„Szerkesztővita:Gg630504” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(17 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
= Me. =
 
  
 +
* Aktuális teszt a [[Szerkesztő:Gg630504/Aktuális]] oldalon van.
 +
* Képletek a [[Szerkesztő:Gg630504/Képletek]] oldalon vannak.
 +
 +
== szín számjegy ==
 +
 +
{|border="1"
 +
|bgcolor="#ffffff"|<font color="#000000">fehér</font>||'''9'''
 +
|-
 +
|bgcolor="#707070"|<font color="#ffffff">szürke</font>||'''8'''
 +
|-
 +
|bgcolor="#ff00ff"|<font color="#ffffff">lila</font>||'''7'''
 +
|-
 +
|bgcolor="#0000ff"|<font color="#ffffff">kék</font>||'''6'''
 +
|-
 +
|bgcolor="#00ff00"|<font color="#000000">zöld</font>||'''5'''
 +
|-
 +
|bgcolor="#ffff00"|<font color="#000000">sárga</font>||'''4'''
 +
|-
 +
|bgcolor="#ff8000"|<font color="#000000">narancs</font>||'''3'''
 +
|-
 +
|bgcolor="#ff0000"|<font color="#ffffff">piros</font>||'''2'''
 +
|-
 +
|bgcolor="#804000"|<font color="#ffffff">barna</font>||'''1'''
 +
|-
 +
|bgcolor="#000000"|<font color="#ffffff">fekete</font>||'''0'''
 +
|}
 +
 +
 +
{|border="1"
 +
|bgcolor="#ff00ff"|<font color="#ffffff">&nbsp;'''7'''&nbsp;</font>
 +
|bgcolor="#707070"|<font color="#ffffff">&nbsp;'''8'''&nbsp;</font>
 +
|bgcolor="#ffffff"|<font color="#000000">&nbsp;'''9'''&nbsp;</font>
 +
|-
 +
|bgcolor="#ffff00"|<font color="#000000">&nbsp;'''4'''&nbsp;</font>
 +
|bgcolor="#00ff00"|<font color="#000000">&nbsp;'''5'''&nbsp;</font>
 +
|bgcolor="#0000ff"|<font color="#ffffff">&nbsp;'''6'''&nbsp;</font>
 +
|-
 +
|bgcolor="#804000"|<font color="#ffffff">&nbsp;'''1'''&nbsp;</font>
 +
|bgcolor="#ff0000"|<font color="#ffffff">&nbsp;'''2'''&nbsp;</font>
 +
|bgcolor="#ff8000"|<font color="#000000">&nbsp;'''3'''&nbsp;</font>
 +
|-
 +
|
 +
|bgcolor="#000000"|<font color="#ffffff">&nbsp;'''0'''&nbsp;</font>
 +
|
 +
|}
 +
 +
== Me. ==
 
* amper - André-Marie Ampère
 
* amper - André-Marie Ampère
 
* baud - Jean-Maurice-Émile Baudot
 
* baud - Jean-Maurice-Émile Baudot
10. sor: 56. sor:
 
* volt - Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta
 
* volt - Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta
  
−
= Teszt. Nagyon teszt. =
 
−
 
−
== RXZ GBY PQS ==
 
 
{| border="1"
 
{| border="1"
−
|R rezisztencia
+
| * || _m || _M || _n || _N
−
hatásos ellenállás <br>
+
|-
−
ohmos ellenállás
+
| m_ || mm=milliméter || || || mN=millinewton
−
|X reaktancia
+
|-
−
képzetes ellenállás <br>
+
| M_ || Mm=megaméter || || || MN=meganewton
−
meddő ellenállás <br>
 
−
X<sub>C</sub> kapacitív <br>
 
−
X<sub>L</sub> induktív
 
−
|Z impedancia
 
−
váltakozóáramú ellenállás <br>
 
−
látszólagos ellenállás <br>
 
−
Z = R + Xi
 
−
| ohm
 
 
|-
 
|-
−
|G konduktancia
+
| n_ || nm=nanométer || || || nN=nanonewton
−
hatásos vezetés <br> ohmos vezetés
 
−
|B szuszceptancia
 
−
reaktív vezetés <br>
 
−
meddő vezetés <br>
 
−
B<sub>C</sub> kapacitív <br>
 
−
B<sub>L</sub> induktív
 
−
|Y admittancia
 
−
váltakozóáramú vezetés <br>
 
−
látszólagos vezetés <br>
 
−
Y = G + Bi
 
−
| siemens
 
 
|-
 
|-
−
|P hatásos teljesítmény
+
| N_ || Nm=newtonméter || || ||
−
P = I*U*cos(fi)
 
−
W
 
−
|Q meddő teljesítmény
 
−
Q = I*U*sin(fi)
 
−
var, VAr
 
−
|S látszólagos teljesítmény
 
−
S = I*U
 
−
VA
 
−
| S, komplex teljesítmény
 
−
 
 
−
S = P + Q*i = U*I<sup>*</sup>
 
 
|}
 
|}
  
−
== Jelpirézezet ==
+
{| border="1"
−
 
+
| * || _Nm || N_m
−
[[Segítség:Számoló]]
+
|-
−
 
+
| m || mNm=millinewtonméter || Nmm=newtonmilliméter
−
* d<sub>h</sub>: huzal átmérője
+
|-
−
* l<sub>h</sub>, l<sub>a</sub>, l<sub>b</sub>: huzal hossza; háromszög, négyzet, téglalap oldalának hossza
+
| M || MNm=meganewtonméter || NMm=newtonmegaméter
−
 
