„Elektroncső” változatai közötti eltérés
a (→Alapok) |
a (→Alapok) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== Alapok == | == Alapok == | ||
| − | [[Kép:trioda_dia.jpg|right|thumbnail|300px|Részlet egy korabeli ismeretterjesztő diafilmből.]] | + | [[Kép:trioda_dia.jpg|right|thumbnail|300px|Részlet egy korabeli ismeretterjesztő [http://server.kossuth-saujhely.sulinet.hu/diafilm/main9.htm diafilmből].]] |
Az elektroncsövek (ang. electron tubes/vales, ném. Elektronenröhre) | Az elektroncsövek (ang. electron tubes/vales, ném. Elektronenröhre) | ||
légritka térben lezajló eletronfizikai jelenségeken alapuló eszközök. | légritka térben lezajló eletronfizikai jelenségeken alapuló eszközök. | ||
A lap 2006. június 12., 14:45-kori változata
Tartalomjegyzék
Alapok
Az elektroncsövek (ang. electron tubes/vales, ném. Elektronenröhre) légritka térben lezajló eletronfizikai jelenségeken alapuló eszközök. Az elktroncsövek fénykora a XX. század első felére esett. Első aktív eszközként meghatározták az elektronika, a rádiótechnika fejlődését.
A csövek legalább két elektródával rendelkeznek: a katóddal és az anóddal. A legtöbb elekroncső
Dióda
Kételektródás elektroncső, mely anóddal és katóddal rendelkezik.
Trióda
A trióda egy háromelektódás elektroncső, mely anóddal, katóddal és vezérlőráccsal rendelkezik.
Tetróda
Hexóda, heptóda
Egyéb csőtípusok
Feszültségszabályozó cső
Glimmlámpa
Számkijelző cső (Nixie-cső)
Varázsszem
Katódsugárcső (CRT)
Magnetron, klisztron
Csövek jelölése
Az elektroncső típusjelzése majdnem minden esetben utal a cső felépítésére és paramétereire.
Európai (betűjelzésű) rendszer
Az első betű a fűtés adatait adja meg. A legtöbbször előforduló betűk jelentése:
| Betű | A cső fűtése | Megjegyzés |
|---|---|---|
| A.. | 4 V | |
| D.. | 0,52 ... 1,5 V | telepes cső |
| E.. | 6,3 V | nagyon elterjedt |
| F.. | 12,6 V | |
| P.. | 0,3 A | főleg TV csövek |
| U.. | 0,1 A | "univerzális" csövek |
A következő betű(k) a cső funkcióját határozzák meg. Ha több betű is szerepel, akkor egy búrába több (részben független) funkciót helyeztek. A fontosabbak:
| Betű | Elektróda-rendszer |
|---|---|
| .A. | dióda |
| .B. | duodióda (kettős dióda) |
| .C. | trióda |
| .E. | tetróda |
| .F. | pentóda |
| .H. | hexóda vagy heptóda |
| .L. | végpentóda |
| .M. | eletronsugárcső |
| .Y. | egyenirányító dióda |
| .Z. | kettős egyenirányító dióda |
Példa: EABC80 egy 6,3 V fűtőfeszültségű cső, amely tartalmaz egy diodát, egy kettős diódát és egy triódát.
Amerikai (számjelzésű) rendszer
A jelölés egy számmal kezdődik, ami a fűtőfeszültség voltban kifejezett értéke. Tehát a 6,3 V-os fűtésű csövek "6"-tal kezdődnek.
Orosz (szovjet) rendszer
Felépítésében hasonlít az ameriaki rendszerre. Vevőcsövek esetén első szám ugyanúgy a fűtést jellemzi. Adócsöveknél a jelölés első tagja a felhasználásra utal:
| Betű | Latin betű | Elektróda-rendszer |
|---|---|---|
| ГК | GK | generátor cső 25 MHz-ig |
| ГУ | GU | URH generátor cső (25-600 MHz) |
| ГС | GSz | SHF generátor cső |
| ГМ | GM | modulátor cső |
A második helyen az adócsöveknél típuskód, a vevőcsöveknél pedig a funkcióra utaló betű áll. A fontosabbak:
| Betű | Latin betű | Elektróda-rendszer |
|---|---|---|
| С | Sz | trióda |
| Н | N | kettős trióda |
| П | P | végpentóda |
| Ж | Zs | pentóda |
Külső hivatkozások
www.radiomuseum.org csőkatalógusa
"Korunk csodája, az elektroncső" diafilm 1960-ból
