„Tápvonalak” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a (képlex TeX-re formázva)
37. sor: 37. sor:
  
 
'''Hullámellenállás mérése'''
 
'''Hullámellenállás mérése'''
Egy koaxiális kábel hullámellenállását induktivitás és kapacitás mérésével is meghatározhatjuk. Az elhanyagolható veszetségű tápvonalak - így a koaxiális kábelek - hullámellenállására igaz a következő egyenlet: Z = négyzetgyök <math>L/C</math> , ahol L a végén rövidrezárt kábel induktivitása és C a végén nyitott kábel kapacitása.  
+
Egy koaxiális kábel hullámellenállását induktivitás és kapacitás mérésével is meghatározhatjuk. Az elhanyagolható veszetségű tápvonalak - így a koaxiális kábelek - hullámellenállására igaz a következő egyenlet: <math>Z = \sqrt{L \over C}</math>, ahol L a végén rövidrezárt kábel induktivitása és C a végén nyitott kábel kapacitása.  
Egy 630 mm hosszúságú, 5 mm külső átmérőjű, teflon dielektrikumú kábelen a következő eredmények adódtak: C=61,5 pF és L= 157 nH. Ebből a számított hullámellenállás Z=50,6 Ohm, ami az adott kábel gyári adata.
+
Egy 630 mm hosszúságú, 5 mm külső átmérőjű, teflon dielektrikumú kábelen a következő eredmények adódtak: C = 61,5 pF és L = 157 nH. Ebből a számított hullámellenállás Z = 50,6 Ohm, ami az adott kábel gyári adata.

A lap 2006. augusztus 9., 11:13-kori változata

A tápvonalak alapvető feladata a rádiófrekvenciás jel a forrástól az antenna vagy vevő felé való továbbítása.

Ezen kívül

  • rezonáns körként
  • induktivitásként vagy kapacitásként
  • fázistoló áramkörként (kerülővezeték)
  • impedancia transzformálásra (negyedhullámú szakasz)
  • tetszőleges impedanciájú pont áthelyezésére (félhullámú szakasz)

is lehet őket alkalmazni.

Tápvonalak fajtái

A legelterjedtebb tápvonalak:

Hullámimpedancia

Hullámimpedancia jelentősége: A legnagyobb teljesítményt akkor tudjuk kinyerni, ha a fogyasztó ellenállása megegyezik a jelforrás belső ellenállásával.

Az 1 hullámhosszt közelítő vagy meghaladó hosszúságú tápvonalak esetén még egy fontos tényező is van: amennyiben a tápvonal hullámimpedanciája és a fogyasztó hullámimpedanciája eltér, akkor amint a jel a fogyasztóhoz ér, a jel egy része visszaverődik és parazita lengést okoz a tápvonalban.

Ez a lengés (amit állóhullámarány-mérővel tudunk detektálni) azon túl, hogy sugárzási veszteséget okoz, még a végfokban található félvezetőt is képes az általa okozott túlfeszültséggel tönkretenni. Ezért 2-nél nagyobb SWR esetén nem célszerű nagyobb jelet adnunk a tápvonalra.

Elmélet: hullámimpedancia meghatározása

Koax kábel hullámellenállása: [math]Z_0=\frac{60}{\sqrt{\varepsilon}} ln \frac{b}{a} [\Omega][/math] vagy aki ln-t nem szereti, 10-es alapú logaritmussal kifejezve: [math]Z_0=\frac{138}{\sqrt{\varepsilon}} lg \frac{b}{a} [\Omega][/math]

Ahol b a köpeny átmérő, a pedig a melegér átmérő. Epszilon a dielektrikum dielektromos állandója.

Hullámellenállás mérése Egy koaxiális kábel hullámellenállását induktivitás és kapacitás mérésével is meghatározhatjuk. Az elhanyagolható veszetségű tápvonalak - így a koaxiális kábelek - hullámellenállására igaz a következő egyenlet: [math]Z = \sqrt{L \over C}[/math], ahol L a végén rövidrezárt kábel induktivitása és C a végén nyitott kábel kapacitása. Egy 630 mm hosszúságú, 5 mm külső átmérőjű, teflon dielektrikumú kábelen a következő eredmények adódtak: C = 61,5 pF és L = 157 nH. Ebből a számított hullámellenállás Z = 50,6 Ohm, ami az adott kábel gyári adata.