+
|-
−
 
+
| n || nNm=nanonewtonméter || Nnm=newtonnanométer
−
* d<sub>b</sub>: tekercs belső átmérője
+
|-
−
* d<sub>k</sub>: tekercs külső átmérője
+
| N || ||
−
* d<sub>a</sub>: tekercs átlagos átmérője
 
−
** egyrétegű: d<sub>b</sub> + d<sub>h</sub>
 
−
** többrétegű: (d<sub>k</sub>+d<sub>b</sub>) / 2
 
−
* d<sub>v</sub>: tekercs vastagsága = (d<sub>k</sub>-d<sub>b</sub>) / 2
 
−
* D<sub>a</sub>: toroid tekercs magjának közepes átmérője
 
−
* l: tekercs hossza
 
−
 
 
−
 
 
−
* N: menetszám
 
−
* L: induktivitás
 
−
 
 
−
Egyrétegű mintatekercs
 
−
* d<sub>a</sub> = 30 mm = 1,1811 "
 
−
* l = 50 mm = 1,9685 "
 
−
* N = 57
 
−
 
 
−
Többrétegű mintatekercs
 
−
* d<sub>b</sub> = 10 mm = 0,3937 "
 
−
* d<sub>k</sub> = 90 mm = 3,4533 "
 
−
* d<sub>a</sub> = 50 mm = 1,9685 "
 
−
* d<sub>v</sub> = 40 mm = 1,5748 "
 
−
* l = 30 mm = 1,1811 "
 
−
* N = 57
 
−
 
 
−
== Toroid ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
4 jegyű fv() tábla
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{ \mu_r \cdot \mu_0 \cdot \frac{\pi}{4} \cdot {d_a}^2 \cdot N^2 }{ \pi \cdot D_a }</math>
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{ \mu_r \cdot \mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2 }{4 \cdot D_a } </math>
 
−
 
 
−
Megjegyzés: erővonalhossz = l = π*D<sub>a</sub>.
 
−
 
 
−
<szamolo sor=6 oszlop=38>d_a = 30 milli;D_a = 16 milli;N = 57;mu_r = 1;;L = mu_r*mu0*negyzet(d_a)*negyzet(N)/(4*D_a)</szamolo>
 
 
|}
 
|}
  
−
== Egyenes huzal - eh1 ==
+
Ahol a négyzetméter nm, ott a köbméter km.
  
−
{| border="0"
+
== RXZ GBY PQS ==
−
|- valign="top"
+
{| border="1"
−
| width="50%" |
+
|valign="top"|R rezisztencia<br>hatásos ellenállás <br>ohmos ellenállás
−
;mm μH
+
|valign="top"|X reaktancia<br>képzetes ellenállás <br>meddő ellenállás <br>X<sub>C</sub> kapacitív <br>X<sub>L</sub> induktív
−
 
+
|valign="top"|Z impedancia<br>váltakozóáramú ellenállás <br>látszólagos ellenállás <br>Z = R + Xi
−
[http://www.k7mem.150m.com/Electronic_Notebook/inductors/straight_wire.html http://www.k7mem.150m.com/Electronic_Notebook/inductors/straight_wire.html]
+
|valign="top"| ohm
−
 
+
|-
−
<math> L = 0,0002 \cdot l_h \cdot \left(\ln\left(\frac{4 \cdot l_h}{d_h}\right) - 0,75\right)</math>
+
|valign="top"|G konduktancia<br>hatásos vezetés <br> ohmos vezetés
−
 
+
|valign="top"|B szuszceptancia<br>reaktív vezetés <br>meddő vezetés <br>B<sub>C</sub> kapacitív <br>B<sub>L</sub> induktív
−
* l<sub>h</sub>: mm
+
|valign="top"|Y admittancia<br>váltakozóáramú vezetés <br>látszólagos vezetés <br>Y = G + Bi
−
* d<sub>h</sub>: mm
+
|valign="top"| siemens
−
* L: μH
+
|-
−
 
+
|valign="top"|P hatásos teljesítmény<br> P = I*U*cos(fi)<br>W
−
<szamolo sor=4 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">l_h = 50; d_h = 1;;L = 0.0002*l_h*(ln(4*l_h/d_h)-0.75)</szamolo>
+
|valign="top"|Q meddő teljesítmény<br>visszaható teljesítmény<br>Q = I*U*sin(fi)<br> var
−
|
+
|valign="top"|S látszólagos teljesítmény<br> komplex teljesítmény<br>S = P + Q*i = U*I<sup>*</sup><br>VA
−
;SI
+
|valign="top"| watt
−
 
 
−
<math>L = \frac{1}{2 \cdot \pi} \cdot \mu_0 \cdot l_h \cdot \left(\ln\left(\frac{4 \cdot l_h}{d_h}\right) - 0,75\right) </math>
 
