„Távírókódok” változatai közötti eltérés
3. sor: | 3. sor: | ||
Az 1800-as évek elején, az elektromosság akkori fejlettsége alapján igény mutatkozott arra, hogy távolra információt továbbítsanak. Kézenfekvő volt, hogy drótot húznak oszlopok közt és azon valami egyszerű van jel - nincs jel alapú kódrendszerrel kommunikálnak. | Az 1800-as évek elején, az elektromosság akkori fejlettsége alapján igény mutatkozott arra, hogy távolra információt továbbítsanak. Kézenfekvő volt, hogy drótot húznak oszlopok közt és azon valami egyszerű van jel - nincs jel alapú kódrendszerrel kommunikálnak. | ||
− | 1837-1844 közt '''Samuel F. B. Morse''' (1791-1872) és '''Alfred Lewis Vail''' kísérletet folytatott egy a fenti feladatra alkalmas | + | 1837-1844 közt '''Samuel F. B. Morse''' (1791-1872) és '''Alfred Lewis Vail''' kísérletet folytatott egy a fenti feladatra alkalmas hatékony információkódolással. A munkát siker koronázta, 1844 májusában Amerikában Washington és Baltimore közt létrejött az első távíró összeköttetést a Morse által összeállított kódok segítségével. |
− | A modern, ma is használatos nemzetközi morze kódok '''Friedrich Clemens Gerke''' nevéhez fűződnek. 1848-ban Hamburg és Cuxhaven közt alkalmazták először | + | A modern, ma is használatos nemzetközi morze kódok '''Friedrich Clemens Gerke''' nevéhez fűződnek. Az általa módosított jelrendszert 1848-ban Németországban Hamburg és Cuxhaven közt alkalmazták először. Ezután még néhány apró tökéletesítés, és 1865-ben Párizsban szabványosította a nemzetközi távíró szervezet (International Telegraphy congress). Ez lett később az ITU által is ajánlott nemzetközi morze kód. |
2003. december 3-án, Samuel Morse találmánya után 160 évvel, egy napjainkra fontossá vált új szimbólum került a kódkészletbe: • – – • – • (@). | 2003. december 3-án, Samuel Morse találmánya után 160 évvel, egy napjainkra fontossá vált új szimbólum került a kódkészletbe: • – – • – • (@). |
A lap 2007. január 26., 04:53-kori változata
Tartalomjegyzék
Kis történelem
Az 1800-as évek elején, az elektromosság akkori fejlettsége alapján igény mutatkozott arra, hogy távolra információt továbbítsanak. Kézenfekvő volt, hogy drótot húznak oszlopok közt és azon valami egyszerű van jel - nincs jel alapú kódrendszerrel kommunikálnak.
1837-1844 közt Samuel F. B. Morse (1791-1872) és Alfred Lewis Vail kísérletet folytatott egy a fenti feladatra alkalmas hatékony információkódolással. A munkát siker koronázta, 1844 májusában Amerikában Washington és Baltimore közt létrejött az első távíró összeköttetést a Morse által összeállított kódok segítségével.
A modern, ma is használatos nemzetközi morze kódok Friedrich Clemens Gerke nevéhez fűződnek. Az általa módosított jelrendszert 1848-ban Németországban Hamburg és Cuxhaven közt alkalmazták először. Ezután még néhány apró tökéletesítés, és 1865-ben Párizsban szabványosította a nemzetközi távíró szervezet (International Telegraphy congress). Ez lett később az ITU által is ajánlott nemzetközi morze kód.
2003. december 3-án, Samuel Morse találmánya után 160 évvel, egy napjainkra fontossá vált új szimbólum került a kódkészletbe: • – – • – • (@).
A morze-kódok alkalmazása napjainkban
Napjainkra a klasszikus, kézzel adott, füllel vett morze alapú információátvitel jelentőségét veszítette. Utolsók közt volt talán az USA haditengerészete, ahol az ezredforduló környékén szűnt meg. Rádióamatőr viszonylatban a morze kódok a távíró üzemmódú forgalmazásban van nagy jelentősége.
Technikailag miért nagy találmány a morze kód? Mert az első olyan elterjedt betűkódolási eljárás, amely az információátvitelt azzal tudta gyorsítani, hogy a gyakrabban használt betűknek rövidebb kódot adott át, míg a ritkábban használt betűknek hosszabb kódot.
Technikatörténeti folytatása talán a PSK31 üzemmód, ahol szintén a gyakran használt betűk rövidebb kódot kaptak. Illetve ez a gyakrabban előforduló rövidebb kódot kap elv lett a számítástechnikában a veszteségmentes tömörítő algoritmusok alapja is.
Rádióamatőr szemszögből sokan azért szeretik, mert van egyfajta varázsa annak, ahogy egy szép, ütemes csipogó jelet hallva a jel dallamából a saját fülünk segítségével áll össze egy emberileg értelmezhető szöveg.
Morze kódok - ABC sorrendben
ICC ( International Continental Code; Continental Code; International Morse Code ).
Betű | Távíró kódja | Hangja |
---|---|---|
A | media:távíró a.ogg | |
Ä | ||
Á | ||
B | media:távíró b.ogg | |
C | media:távíró c.ogg | |
CH | ||
D | media:távíró d.ogg | |
E | media:távíró e.ogg | |
É | ||
F | media:távíró f.ogg | |
G | media:távíró g.ogg | |
H | media:távíró h.ogg | |
I | media:távíró i.ogg | |
J | media:távíró j.ogg | |
K | media:távíró k.ogg | |
L | media:távíró l.ogg | |
M | media:távíró m.ogg | |
N | media:távíró n.ogg | |
O | media:távíró o.ogg | |
Ö | ||
P | media:távíró p.ogg | |
Q | media:távíró q.ogg | |
R | media:távíró r.ogg | |
S | media:távíró s.ogg | |
T | media:távíró t.ogg | |
U | media:távíró u.ogg | |
Ü | ||
V | media:távíró v.ogg | |
W | media:távíró w.ogg | |
X | media:távíró x.ogg | |
Y | media:távíró y.ogg | |
Z | media:távíró z.ogg | |
0 | media:távíró 0.ogg | |
1 | media:távíró 1.ogg | |
2 | media:távíró 2.ogg | |
3 | media:távíró 3.ogg | |
4 | media:távíró 4.ogg | |
5 | media:távíró 5.ogg | |
6 | media:távíró 6.ogg | |
7 | media:távíró 7.ogg | |
8 | media:távíró 8.ogg | |
9 | media:távíró 9.ogg | |
! | ||
" | ||
$ | ||
' | ||
( | ||
) | ||
+ | ||
, | ||
- | ||
. | ||
/ | ||
: | ||
; | ||
= | ||
? | ||
@ | ||
_ |
Rádióamatőr vizsga opcionálisan letehető morze részén az ilyen háttérszínű kódok ismerete van megkövetelve. |
Morzekódok fa struktúrában (vételcentrikus elrendezés)
Elöljáróban megjegyzendő, hogy a morzekódok füllel történő vétele esetén a leg hatékonyabb a dallam alapján történő vétel. A gépi feldolgozást segítheti az alábbi fa strutúra.