | ||
+ | ! A || B || Kimenet | ||
+ | |- | ||
+ | | L || L || L | ||
+ | |- | ||
+ | | L || H || H | ||
+ | |- | ||
+ | | H || L || H | ||
+ | |- | ||
+ | | H || H || H | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | Az OR kapú mellett létezik a NOR kapu is, amely abban tér el, hogy a kimenete invertálva van. Azaz | ||
+ | |||
+ | {| border=1 style="text-align: center" | ||
+ | ! A || B || Kimenet | ||
+ | |- | ||
+ | | L || L || H | ||
+ | |- | ||
+ | | L || H || L | ||
+ | |- | ||
+ | | H || L || L | ||
+ | |- | ||
+ | | H || H || L | ||
+ | |} | ||
+ | |||
=== xor (logikai kizáró vagy) === | === xor (logikai kizáró vagy) === | ||
+ | |||
+ | A és B bemenet hatására a kimenet az alábbiak szerint alakul: ha '''csak egyik bemenet magas''', akkor lesz a kimenet magas. Egyébként alacsony. | ||
+ | |||
+ | {| border=1 style="text-align: center" | ||
+ | ! A || B || Kimenet | ||
+ | |- | ||
+ | | L || L || L | ||
+ | |- | ||
+ | | L || H || H | ||
+ | |- | ||
+ | | H || L || H | ||
+ | |- | ||
+ | | H || H || L | ||
+ | |} | ||
+ | |||
+ | Az XOR kapú mellett létezik a XNOR kapu is, amely abban tér el, hogy a kimenete invertálva van. Azaz | ||
+ | |||
+ | {| border=1 style="text-align: center" | ||
+ | ! A || B || Kimenet | ||
+ | |- | ||
+ | | L || L || H | ||
+ | |- | ||
+ | | L || H || L | ||
+ | |- | ||
+ | | H || L || L | ||
+ | |- | ||
+ | | H || H || H | ||
+ | |} | ||
== Összetett műveletek, tárolók == | == Összetett műveletek, tárolók == | ||
− | |||
− | |||
=== RS tároló === | === RS tároló === | ||
22. sor: | 119. sor: | ||
=== Számláló === | === Számláló === | ||
+ | |||
+ | === Shift (bittolás) === | ||
=== Adatválasztó (multiplexer) === | === Adatválasztó (multiplexer) === |
A lap 2008. december 1., 10:10-kori változata
Tartalomjegyzék
Alapműveletek
A logikai jeleknél kétféle állapotot különböztetünk meg:
- L (low): alacsony, amely TTL áramkörök esetén 0,8 V alatti, CMOS esetén pedig a tápfeszültség 1/3-nál alacsonyabb.
- H (high): magas, amely TTL áramkörök esetén 2 V feletti, CMOS esetén a tápfeszültség 2/3-ánál magasabb.
Ezekre a kétállapotú jelekre értelmezhetőek az alábbiakban leírt logikai műveletek.
invertálás
Bemenet | Kimenet |
---|---|
L | H |
H | L |
and (logikai és)
A és B bemenet hatására a kimenet az alábbiak szerint alakul: ha mindegyik bemenet magas, akkor lesz a kimenet magas. Egyébként alacsony.
A | B | Kimenet |
---|---|---|
L | L | L |
L | H | L |
H | L | L |
H | H | H |
Az AND kapú mellett létezik a NAND kapu is, amely abban tér el, hogy a kimenete invertálva van. Azaz
A | B | Kimenet |
---|---|---|
L | L | H |
L | H | H |
H | L | H |
H | H | L |
or (logikai vagy)
A és B bemenet hatására a kimenet az alábbiak szerint alakul: ha bármelyik bemenet magas, akkor lesz a kimenet magas. Egyébként alacsony.
A | B | Kimenet |
---|---|---|
L | L | L |
L | H | H |
H | L | H |
H | H | H |
Az OR kapú mellett létezik a NOR kapu is, amely abban tér el, hogy a kimenete invertálva van. Azaz
A | B | Kimenet |
---|---|---|
L | L | H |
L | H | L |
H | L | L |
H | H | L |
xor (logikai kizáró vagy)
A és B bemenet hatására a kimenet az alábbiak szerint alakul: ha csak egyik bemenet magas, akkor lesz a kimenet magas. Egyébként alacsony.
A | B | Kimenet |
---|---|---|
L | L | L |
L | H | H |
H | L | H |
H | H | L |
Az XOR kapú mellett létezik a XNOR kapu is, amely abban tér el, hogy a kimenete invertálva van. Azaz
A | B | Kimenet |
---|---|---|
L | L | H |
L | H | L |
H | L | L |
H | H | H |
Összetett műveletek, tárolók
RS tároló
JK tároló
T tároló
D tároló
Számláló
Shift (bittolás)
Adatválasztó (multiplexer)
Több bites értéken végzett műveletek
Lásd: Bináris számábrázolás