−
 
 
−
<math>L = 2 \cdot 10^{-7} \cdot l_h \cdot \left(\ln\left(\frac{4 \cdot l_h}{d_h}\right) - 0,75\right)</math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38>l_h = 50 milli; d_h = 1 milli;;L = 2e-7*l_h*(ln(4*l_h/d_h)-0.75);L = 0.5/pi*mu0*l_h*(ln(4*l_h/d_h)-0.75);</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Légmagos egyenlő oldalú háromszög - eoh1 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
[http://emclab.mst.edu/inductance/e-triangl.html http://emclab.mst.edu/inductance/e-triangl.html]
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{3}{2 \cdot \pi} \cdot \mu_0 \cdot l_a \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_a}{d_h}\right)-1,405\right)</math>
 
−
 
 
−
<math> L = 6 \cdot 10^{-7} \cdot l_a \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_a}{d_h}\right)-1,405\right)</math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=6 oszlop=38>l_a = 50 milli;d_h = 1 milli;N = 57;;L = 6e-7*l_a*negyzet(N)*(ln(2*l_a/d_h)-1.405);L = 3/2/pi*mu0*l_a*negyzet(N)*(ln(2*l_a/d_h)-1.405); </szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Légmagos négyzet - n1 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
 
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
[http://emclab.mst.edu/inductance/square.html http://emclab.mst.edu/inductance/square.html]
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{2}{\pi} \cdot \mu_0 \cdot l_a \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_a}{d_h}\right)-0,774\right)</math>
 
−
 
 
−
<math> L = 8 \cdot 10^{-7} \cdot l_a \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_a}{d_h}\right)-0,774\right)</math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38>l_a = 50 milli;d_h = 0.5 milli;N = 57;;L = 8e-7*l_a*negyzet(N)*(ln(2*l_a/d_h)-0.774)</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Légmagos téglalap - t1 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
 
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
[http://emclab.mst.edu/inductance/rectgl.html http://emclab.mst.edu/inductance/rectgl.html]
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{1}{\pi} \cdot \mu_0 \cdot N^2 \cdot \left(
 
−
-2 \cdot \left(l_a+l_b\right)
 
−
+2 \cdot \sqrt{{l_a}^2+{l_b}^2}
 
−
-l_b \cdot ln\left(\frac{l_b+\sqrt{{l_a}^2+{l_b}^2}}{l_a}\right)
 
−
-l_a \cdot ln\left(\frac{l_a+\sqrt{{l_a}^2+{l_b}^2}}{l_b}\right)
 
−
+l_b \cdot ln\left(\frac{4 \cdot l_b}{d_h}\right)
 
−
+l_a \cdot ln\left(\frac{4 \cdot l_a}{d_h}\right)
 
−
\right) </math>
 
−
 
 
−
<math> dx = \sqrt{{l_a}^2+{l_b}^2} </math>
 
−
 
 
−
<math> L = 4 \cdot 10^{-7} \cdot N^2 \cdot \left(
 
−
-2 \cdot \left(l_a+l_b\right)
 
−
+2 \cdot dx
 
−
-l_b \cdot ln\left(\frac{l_b+dx}{l_a}\right)
 
−
-l_a \cdot ln\left(\frac{l_a+dx}{l_b}\right)
 
−
+l_b \cdot ln\left(\frac{4 \cdot l_b}{d_h}\right)
 
−
+l_a \cdot ln\left(\frac{4 \cdot l_a}{d_h}\right)
 
−
\right) </math>
 
−
 
 
−
Megjegyzés: dx = átló hossza.
 
−
 
 
−
<szamolo sor=7 oszlop=38>l_a = 50 milli;l_b = 20 milli;d_h = 0.5 milli;N = 57;;dx = gyok(negyzet(l_a)+negyzet(l_b));L = 4e-7*negyzet(N)*( -2*(l_a+l_b) +2*dx -l_b*ln((l_b+dx)/l_a) -l_a*ln((l_a+dx)/l_b) +l_b*ln(4*l_b/d_h) +l_a*ln(4*l_a/d_h) )</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Légmagos kör - k1 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
 
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
[http://emclab.mst.edu/inductance/circular.html http://emclab.mst.edu/inductance/circular.html]
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{1}{2} \cdot \mu_0 \cdot d_k \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{8\cdot d_k}{d_h}\right)-2,0\right)</math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38>d_k = 50 milli;d_h = 1 milli;N = 57;;L = mu0/2*d_k*negyzet(N)*(ln(8*d_k/d_h)-2)</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Egysoros légmagos tekercs - E1 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
| width="50%" |
 
−
;cm cm
 
−
 
 
−
Molnár, Jovitza: Rádiósok könyve, 85. oldal ( reprint 1994. ).
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{d_a \cdot N^2}{0,04 + 0,14 \cdot \frac{l}{d_a}}</math>
 
−
 
 
−
* d<sub>a</sub>, l: cm
 
−
* L: cm ( == nH )
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L=d_a*negyzet(N)/(0.04+0.14*l/d_a)</szamolo>
 
−
 
 
−
Átalakítva:
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{140 \cdot l + 40 \cdot d_a}</math>
 
−
 
 
−
* d<sub>a</sub>, l: cm
 
−
* L: μH
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{1,7593 \cdot l + 0,50266 \cdot d_a}</math>
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{1,4 \cdot 10^6 \cdot l + 4 \cdot 10^5 \cdot d_a}</math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 30 milli;l = 50 milli;N = 57;;L=negyzet(d_a)*negyzet(N)/(1.4e6*l+4e5*d_a)</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Egysoros légmagos tekercs - E2 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
| width="50%" |
 
