„Analóg-digitális átalakítás” változatai közötti eltérés
(bővítés) |
|||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== Miért szükséhges átalakítani a jelet? == | == Miért szükséhges átalakítani a jelet? == | ||
| − | == | + | == Analógról digitálisra alakítás == |
| + | |||
| + | Analóg-digitális átalakítást A/D átalakítóval végzünk. Ez az eszköz a mintavevőjével adott időben bizonyos számú mintát vesz, majd véges felbontással véges számú biten ábrázolható számértékre alakítja. | ||
| + | |||
| + | Például az elterjedt számítógép hangkártyák 48000 mintát képesek venni másodpercenként, amely mindegyikét 16 bites számértékkel (-32768...+32767) képesek szám formájában ábrázolni. | ||
| + | |||
| + | == Járulékos mellékhatások == | ||
| + | |||
| + | Sajnos a mintavételnek egy járulékos mellékhatása is megjelenik: a szorzókeverés hatása. Idősebb szakmabeli kollégáknak elegendő a hatás megértéséhez a mintavételező oszcilloszkóp elvére gondolni. | ||
| + | |||
| + | Ez úgy jelentkezik, hogy ha a 48 ksps (kilosample per second = ezer minta másodpercenként) mintavételi sebességű hangkártyát veszünk alapul és arra 25 kHz-es jelet vezetünk, a mintavételezés során előálló jel 23 kHz-esnek fog látszani, mivel a szorzókeverés-hatásnál a különbözeti frekvencia is megjelenik. Így 48000 - 25000 = 23000. | ||
| + | |||
| + | Ebből következik, hogy egy A/D átalakítóra alapesetben '''ne''' engedjünk a mintavételi frekvenciájának a felét meghaladó frekvenciájú jelet, mert akkor téves értéket fog digitalizálni. Ezt a bemenet előtt elhelyezett analóg aluláteresztő szűrő segítségével tudjuk biztosítani. | ||
== A/D átalakítók fontos jellemzői == | == A/D átalakítók fontos jellemzői == | ||
| 11. sor: | 23. sor: | ||
* flash | * flash | ||
* delta-szigma | * delta-szigma | ||
| + | |||
| + | [[Kategória:Digitális jelfeldolgozás]] | ||
A lap jelenlegi, 2006. július 1., 01:39-kori változata
Tartalomjegyzék
Miért szükséhges átalakítani a jelet?
Analógról digitálisra alakítás
Analóg-digitális átalakítást A/D átalakítóval végzünk. Ez az eszköz a mintavevőjével adott időben bizonyos számú mintát vesz, majd véges felbontással véges számú biten ábrázolható számértékre alakítja.
Például az elterjedt számítógép hangkártyák 48000 mintát képesek venni másodpercenként, amely mindegyikét 16 bites számértékkel (-32768...+32767) képesek szám formájában ábrázolni.
Járulékos mellékhatások
Sajnos a mintavételnek egy járulékos mellékhatása is megjelenik: a szorzókeverés hatása. Idősebb szakmabeli kollégáknak elegendő a hatás megértéséhez a mintavételező oszcilloszkóp elvére gondolni.
Ez úgy jelentkezik, hogy ha a 48 ksps (kilosample per second = ezer minta másodpercenként) mintavételi sebességű hangkártyát veszünk alapul és arra 25 kHz-es jelet vezetünk, a mintavételezés során előálló jel 23 kHz-esnek fog látszani, mivel a szorzókeverés-hatásnál a különbözeti frekvencia is megjelenik. Így 48000 - 25000 = 23000.
Ebből következik, hogy egy A/D átalakítóra alapesetben ne engedjünk a mintavételi frekvenciájának a felét meghaladó frekvenciájú jelet, mert akkor téves értéket fog digitalizálni. Ezt a bemenet előtt elhelyezett analóg aluláteresztő szűrő segítségével tudjuk biztosítani.
A/D átalakítók fontos jellemzői
Átalakítók fajtái
- dual-slope
- jelkövető
- flash
- delta-szigma
