„Rádiófrekvenciás csatlakozók” változatai közötti eltérés
a (kategória) |
|||
| (15 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | Alábbiakban a rádióamatőr készülékeknél leggyakrabban előforduló rádiófrekvenciás csatlakozók kerülnek bemutatásra. | ||
| + | |||
== BNC csatlakozó == | == BNC csatlakozó == | ||
| 9. sor: | 11. sor: | ||
|} | |} | ||
| − | '''Vigyázzunk arra, hogy rádióamatőr készülékhez 50 ohmos típust vegyünk''' (létezik 75 ohmos és igen ritkán | + | '''Vigyázzunk arra, hogy rádióamatőr készülékhez 50 ohmos típust vegyünk''' (létezik 75 ohmos és igen ritkán 93 ohmos is) |
== PL (Amphenol) csatlakozó == | == PL (Amphenol) csatlakozó == | ||
| − | A PL csatlakozót a 10 W-ot meghaladó teljesítményű rövidhullámú készülékeknél használják. | + | A PL csatlakozót a 10 W-ot meghaladó teljesítményű rövidhullámú készülékeknél használják. Az AMPHENOL csatlakozónak nincs definiált hullámimpedanciája, ezért magasabb frekvenciákon - pl. 100MHz felett - nem javasolt a használata, de gyakran találkozhatunk ezzel a csatlakozóval a 2 méteres hullámsávban dolgozó adóberendezéseknél is. Azonban 70 cm-re már semmiképp sem ajánlott a használata. Minőségileg az ezüstözött kivitel teflon szigetelővel sokkal jobb és könnyebben szerelhető, mint az olcsó nikkelezett fajta. (Ez általában minden rádiófrekvenciás csatlakozóra érvényes.) |
| + | |||
| + | |||
| + | Pontos megnevezésük: apa: PL-259 dugó, anya: SO-239 aljzat | ||
| + | |||
{| width="80%" | {| width="80%" | ||
| [[Kép:PL_talp.gif]] || [[Kép:PL_dugo.gif]] || [[Kép:PL_toldo.gif]] | | [[Kép:PL_talp.gif]] || [[Kép:PL_dugo.gif]] || [[Kép:PL_toldo.gif]] | ||
|- | |- | ||
| − | | | + | | SO-239 talpas aljzat || PL-259 dugó || PL toldó |
|} | |} | ||
| 38. sor: | 44. sor: | ||
| [[Kép:SMA_alj.gif]] || [[Kép:SMA_dugo.gif]] || [[Kép:SMA_toldo.gif]] | | [[Kép:SMA_alj.gif]] || [[Kép:SMA_dugo.gif]] || [[Kép:SMA_toldo.gif]] | ||
|- | |- | ||
| − | | SMA | + | | SMA menetes aljzat || SMA dugó || SMA toldó |
|} | |} | ||
A rádióamatőr gyakorlatban azonban számtalanszor átalakítjuk BNC-re, és BNC csatlakozóval szerelt botantennát vagy antennakábelt csatlakoztatunk rá. | A rádióamatőr gyakorlatban azonban számtalanszor átalakítjuk BNC-re, és BNC csatlakozóval szerelt botantennát vagy antennakábelt csatlakoztatunk rá. | ||
| − | '''Vigyázzunk arra, hogy SMA csatlakozóból van balos és jobbos menetű is | + | '''Vigyázzunk arra, hogy SMA csatlakozóból forgalomban van balos és jobbos menetű is. Illetve inverz is.''' |
== Átalakítók, toldók == | == Átalakítók, toldók == | ||
| 61. sor: | 67. sor: | ||
| PL-BNC átmenet || SMA-BNC átmenet | | PL-BNC átmenet || SMA-BNC átmenet | ||
|} | |} | ||
| + | |||
| + | További info: [http://ece-www.colorado.edu/~kuester/Coax/connchart.htm Common Coaxial Connectors] | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:Elektronikai alkatrészek]] | ||
| + | [[Kategória:Rádiófrekvenciás építőelemek]] | ||
A lap jelenlegi, 2008. október 31., 21:18-kori változata
Alábbiakban a rádióamatőr készülékeknél leggyakrabban előforduló rádiófrekvenciás csatlakozók kerülnek bemutatásra.