−
;cm μH
 
−
 
 
−
Rádióamatőrök kézikönyve 1978. 23. oldal.
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{d_a^2 \cdot N^2}{100 \cdot l + 45 \cdot d_a}</math>
 
−
 
 
−
* d<sub>a</sub>, l: cm
 
−
* L: μH
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L=negyzet(d_a)*negyzet(N)/(100*l+45*d_a)</szamolo>
 
−
 
 
−
Megjegyzés: induktivitás a legnagyobb, ha d<sub>a</sub>/l == 2.
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{\mu_0 \cdot d_a^2 \cdot N^2}{1,2566 \cdot l + 0,56549 \cdot d_a}</math>
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{d_a^2 \cdot N^2}{10^6 \cdot l + 4,5 \cdot 10^5 \cdot d_a}</math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 30 milli;l = 50 milli;N = 57;;L=negyzet(d_a)*negyzet(N)/(1e6*l+4.5e5*d_a)</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Egysoros légmagos tekercs - Nagaoka - E3 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
| width="50%" |
 
−
;cm μH
 
−
 
 
−
HE 1993-03-101.
 
−
 
 
−
<math>L = k \cdot d_a \cdot N^2</math>
 
−
 
 
−
Ha <math> 0,01 <= \frac{d_b}{l} <= 1</math>, akkor <br> <math>k = 8,04 \cdot 10^{-3} \cdot (\frac{d_a}{l})^{0,912}</math>
 
−
 
 
−
Ha <math> 1 < \frac{d_a}{l} <= 100</math>, akkor <br> <math>k = 8,19 \cdot 10^{-3} + 6,84 \cdot 10^{-3} \cdot ln(\frac{d_a}{l})</math>
 
−
 
 
−
* d<sub>a</sub>, l: cm
 
−
* L: μH
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L = d_a/l<=1 ? 8.04e-3*exp(0.912*ln(d_a/l))*d_a*negyzet(N) : (8.19e-3+6.84e-3*ln(d_a/l))*d_a*negyzet(N)</szamolo>
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
<math>L = k \cdot d_a \cdot N^2</math>
 
−
 
 
−
Ha <math> 0,01 <= \frac{d_b}{l} <= 1</math>, akkor <br> <math>k = 8,04 \cdot 10^{-7} \cdot (\frac{d_a}{l})^{0,912}</math>
 
−
 
 
−
Ha <math> 1 < \frac{d_a}{l} <= 100</math>, akkor <br> <math>k = 8,19 \cdot 10^{-7} + 6,84 \cdot 10^{-7} \cdot ln(\frac{d_a}{l})</math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 30 milli;l = 50 milli;N = 57;;L = d_a/l<=1 ? 8.04e-7*exp(0.912*ln(d_a/l))*d_a*negyzet(N) : (8.19e-7+6.84e-7*ln(d_a/l))*d_a*negyzet(N)</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Egyrétegű légmagos tekercs - E4 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
| width="50%" |
 
−
;inch μH
 
−
 
 
−
[http://en.wikipedia.org/wiki/Coil http://en.wikipedia.org/wiki/Coil] <br>
 
−
[http://www.deepfriedneon.com/tesla_f_calchelix.html http://www.deepfriedneon.com/tesla_f_calchelix.html]<br>
 
−
[http://www.daycounter.com/Calculators/Air-Core-Inductor-Calculator.phtml http://www.daycounter.com/Calculators/Air-Core-Inductor-Calculator.phtml]<br>
 
−
[http://www.k7mem.150m.com/Electronic_Notebook/inductors/coildsgn.html http://www.k7mem.150m.com/Electronic_Notebook/inductors/coildsgn.html]
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{{r_k}^2 \cdot N^2}{10 \cdot l + 9 \cdot r_k} = \frac{{d_k}^2 \cdot N^2}{40 \cdot l + 18 \cdot d_k}</math>
 
−
 
 
−
* r<sub>k</sub>: inch
 
−
* d<sub>k</sub>: inch
 
−
* L: μH
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">r_k = 0.59055;l = 1.9685;N = 57;;L=negyzet(r_k)*negyzet(N)/(10*l+9*r_k)</szamolo>
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{\mu_0 \cdot {d_k}^2 \cdot N^2}{1,2767 \cdot l+ 0,57454 \cdot d_k} </math>
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{{d_k}^2 \cdot N^2}{1,016 \cdot 10^6 \cdot l+ 4,572 \cdot 10^5 \cdot d_k} </math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38>d_k = 30 milli;l = 50 milli;N = 57;;L = negyzet(d_k)*negyzet(N)/(1.016e6*l+4.572e5*d_k)</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Egyrétegű légmagos tekercs - E5 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
| width="50%" |
 
−
 
 
−
1ZH_anyaga_2.resz.doc - 4. INDUKTÍV ALKATRÉSZEK - 4.1.3. A légmagos tekercsek induktivitásának számítása
 
−
 
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{(\pi \cdot d_a \cdot N)^2}{l + 0,45 \cdot d_a} </math>
 
−
 
 
−
* da, l: ??? cm ???
 
