„Hellschreiber” változatai közötti eltérés
a (→Frekvenciák) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Feld_HellSchr48_k_12.jpg|right|thumbnail|300px|Wehrmacht Feldhellschreiber gép 1944-ből.]] | [[Kép:Feld_HellSchr48_k_12.jpg|right|thumbnail|300px|Wehrmacht Feldhellschreiber gép 1944-ből.]] | ||
[http://www.hell-kiel.de/ Rudolf Hell] német mérnök, a fax atyja, az 1920-as években találta ki azt a módszert, hogy a szövegeket és képeket pontokká és vonalakká alakítsa, ezzel lehetővé téve | [http://www.hell-kiel.de/ Rudolf Hell] német mérnök, a fax atyja, az 1920-as években találta ki azt a módszert, hogy a szövegeket és képeket pontokká és vonalakká alakítsa, ezzel lehetővé téve | ||
− | elektronikus továbbításukat. 1929-ben alkotta meg a '''Hellschreiber''' nevű gépet, a fax egyik elődjét, amely a szövegek gyors továbbításának módját teremtette meg. | + | elektronikus továbbításukat. 1929-ben alkotta meg a '''Hellschreiber''' nevű gépet, a [[fax]] egyik elődjét, amely a szövegek gyors továbbításának módját teremtette meg. |
Ennek az üzemmódnak - szemben mondjuk a [[PSK31]]-el - az a sajátossága, hogy a jel végleges dekódolását a kezelő végzi azáltal, hogy a nyomtatási képre ránézve összeáll benne az üzenet. Ebből a szempontból hasonló a [[távíró]]hoz, ahol ugyanez hallás útján történik. | Ennek az üzemmódnak - szemben mondjuk a [[PSK31]]-el - az a sajátossága, hogy a jel végleges dekódolását a kezelő végzi azáltal, hogy a nyomtatási képre ránézve összeáll benne az üzenet. Ebből a szempontból hasonló a [[távíró]]hoz, ahol ugyanez hallás útján történik. | ||
12. sor: | 12. sor: | ||
Ez még mechanikus megoldást jelentett: egy írógép billentyűzettel rendelkező berendezéssel állították elő a modulációt, a vevőoldalon pedig papírszalagra nyomtaták az üzenetet. | Ez még mechanikus megoldást jelentett: egy írógép billentyűzettel rendelkező berendezéssel állították elő a modulációt, a vevőoldalon pedig papírszalagra nyomtaták az üzenetet. | ||
− | A működése azon alapszik, hogy - ugyanúgy, mint a fax - a szöveget pixelekre (képpontokra) bontja, majd azokat sorban továbbítja. Ennek nagy előnye, hogy bármilyen karakterekkel írt szöveg továbbítható. | + | A működése azon alapszik, hogy - ugyanúgy, mint a [[fax]] - a szöveget pixelekre (képpontokra) bontja, majd azokat sorban továbbítja. Ennek nagy előnye, hogy bármilyen karakterekkel írt szöveg továbbítható. |
[[Kép:helldot1.gif]] | [[Kép:helldot1.gif]] |
A lap 2006. október 13., 08:54-kori változata
Rudolf Hell német mérnök, a fax atyja, az 1920-as években találta ki azt a módszert, hogy a szövegeket és képeket pontokká és vonalakká alakítsa, ezzel lehetővé téve elektronikus továbbításukat. 1929-ben alkotta meg a Hellschreiber nevű gépet, a fax egyik elődjét, amely a szövegek gyors továbbításának módját teremtette meg.
Ennek az üzemmódnak - szemben mondjuk a PSK31-el - az a sajátossága, hogy a jel végleges dekódolását a kezelő végzi azáltal, hogy a nyomtatási képre ránézve összeáll benne az üzenet. Ebből a szempontból hasonló a távíróhoz, ahol ugyanez hallás útján történik.
Tartalomjegyzék
Hellschreiber altípusok
Feld-Hell
Ezt az átviteli módot kiterjedten használták a II. világháborúban (Feldfernschreiber = tábori távgépíró). Később hírügynökségek egészen az 1980-as évekig használták üzenetek telefonvonalon keresztül történő továbbítására. Ez még mechanikus megoldást jelentett: egy írógép billentyűzettel rendelkező berendezéssel állították elő a modulációt, a vevőoldalon pedig papírszalagra nyomtaták az üzenetet.
A működése azon alapszik, hogy - ugyanúgy, mint a fax - a szöveget pixelekre (képpontokra) bontja, majd azokat sorban továbbítja. Ennek nagy előnye, hogy bármilyen karakterekkel írt szöveg továbbítható.
Az képpontok adási sorrendje: A1, A2, A3 ... A7, B1, B2, ...
Az adás egyszerű ki/be billentyűzéssel történik, hasonlóan a távíróhoz. A "oszlopfrekvencia" 17.5 Hz, ez 2,5 karakter/másodperc sebességnek felel meg. A felhasznált sávszélesség 200 Hz körül van.
Ha az adó és a vevő nem teljesen szinkronban működik, akkor az ferde (valamelyik irányba kúszó) sorokat eredményez. Annak érdekében, hogy ennek ellenére is könnyen olvasható maradjon az üzenet, a vételi oldalon duplán, egymás alatt két sorban nyomtatják a vett szöveget, így az egyik sor betűi mindig olvashatók maradnak.
Ezt a kétállapotú tradícionális megoldást ma „Feld-Hell”-ként említik, és nagy rajongótábornak örvend. Az igazán megszállottak ráadásul ugyanígy, mechanikus berendezésként valósítják meg napjainkban. A legtöbb digitális módot kezelő program ismeri ezt a üzemmódot is.
PSK-Hell
DUPLO-Hell
FM-Hell
FSK-Hell
Slow Feld Hell
Concurrent Multi Tone Hell
Sequential Multi Tone Hell
Frekvenciák
- 3580 kHz
- 7037 kHz