„Hellschreiber” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
=== Feld-Hell === | === Feld-Hell === | ||
| + | A második világháború előtti évben az újságok szövegének telefonvonalon keresztül történő továbbítására használták. | ||
| + | Ez még mechanikus megoldást jelentett, amely segítségével egy írógép vagy beszúrta a lapra a pixelt, vagy nem. | ||
| + | Ezt a kétállapotú tradícionális megoldást ma „Feld-Hell”-ként említik, és nagy rajongótábornak örvend. | ||
| + | Az igazán megszállottak ráadásul ugyanígy, mechanikus berendezésként valósítják meg napjainkban. | ||
| + | |||
| + | [[Kép:helldot1.gif]] | ||
| + | |||
| + | A működése a távírónál megszokott van jel/nincs jel elven működik, az adási sorrendje: A1, A2, A3 ... A7, B1, B2, ... | ||
| + | |||
| + | [[Kép:ferdeiras.jpg]] | ||
| + | |||
| + | A nem teljesen szinkronban működő adó és vevő ferde (valamelyik irányba kúszó) sorokat eredményezett. | ||
| + | Annak érdekében, hogy ennek ellenére is könnyen olvasható maradjon az üzenet, ezért duplán, egymás alatt 2 sorban írták a vételi oldalon, így az egyik sok betűi mindig olvashatóak maradtak. | ||
| + | |||
| + | [[Kép:hell-mechanika.gif]] | ||
=== PSK-Hell === | === PSK-Hell === | ||
A lap 2006. október 11., 21:47-kori változata
Rudolf Hell német mérnök, a fax atyja, az 1920-as években találta ki azt a módszert, hogy a szövegeket és képeket pontokká és vonalakká alakítsa, ezzel lehetővé téve elektronikus továbbításukat. 1929-ben alkotta meg a Hellschreiber nevű gépet, a fax egyik elődjét, amely a szövegek gyors továbbításának módját teremtette meg.
Tartalomjegyzék
Hell altípusok
Feld-Hell
A második világháború előtti évben az újságok szövegének telefonvonalon keresztül történő továbbítására használták. Ez még mechanikus megoldást jelentett, amely segítségével egy írógép vagy beszúrta a lapra a pixelt, vagy nem. Ezt a kétállapotú tradícionális megoldást ma „Feld-Hell”-ként említik, és nagy rajongótábornak örvend. Az igazán megszállottak ráadásul ugyanígy, mechanikus berendezésként valósítják meg napjainkban.
A működése a távírónál megszokott van jel/nincs jel elven működik, az adási sorrendje: A1, A2, A3 ... A7, B1, B2, ...
A nem teljesen szinkronban működő adó és vevő ferde (valamelyik irányba kúszó) sorokat eredményezett. Annak érdekében, hogy ennek ellenére is könnyen olvasható maradjon az üzenet, ezért duplán, egymás alatt 2 sorban írták a vételi oldalon, így az egyik sok betűi mindig olvashatóak maradtak.