−
* L: nH
 
−
 
 
−
<szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L=negyzet(pi*d_a*N)/(l+0.45*d_a);</szamolo>
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
<math> L = </math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=6 oszlop=38>;</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Lapos ( spirál ) légmagos tekercs - L1 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
| width="50%" |
 
−
;inch μH
 
−
 
 
−
[http://www.deepfriedneon.com/tesla_f_calcspiral.html http://www.deepfriedneon.com/tesla_f_calcspiral.html]
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{30 \cdot d_a - 11 \cdot d_b}</math>
 
−
 
 
−
* d<sub>a</sub>: inch
 
−
* d<sub>b</sub>: inch
 
−
* L: μH
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 1.9685;d_b = 0.3937;N = 57;;L = negyzet(d_a)*negyzet(N)/(30*d_a-11*d_b)</szamolo>
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{0,95756 \cdot d_a - 0,3511 \cdot d_b} </math>
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{7,62 \cdot 10^5 \cdot d_a - 2,794 \cdot 10^5 \cdot d_b} </math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 50 milli;d_b = 10 milli;N = 57;;L= negyzet(d_a)*negyzet(N)/(7.62e5*d_a-2.794e5*d_b);</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Lapos ( spirál ) légmagos tekercs - L2 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
| width="50%" |
 
−
;inch μH
 
−
 
 
−
[http://www.pronine.ca/spiralcoil.htm http://www.pronine.ca/spiralcoil.htm]
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{16*d_a + 44 \cdot d_v}</math>
 
−
 
 
−
* d<sub>a</sub>: inch
 
−
* d<sub>v</sub>: inch
 
−
* L: μH
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 1.9685;d_v = 1.5748;N = 57;;L = negyzet(d_a)*negyzet(N)/(16*d_a+44*d_v)</szamolo>
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{0,5107 \cdot d_a + 1,4044 \cdot d_v} </math>
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{4,064 \cdot 10^5 \cdot d_a + 1,1176 \cdot 10^6 \cdot d_v} </math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 50 milli;d_v = 40 milli;N = 57;;L= negyzet(d_a)*negyzet(N)/(4.064e5*d_a+1.1176e6*d_v)</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Többrétegű légmagos méhsejt tekercs - T1 - Rossz ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
| width="50%" |
 
−
;cm μH
 
−
 
 
−
HE 1993-03-101.
 
−
 
 
−
Olyan, mint a T2 féle, de:
 
−
* határozottan a tekercs külső átmérőjét említi, a számláló érdekes;
 
−
* a nevezőben <math>0,38 \cdot (d_k+d_v)</math>-nál d<sub>h</sub> helyett d<sub>v</sub> van.
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{(d_k+d_v)^2 \cdot N^2}{0,38 \cdot (d_k+d_v) + 1,5 \cdot l + 1,25 \cdot d_v} \cdot 10</math>
 
−
 
 
−
* d<sub>k</sub>, d<sub>v</sub>, l: cm
 
−
* L: μH
 
−
 
 
−
<szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_k = 9;d_v = 4;l = 3;N = 57;;L = negyzet(d_k+d_v)*negyzet(N)/(0.38*(d_k+d_v)+1.5*l+1.25*d_v)*10;</szamolo>
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{(d_k+d_v)^2 \cdot N^2}{380 \cdot (d_k+d_v) + 1500 \cdot l + 1250 \cdot d_v}</math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=6 oszlop=38>d_k = 90 milli;d_v = 40 milli;l = 30 milli;N = 57;;L = negyzet(d_k+d_v)*negyzet(N)/(380*(d_k+d_v)+1500*l+1250*d_v);</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Többrétegű légmagos kereszttekercselésű tekercs - T2 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
| width="50%" |
 
−
;cm μH
 
−
 
 
−
Gergely Lajos, Czellár Sándor: Elektronikai alkatrészek és műszerek, 52. o. 3-4. képlet.
 
−
 
 
−
'D - a tekercs átmérője', de, hogy belső, külső vagy átlagos, az homályban maradt. D<sub>b</sub>-nek vettem fel, mert a számlálóban így <math>d_b+d_v = d_a</math> lesz.
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{(d_b+d_v)^2 \cdot N^2}{0,38 \cdot (d_b+d_h) + 1,5 \cdot l + 1,25 \cdot d_v} \cdot 0,01</math>
 
−
 
 
−
* d<sub>b</sub>, d<sub>v</sub>, d<sub>h</sub>, l: cm
 
−
* L: μH
 
−
 
 
−
<szamolo sor=7 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_b = 1;d_v = 4;l = 3;d_h = 0.05;N = 57;;L = negyzet(d_b+d_v)*negyzet(N)/(0.38*(d_b+d_h)+1.5*l+1.25*d_v)*0.01</szamolo>
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{\mu_0 \cdot (d_b+d_v)^2 \cdot N^2}{0,47752 \cdot (d_b+d_h) + 1,885 \cdot l + 1,5708 \cdot d_v}</math>
 
