„Elektroncső” változatai közötti eltérés
a (++ röntgen cső) |
|||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
=== Magnetron, klisztron === | === Magnetron, klisztron === | ||
| + | |||
| + | === Röntgen cső === | ||
=== Fotodióda === | === Fotodióda === | ||
A lap 2006. június 17., 00:52-kori változata
Tartalomjegyzék
Alapok
Az elektroncsövek (ang. electron tubes/vales, ném. Elektronenröhre) légritka térben lezajló eletronfizikai jelenségeken alapuló eszközök. Az elktroncsövek fénykora a XX. század első felére esett. Első aktív eszközként meghatározták az elektronika, a rádiótechnika fejlődését.
A csövek legalább két elektródával rendelkeznek: a katóddal és az anóddal. A legtöbb elekroncső elektromosan fűtött katóddal rendelkezik. A forró katódból elektronok lépnek ki (ez a termikus elektronemisszió) és ha az anódra a katódhoz képest pozitív feszültségek kapcsolunk, akkor megindul az elektronáram. Ha viszont az anód feszültsége negatív, akkor nem tud áram folyni, mert az anód nem fűtött, tehát nincsenek körülötte elektronok. Ez az eszköz a dióda, amely egyenirányításra alkalmazható.
Az elektroncsövek őse az izzólámpa volt. Az technikai irodalomban is először nem csöveknek, hanem lámpáknak nevezték őket.
Dióda
Kételektródás elektroncső, mely anóddal és katóddal rendelkezik.
Trióda
A trióda egy háromelektódás elektroncső, mely anóddal, katóddal és vezérlőráccsal rendelkezik.
Tetróda
Hexóda, heptóda
Egyéb csőtípusok
Feszültségszabályozó cső
Glimmlámpa
Számkijelző cső (Nixie-cső)
Varázsszem
Katódsugárcső (CRT)
Magnetron, klisztron
Röntgen cső
Fotodióda
Csövek jelölése
Az elektroncső típusjelzése majdnem minden esetben utal a cső felépítésére és paramétereire.
Európai (betűjelzésű) rendszer
Az első betű a fűtés adatait adja meg. A legtöbbször előforduló betűk jelentése:
| Betű | A cső fűtése | Megjegyzés |
|---|---|---|
| A.. | 4 V | |
| D.. | 0,52 ... 1,5 V | telepes cső |
| E.. | 6,3 V | nagyon elterjedt |
| F.. | 12,6 V | |
| P.. | 0,3 A | főleg TV csövek |
| U.. | 0,1 A | "univerzális" csövek |
A következő betű(k) a cső funkcióját határozzák meg. Ha több betű is szerepel, akkor egy búrába több (részben független) funkciót helyeztek. A fontosabbak:
| Betű | Elektróda-rendszer |
|---|---|
| .A. | dióda |
| .B. | duodióda (kettős dióda) |
| .C. | trióda |
| .E. | tetróda |
| .F. | pentóda |
| .H. | hexóda vagy heptóda |
| .L. | végpentóda |
| .M. | eletronsugárcső |
| .Y. | egyenirányító dióda |
| .Z. | kettős egyenirányító dióda |
Példa: EABC80 egy 6,3 V fűtőfeszültségű cső, amely tartalmaz egy diodát, egy kettős diódát és egy triódát.
Amerikai (számjelzésű) rendszer
A jelölés egy számmal kezdődik, ami a fűtőfeszültség voltban kifejezett értéke. Tehát a 6,3 V-os fűtésű csövek "6"-tal kezdődnek.
Orosz (szovjet) rendszer
Felépítésében hasonlít az ameriaki rendszerre. Vevőcsövek esetén első szám ugyanúgy a fűtést jellemzi. Adócsöveknél a jelölés első tagja a felhasználásra utal:
| Betű | Latin betű | Elektróda-rendszer |
|---|---|---|
| ГК | GK | generátor cső 25 MHz-ig |
| ГУ | GU | URH generátor cső (25-600 MHz) |
| ГС | GSz | SHF generátor cső |
| ГМ | GM | modulátor cső |
A második helyen az adócsöveknél típuskód, a vevőcsöveknél pedig a funkcióra utaló betű áll. A fontosabbak:
| Betű | Latin betű | Elektróda-rendszer |
|---|---|---|
| С | Sz | trióda |
| Н | N | kettős trióda |
| П | P | végpentóda |
| Ж | Zs | pentóda |
Külső hivatkozások
Csőkatalógusok:
"Korunk csodája, az elektroncső" diafilm 1960-ból
