„Váltakozó áramú ellenállás” változatai közötti eltérés
| 18. sor: | 18. sor: | ||
[[Kép:bulb.gif]]Ideális tekercs: Csak [[induktivitás]]a (L) van, az egyéb komponenseit elhanyagoljuk, tehát az egyenáramú ellenállása 0 ohm. | [[Kép:bulb.gif]]Ideális tekercs: Csak [[induktivitás]]a (L) van, az egyéb komponenseit elhanyagoljuk, tehát az egyenáramú ellenállása 0 ohm. | ||
| − | Állandósult állapot: A bekapcsolási jelenségek okozta átmeneti állapotok (tranziensek) lecsengése után állandósult értékek állnak be. | + | [[Kép:bulb.gif]]Állandósult állapot: A bekapcsolási jelenségek okozta átmeneti állapotok (tranziensek) lecsengése után állandósult értékek állnak be. |
Ha egy ideális kondenzátorra egyenfeszültséget kapcsolunk, akkor (állandósult állapotban) a kondenzátoron nem folyna áram, mert szakadásként viselkedne. | Ha egy ideális kondenzátorra egyenfeszültséget kapcsolunk, akkor (állandósult állapotban) a kondenzátoron nem folyna áram, mert szakadásként viselkedne. | ||
| − | Ideális [[kondenzátor]]: Csak kapacitása (C) van, az egyéb komponenseit elhanyagoljuk, tehát az egyenáramú ellenállása végtelen. | + | [[Kép:bulb.gif]]Ideális [[kondenzátor]]: Csak kapacitása (C) van, az egyéb komponenseit elhanyagoljuk, tehát az egyenáramú ellenállása végtelen. |
| − | + | ||
| + | Ha azonban ezekre az energiatárolós elemekre váltakozó feszültséget kapcsolunk, akkor már másként viselkednek. | ||
=== Induktív reaktancia === | === Induktív reaktancia === | ||
A lap 2006. október 20., 13:54-kori változata
Elektromos áramköröket különféle paraméterekkel jellemzünk, amelyek között nagyon fontosak az elektromos paraméterek, például működési feszültség, áramfelvétel, fogyasztás, bemeneti impedancia, kimemeti impedancia (ha van kimenete) stb.
Mielőtt eljutnánk az impedancia magyarázatához, előtte érintőlegesen nézzünk meg néhány szükséges ismeretanyagot. A téma alapos megértéséhez feltétlenül szükséges a Komplex számábrázolás ismerete.
Tartalomjegyzék
Ellenállás
Ha egy áramkör két pontjára egyenfeszültséget kapcsolunk, akkor áram indul meg a körben. Az áramerősség nagyságát a két pont közötti eredő ellenállás határozza meg. Bővebben: Elektromos ellenállás szócikkben.
Jele: R
Mértékegysége: 1 Ω (1 Ohm)
Kiszámítása: [math]R = \frac{U_{=}}{I_{=}}[/math]
Reaktancia
Ha egy ideális tekercsre egyenfeszültséget kapcsolunk, akkor (állandósult állapotban) a tekercsen vágtelen nagy áram folyna, mert rövidzárként viselkedne.
Ideális tekercs: Csak induktivitása (L) van, az egyéb komponenseit elhanyagoljuk, tehát az egyenáramú ellenállása 0 ohm.
Állandósult állapot: A bekapcsolási jelenségek okozta átmeneti állapotok (tranziensek) lecsengése után állandósult értékek állnak be.
Ha egy ideális kondenzátorra egyenfeszültséget kapcsolunk, akkor (állandósult állapotban) a kondenzátoron nem folyna áram, mert szakadásként viselkedne.
Ideális kondenzátor: Csak kapacitása (C) van, az egyéb komponenseit elhanyagoljuk, tehát az egyenáramú ellenállása végtelen.
Ha azonban ezekre az energiatárolós elemekre váltakozó feszültséget kapcsolunk, akkor már másként viselkednek.
Induktív reaktancia
...
Kapacitív reaktancia
...
Impedancia
Az impedancia röviden a váltakozó-áramú ellenállást jelenti.
Jele: Z
Mértékegysége [Z] = 1 Ω (ohm)
Egy kétpólus impedanciája a rákapcsolt feszültség effektív értékének és annak hatására meginduló áramerősség effektív értékének hányadosa: Z = Ueff/Ieff
Tisztán ohmos körök esetén
A tisztán ohmos körök csak ellenállást tartalmaznak. (Ideális esetben, amikor elhanyagoljuk a szórt kapacitásokat és induktivitásokat.) Egy ilyen áramkör két pontján mért eredő ellenállása megegyezik az ugyanott mérhető eredő impedanciával. A mért feszültség és áramérték független a mennyiségek frekvenciájától, az áramkörön a feszültség és az áramerősség fázisban van.
Fázisban van két mennyiség akkor, ha frekvenciájuk megegyezik és minden időpillanatban azonos a fázishelyzetük (például minden null-átmenetük egyszerre történik és nem ellenfázisban vannak).
...
Táblázat: R,G,X,A,Z,Y