−
 
 
−
<math>L = \frac{(d_b+d_v)^2 \cdot N^2}{3,8 \cdot 10^5 \cdot (d_b+d_h) + 1,5 \cdot 10^6 \cdot l + 1,25 \cdot 10^6 \cdot d_v}</math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=7 oszlop=38>d_b = 10 milli;d_v = 40 milli;l = 30 milli;d_h = 0.5 milli;N = 57;;L = negyzet(d_b+d_v)*negyzet(N)/(3.8e5*(d_b+d_h)+1.5e6*l+1.25e6*d_v)</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Többsoros légmagos tekercs - Wheeler - T3 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
| width="50%" |
 
−
;mm nH
 
−
 
 
−
rt 1999-10-491.
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{7,87 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{3 \cdot d_a + 9 \cdot l + 10 \cdot d_v } </math>
 
−
 
 
−
* d<sub>a</sub>, d<sub>v</sub>, l: mm
 
−
* L: nH
 
−
 
 
−
<szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 50;d_v = 40;l = 30;N = 57;;L = 7.87*negyzet(d_a)*negyzet(N)/(3*d_a+9*l+10*d_v)</szamolo>
 
−
 
 
−
Legpontosabb és legjobb önindukciós tényező/huzalellenállás, ha <math> 3 \cdot d_a == 9 \cdot l == 10 \cdot d_v</math>
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{0,47902 \cdot d_a + 1,4371 \cdot l + 1,5967 \cdot d_v } </math>
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{381194 \cdot d_a + 1143586 \cdot l + 1270648 \cdot d_v } </math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=7 oszlop=38>d_a = 50 milli;d_v = 40 milli;l = 30 milli;N = 57;;L = mu0*negyzet(d_a)*negyzet(N)/(0.47902*d_a+1.4371*l+1.5967*d_v);L = negyzet(d_a)*negyzet(N)/(381194*d_a+1143583*l+1270648*d_v)</szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Többsoros légmagos tekercs - T4 ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
| width="50%" |
 
−
;inch μH
 
−
 
 
−
[http://www.captain.at/electronics/coils/ http://www.captain.at/electronics/coils/]
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{0,2 \cdot {d_k}^2 \cdot N^2}{ 3 \cdot d_k + 9 \cdot l + 10 \cdot( d_k-d_b)} </math>
 
−
 
 
−
* d<sub>b</sub>, d<sub>k</sub>, l: inch
 
−
* L: μH
 
−
 
 
−
<szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_b = 0.3937;d_k = 3.543;l = 1.1811;N = 57;;L = 0.2*negyzet(d_k)*negyzet(N)/(3*d_k+9*l+10*(d_k-d_b))</szamolo>
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{\mu_0 \cdot {d_k}^2 \cdot N^2}{0,47878 \cdot d_k + 1,4363 \cdot l + 1,5959 \cdot( d_k-d_b)}</math>
 
−
 
 
−
<math> L = \frac{{d_k}^2 \cdot N^2}{3,81 \cdot 10^5 \cdot d_k + 1,143 \cdot 10^6 \cdot l + 1,5959 \cdot 10^6\cdot( d_k-d_b)}</math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=7 oszlop=38>d_b = 10 milli;d_k = 90 milli;l = 30 milli;N=57;;L = mu0*negyzet(d_k)*negyzet(N)/(0.47878*d_k+1.4363*l+1.5959*(d_k-d_b));L = negyzet(d_k)*negyzet(N)/(3.81e5*d_k+1.143e6*l+1.27e6*(d_k-d_b)); </szamolo>
 
−
|}
 
−
 
 
−
== Kosárfonott légmagos tekercs - K1 ==
 
−
 
 
−
HG7AW: Egysoros légmagos tekercs képlete, de körülbelül 5%-al nagyobb menetszám ugyanahhoz az induktivitáshoz.
 
−
 
 
−
== Új ==
 
−
 
 
−
{| border="0"
 
−
|- valign="top"
 
−
| width="50%" |
 
−
;mm nμH
 
−
 
 
−
<math> L = </math>
 
−
 
 
−
* L: nμH
 
−
 
 
−
<szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">;</szamolo>
 
−
|
 
−
;SI
 
−
 
 
−
<math> L = </math>
 
−
 
 
−
<szamolo sor=6 oszlop=38>;</szamolo>
 
 
|}
 
|}
−
 
−
= Még mindig teszt. Képletek. =
 
−
 
−
== 0 ==
 
−
 
−
== B_DfQ ==
 
−
 
−
<math> B = \dfrac{f}{Q}\, </math> ●
 
−
<math> B = D \cdot f\, </math> ●
 
−
 
−
== BDfQR_CLR ==
 
−
 
−
<math> D = 0\, </math> ●
 
−
<math> D = \dfrac{1}{R_p} \cdot \sqrt{ \dfrac{L}{C} }\, </math> ●
 
−
<math> D = R_s \cdot \sqrt{ \dfrac{C}{L} }\, </math> ●
 
−
<math> D = \dfrac{1}{R_p} \cdot \sqrt{ \dfrac{L}{C} } + R_s \cdot \sqrt{ \dfrac{C}{L} }\, </math> ●
 
−
<math> Q = \dfrac{1}{D}\, </math> ●
 
−
<math> f = \dfrac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot \sqrt{C \cdot L }} \cdot \sqrt{1 - \dfrac{1}{4 \cdot Q^2}}\, </math> ●
 
