„Hartley-oszcillátor” változatai közötti eltérés
(Alapelv) |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
== A Hartley-oszcillátor alapelve == | == A Hartley-oszcillátor alapelve == | ||
| − | A Hartley | + | A Hartley (induktív hárompontkapcsolású) oszcillátor frekvenciameghatározó eleme olyan rezgőkör, amelynél a rezgőköri induktivitás két részre osztásával állítják elő a rezgőkör „harmadik” pontját (az első két pont C rezgőköri kondenzátor két végpontja). |
| + | |||
A Hartley-oszcillátor néhány implementációban hasonlít a Meissner-oszcillátorra, mintha a transzformátort „autotranszformátor” azaz egy megcsapolt tekercs helyettesítené. De valójában nem kell transzformátornak lennie, elégséges kettő, független induktivitás is. | A Hartley-oszcillátor néhány implementációban hasonlít a Meissner-oszcillátorra, mintha a transzformátort „autotranszformátor” azaz egy megcsapolt tekercs helyettesítené. De valójában nem kell transzformátornak lennie, elégséges kettő, független induktivitás is. | ||
| − | A működési frekvenciát a két sorosan kapcsolt tekercs induktivitása (L = L1 + L2) és a vele párhuzamos C kondenzátor alkotta rezgőkör határozza meg, amely kiszámítható a [[Thomson-képlet]] segítségével. | + | A működési frekvenciát a két sorosan kapcsolt tekercs induktivitása (L = L1 + L2) és a vele párhuzamos C kondenzátor alkotta rezgőkör határozza meg, amely kiszámítható a [[Thomson-képlet]] segítségével. |
== Megjelenési módjai == | == Megjelenési módjai == | ||
A lap 2008. november 2., 22:34-kori változata
Tartalomjegyzék
A Hartley-oszcillátor alapelve
A Hartley (induktív hárompontkapcsolású) oszcillátor frekvenciameghatározó eleme olyan rezgőkör, amelynél a rezgőköri induktivitás két részre osztásával állítják elő a rezgőkör „harmadik” pontját (az első két pont C rezgőköri kondenzátor két végpontja).
A Hartley-oszcillátor néhány implementációban hasonlít a Meissner-oszcillátorra, mintha a transzformátort „autotranszformátor” azaz egy megcsapolt tekercs helyettesítené. De valójában nem kell transzformátornak lennie, elégséges kettő, független induktivitás is.
A működési frekvenciát a két sorosan kapcsolt tekercs induktivitása (L = L1 + L2) és a vele párhuzamos C kondenzátor alkotta rezgőkör határozza meg, amely kiszámítható a Thomson-képlet segítségével.
Megjelenési módjai
- Földelt emitteres alapkapcsolás esetén a kollektor-tápfeszülség-bázis csatlakoztatással a rezgőkör elhelyezése (középső ábra, 180 fokos fázisban a két vége)
- Földelt bázisú alapkapcsolás esetén a tápfeszültség-kollektor-emitter körben is megvalósítani a rezgőkört(0 fokos fázisban).
- Földelt kollektoros alapkapcsolás esetén bázis-emitter-föld között a rezgőkör (fenti ábra, 0 fokos fázisban).
A visszacsatoló hálózat induktivitás-arányának megválasztása
A visszacsatoló hálózat „leosztását” a tekercsek induktivitásának aránya illetve ha egyben van, akkor a megcsapolási pontjának alkalmas megválasztásával lehet úgy beállítani, hogy a rezgőkör veszteségét az erősítő pótolni tudja. Ezáltal a stabil oszcilláció létrejöjjön.
Egyéb gyakorlati megjegyzések
Igen jó oszcillátortípus, a Colpitts-oszcillátor alkatrészfelhasználásának inverze, ott ugyanis a két kondenzátor közös pontja kerül a meghajtó ágba. Éppen ez a tény határozza meg a ritkább előfordulását: a plusz egy kondenzátor olcsóbb, mint a plusz egy induktivitás.
Egyéb paramétereiben nem rosszabb a colpitts-oszcillátornál.
