„Rádióhullám” változatai közötti eltérés
a (formazas) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A nyugvó elektromos [[töltés]]ek villamos teret, az állandó sebességgel, egy irányban haladó töltések (= [[egyenáram]]) mágneses teret hoznak létre. A gyorsuló (sebességük nagyságát ill. irányát változtató) töltések (= [[váltakozóáram]]) pedig elektromágneses teret létesítenek, azaz olyan teret, amelynek villamos és mágneses komponense is van. | + | A nyugvó elektromos [[töltés]]ek villamos teret, az állandó sebességgel, egy irányban haladó töltések (= [[egyenáram]]) mágneses teret hoznak létre. A gyorsuló (sebességük nagyságát ill. irányát változtató) töltések (= [[váltakozóáram]]) pedig ''elektromágneses teret'' létesítenek, azaz olyan teret, amelynek ''villamos'' és ''mágneses'' komponense is van. |
A [[rezgőkör]]ben ilyen elektromágneses tér jön létre. A ''zárt rezgőkörben'' (1. ábra) az erőterek szóródása, így kisugárzása kicsiny. | A [[rezgőkör]]ben ilyen elektromágneses tér jön létre. A ''zárt rezgőkörben'' (1. ábra) az erőterek szóródása, így kisugárzása kicsiny. | ||
A lap jelenlegi, 2008. január 17., 22:21-kori változata
A nyugvó elektromos töltések villamos teret, az állandó sebességgel, egy irányban haladó töltések (= egyenáram) mágneses teret hoznak létre. A gyorsuló (sebességük nagyságát ill. irányát változtató) töltések (= váltakozóáram) pedig elektromágneses teret létesítenek, azaz olyan teret, amelynek villamos és mágneses komponense is van.
A rezgőkörben ilyen elektromágneses tér jön létre. A zárt rezgőkörben (1. ábra) az erőterek szóródása, így kisugárzása kicsiny.
Ha a kondenzátor lemezeit egymástól eltávolítjuk (2. ábra), nyitott rezgőkör jön létre, amely szintén rezgőképes, de az erővonalak a rezgőkörből kiléphetnek, és mint elektromágneses hullámok, (vákuumban vagy a levegőben) közel a fény sebességével terjednek, elektromágneses sugárzást hozva létre.
A nyitott rezgőkört antennának nevezik. A 3. ábrán látható (ún. dipól) antennáról az elektromágneses hullámok a következő módon szakadnak le:
A kiinduláskor (t=0) az antenna ágai által képzett kondenzátor töltetlen. Ha a kialakuló rezgés periódusideje T, a rezgés következő fázisában ([math]t_1[/math] < T/4) a felső ág pozitív, az alsó ág negatív töltést nyer. A kialakuló villamos erőtér felülről lefelé mutat. A töltés maximális értékét [math]t_2[/math] = T/4 időpontban éri el. Ez után a töltés csökkenni kezd ([math]t_3[/math] > T/4), a kialakuló erővonalak összehúzódnak. A töltés megszűnésekor ([math]t_4[/math] = T/2) az erővonalak kapcsolata az antennával megszűnik, önálló zárt kört alkotnak. Amikor pedig [math]t_5[/math] > T/2 időpontban megkezdődik az antenna ágainak ellenkező polaritású töltődése, a keletkező erőtér a leszakadt erőtereket eltaszítja, és azok a fény sebességével távolodnak.
A villamos erőtérrel egyidejűleg mágneses erőtér is kialakul, amely ugyanúgy változik és hagyja el az antennát, de síkja merőleges a villamos erőtér síkjára. Így a kisugárzott elektromágneses hullám egymáshoz kapcsolt, egymásra merőleges villamos és mágneses erőtérből áll (4. ábra).
Az elektromágneses hullám erősségét a villamos összetevő térerősségével (E, mértékegysége: V/m, a gyakorlatban ennek törtrészei: a mV/m vagy μV/m is használatosak) szokták jellemezni. Kimutatható, hogy egy pontban az elektromágneses hullám térerőssége fordítottan arányos a sugárzótól mért távolsággal, és arányos a kisugárzott teljesítmény négyzetgyökével.
A kisugárzott elektromágneses hullámok polarizációja megállapodás szerint a kisugárzott elektromágneses rezgés villamos erőterének a síkja. A polarizáció síkjának azért van jelentősége, mert a vevőantennában (mint rezonáns rezgőkörben) a maximális energia akkor keletkezik, amikor az antenna polarizációs síkja megegyezik a vett jel polarizációjával.
Megjegyzés: A polarizációs sík a terjedés során megváltozhat. Pl. a rövidhullámú, térhullámokkal létesített összeköttetések során rendszerint ez a helyzet, így rövidhullámú antenna esetén nincs jelentősége, hogy milyen annak a polarizációja. A szokásos (pont-pont közötti) ultrarövidhullámú összeköttetéskor azonban a polarizációs sík nem fordul el, ezért fontos, hogy az adó- és vevőantenna polarizációs síkja azonos legyen.