−
<math> B = D \cdot f\, </math> ●
 
−
<math> R_s = 0 \ \Omega \, </math> ●
 
−
<math> R_p =  \dfrac{1}{D} \cdot \sqrt{ \dfrac{L}{C} }\, </math> ●
 
−
<math> R_p = \infin \ \Omega \, </math> ●
 
−
<math> R_s =  D \cdot \sqrt{ \dfrac{L}{C} }\, </math> ●
 
−
<math> Z_0 =  \sqrt{ \dfrac{L}{C} }\, </math> ●
 
−
 
−
== Cf_LR ( elsőfokú szűrő ) ==
 
−
 
−
<math> C = \dfrac{L}{R^2}\, </math> ●
 
−
<math> f = \dfrac{R}{2 \cdot \pi \cdot L}\, </math> ●
 
−
 
−
== CL_fR ( elsőfokú szűrő ) ==
 
−
 
−
<math> C = \dfrac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot R}\, </math> ●
 
−
<math> L = \dfrac{R}{2 \cdot \pi \cdot f}\, </math> ●
 
−
 
−
== CR_fL ( elsőfokú szűrő ) ==
 
−
 
−
<math> C = \dfrac{1}{4 \cdot \pi^2 \cdot f^2 \cdot L}\, </math> ●
 
−
<math> R = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L\, </math> ●
 
−
 
−
== CYZ_fL ==
 
−
 
−
<math> C = \dfrac{1}{ \left( 2 \cdot \pi \cdot f \right)^2 \cdot L}\, </math> ●
 
−
<math> Y_L = \dfrac{-1}{ 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L} \cdot \mathrm{i} = -\sqrt{\dfrac{C}{L}} \cdot \mathrm{i}\, </math> ●
 
−
<math> Z_L =  2 \cdot \pi \cdot f \cdot L\cdot \mathrm{i} = \sqrt{\dfrac{L}{C}} \cdot \mathrm{i} \, </math> ●
 
−
 
−
== DQ_Bf ==
 
−
 
−
<math> D = \dfrac{B}{f}\, </math> ●
 
−
<math> Q = \dfrac{f}{B}\, </math> ●
 
−
 
−
== DQRp_CfRs ==
 
−
 
−
<math> D = \tan \left( \delta \right) = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot C \cdot R_s\, </math> ●
 
−
<math> \delta = \mathrm{atan} \left( D \right)\, </math> ●
 
−
<math> Q = \dfrac{1}{D} = \dfrac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C \cdot R_s}\, </math> ●
 
−
<math> R_p = \dfrac{1}{{\left(2 \cdot \pi \cdot f \cdot C\right)}^2 \cdot R_s }\, </math> ●
 
−
 
−
== DQRp_fLRs ==
 
−
 
−
<math> D = \tan \left( \delta \right) = \dfrac{R_s}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot L}\, </math> ●
 
−
<math> \delta = \mathrm{atan} \left( D \right)\, </math> ●
 
−
<math> Q = \dfrac{1}{D} = \dfrac{2 \cdot \pi \cdot f \cdot L}{R_s}\, </math> ●
 
−
<math> R_p = \dfrac{{\left(2 \cdot \pi \cdot f \cdot L\right)}^2 }{R_s }\, </math> ●
 
−
 
−
== DQRs_CfRp ==
 
−
 
−
<math> D = \tan \left( \delta \right) = \dfrac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C \cdot R_p }\, </math> ●
 
−
<math> \delta = \mathrm{atan} \left( D \right)\, </math> ●
 
−
<math> Q = \dfrac{1}{D} = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot C \cdot R_p\, </math> ●
 
−
<math> R_s = \dfrac{1}{{\left(2 \cdot \pi \cdot f \cdot C\right)}^2 \cdot R_p }\, </math> ●
 
−
 
−
== DQRs_fLRp ==
 
−
 
−
<math> D = \tan \left( \delta \right) = \dfrac{2 \cdot \pi \cdot f \cdot L}{ R_p }\, </math> ●
 
−
<math> \delta = \mathrm{atan} \left( D \right)\, </math> ●
 
−
<math> Q = \dfrac{1}{D} = \dfrac{R_p}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot L }\, </math> ●
 
−
<math> R_s = \dfrac{{\left(2 \cdot \pi \cdot f \cdot L\right)}^2}{R_p }\, </math> ●
 
−
 
−
== f_BDQ ==
 
−
 
−
<math> f = \dfrac{B}{D}\, </math> ●
 
−
<math> f = B \cdot Q\, </math> ●
 
−
 
−
== fL_CR ( elsőfokú szűrő ) ==
 
−
 
−
<math> f = \dfrac{1}{2 \cdot \pi \cdot\ C \cdot R}\, </math> ●
 
−
<math> L = C \cdot R^2\, </math> ●
 
−
 
−
== fR_CL ( elsőfokú szűrő ) ==
 
−
 
−
<math> f = \dfrac{1}{2 \cdot \pi \cdot\ \sqrt{C \cdot L}}\, </math> ●
 
−
<math> R = \sqrt\frac{L}{C}\, </math> ●
 
−
 
−
== h_Rbt ==
 
−
 
−
<math> h = R_b \cdot t\, </math> ●
 
−
 
−
== l_tv ==
 
−
 
−
<math> l = t \cdot v\, </math> ●
 
−
 
−
== Rb_ht ==
 
−
 
−
<math> R_b = \dfrac{h}{t}\, </math> ●
 
−
 
−
== t_hRb ==
 
−
 
−
<math> t = \dfrac{h}{R_b}\, </math> ●
 
−
 
−
== t_lv ==
 
−
 
−
<math> t = \dfrac{l}{v}\, </math> ●
 
−
 
−
== v_lt ==
 
−
 
−
<math> v = \dfrac{l}{t}\, </math> ●
 
−
 
−
= Képletek. =
 
−
 
−
== a ==
 
−
 
−
<math> \pi \approx 3,141592653589793\, </math> ;
 