Tartalomjegyzék
BNC csatlakozó
5 Watt alatti készülékek esetén elterjedt ez a csatlakozó. Előnye a kis mérete, hátránya hogy kontakthiba - ritkán ugyan - de kialakulhat. Ezzel a csatlakozóval a 23 cm-es amatőrsávig találkozhatunk.
 |
 |
|
| BNC talpas aljzat | BNC dugó | BNC toldó |
Vigyázzunk arra, hogy rádióamatőr készülékhez 50 ohmos típust vegyünk (létezik 75 ohmos és igen ritkán 93 ohmos is)
PL (Amphenol) csatlakozó
A PL csatlakozót a 10 W-ot meghaladó teljesítményű rövidhullámú készülékeknél használják. Az AMPHENOL csatlakozónak nincs definiált hullámimpedanciája, ezért magasabb frekvenciákon - pl. 100MHz felett - nem javasolt a használata, de gyakran találkozhatunk ezzel a csatlakozóval a 2 méteres hullámsávban dolgozó adóberendezéseknél is. Azonban 70 cm-re már semmiképp sem ajánlott a használata. Minőségileg az ezüstözött kivitel teflon szigetelővel sokkal jobb és könnyebben szerelhető, mint az olcsó nikkelezett fajta. (Ez általában minden rádiófrekvenciás csatlakozóra érvényes.)
Pontos megnevezésük: apa: PL-259 dugó, anya: SO-239 aljzat
 |
 |
|
| SO-239 talpas aljzat | PL-259 dugó | PL toldó |
N csatlakozó
Az N csatlakozó nagyon jó tulajdonságokkal bír. Ezért a 70 cm-es sávban és az felett a 10 W-ot meghaladó adókészülékek esetén szinte kizárólagos a használata. Esetenként a 2 méteres sávban üzemelő adóra is ezt a csatlakozót szerelik.
 |
 |
|
| N talpas aljzat | N dugó | N toldó |
SMA csatlakozó
Az SMA csatlakozó nagyon kis méretű, ennek ellenére kiváló tulajdonságokkal bír. Egyetlen hátránya a kis méretéből fakad, nem a nagy teljesítmények átvitelére lett tervezve illetve az erősebb mechanikai igénybevételt sem bírja. Így kis 5 watt alatti teljesítményű VHF, UHF és SHF miniatűr kézirádiók esetén illetve mikrohullámú berendezésekben előszeretettel használják ezt a csatlakozótípust.
 |
 |
|
| SMA menetes aljzat | SMA dugó | SMA toldó |
A rádióamatőr gyakorlatban azonban számtalanszor átalakítjuk BNC-re, és BNC csatlakozóval szerelt botantennát vagy antennakábelt csatlakoztatunk rá.
Vigyázzunk arra, hogy SMA csatlakozóból forgalomban van balos és jobbos menetű is. Illetve inverz is.
Átalakítók, toldók
Néha előfordul, hogy toldani kell a kábelt. Ekkor szabályosan eljárva toldó közdarabbal is toldhatunk. Azonban vegyük mindig figyelembe azt, hogy a toldások számottevő veszteséget okoznak a jelátvitel során.
Olyan helyzet is előfordul, hogy például a rádiókészülék SMA csatlakozóval van ellátva, az antenna felé a kábel pedig BNC-vel. Ekkor szükségünk lehet átalakítókra.
Leggyakrabban az alábbi átalakítókkal találkozhatunk:
- PL-ről BNC-re
- SMA-ról BNC-re: a mini kézirádiók SMA csatlakozóval rendelkeznek.
 |
|
| PL-BNC átmenet | SMA-BNC átmenet |
További info: Common Coaxial Connectors