−
 
−
<math> e \approx 2,718281828459045\, </math> ;
 
−
 
−
<math> c = 299792458 \ \mathrm{m/s}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> \epsilon_0 = \frac{1}{\mu_0 \cdot c^2}\ \mathrm{F/m} \approx 8,85418781762039 \ \mathrm{pF/m} \, </math> ;
 
−
 
−
<math> \mu_0 = 4 \cdot \pi \cdot 10^{-7} \ \mathrm{H/m} \approx 1,2566370614359172 \ \mu\mathrm{H/m}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> k = 13,806488(13) \ \mathrm{yJ/K}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> A \ dB \; U \ V = 10^{\frac{A}{20}} \cdot U \ V\, </math> ;
 
−
<math> A \ dB \; P \ W \; R \ \Omega = 10^{\frac{A}{20}} \cdot \sqrt{ P \cdot R } \ V\, </math> ;
 
−
 
−
<math> A \ Np \ U \ V = e^A \cdot U \ V\, </math> ;
 
−
<math> A \ Np \; P \ W \; R \ \Omega = e^A \cdot \sqrt{ P \cdot R } \ V\, </math> ;
 
−
 
−
<math> A \ dB \; P \ W = 10^{\frac{A}{10}} \cdot P \ W\, </math> ;
 
−
 
−
<math> A \ Np \; P \ W = e^{2 \cdot A} \cdot P \ W\, </math> ;
 
−
 
−
<math> A = a^2\, </math> ;
 
−
<math> A = a \cdot b\, </math> ;
 
−
<math> A = \frac{\pi}{4}\cdot d^2\, </math> ;
 
−
<math> A = \pi \cdot r^2\, </math> ;
 
−
 
−
<math> a = \sqrt A\, </math> ;
 
−
 
−
<math> d = 2 \cdot r\, </math> ;
 
−
<math> d = 2 \sqrt \frac {A}{\pi}\, </math> ;
 
−
<math> d = 127 \cdot 10^{-6} \cdot 92^\frac{36-AWG}{39} \; \mathrm{m}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> r = \frac{d}{2}\, </math> ;
 
−
<math> r = \sqrt \frac {A}{\pi}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> AWG = 36-39 \cdot \log_{92}\left( \frac{d}{127 \cdot 10^{-6} \; \mathrm{m}} \right)\,</math> ;
 
−
 
−
<math> \Re() </math> ;
 
−
<math> \Im() </math> ;
 
−
 
−
<math> Z = 40 \; \Omega + 30 \cdot \mathrm{i} \; \Omega = \Re(Z) + \Im(Z) \cdot \mathrm{i} \, </math> ;
 
−
 
−
<math> \Re(Z) = 40 \; \Omega ; \;\; \Im(Z) = 30  \; \Omega \, </math>
 
−
 
−
== b ==
 
−
 
−
<math> R_s = R_0 + R_1 + \dots + R_n\, </math> ;
 
−
<math> R_p = \frac{1}{\frac{1}{R_0} + \frac{1}{R_1} + \dots + \frac{1}{R_n}}\, </math> ;
 
−
<math> R_1 = R_s - R_0\, </math> ;
 
−
<math> R_1 = \frac{1}{\frac{1}{R_p} - \frac{1}{R_0}}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> C_p = C_0 + C_1 + \dots + C_n\, </math> ;
 
−
<math> C_s = \frac{1}{\frac{1}{C_0} + \frac{1}{C_1} + \dots + \frac{1}{C_n}}\, </math> ;
 
−
<math> C_1 = C_p - C_0\, </math> ;
 
−
<math> C_1 = \frac{1}{\frac{1}{C_s} - \frac{1}{C_0}}\, </math> ;
 
−
 
−
 
−
<math> L_s = L_0 + L_1 + 2 \cdot M\, </math> ;
 
−
<math> L_p = \frac{L_0 \cdot L_1 + M^2}{L_0 + L_1 - 2 \cdot M}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R_x = \frac{N-2}{N} \cdot R\, </math>;
 
−
<math> A = 20 \cdot \lg\left( \frac{1}{N-1} \right)\, </math>;
 
−
<math> A = \frac{1}{N-1}\, </math>;
 
−
 
−
 
−
<math> R_{01} = \frac{R_0 \cdot R_1}{R_2} + R_0 + R_1\, </math> ;
 
−
<math> R_{02} = \frac{R_0 \cdot R_2}{R_1} + R_0 + R_2\, </math> ;
 
−
<math> R_{12} = \frac{R_1 \cdot R_2}{R_0} + R_1 + R_2\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R_0 = \frac{R_{01} \cdot R_{02}}{R_{01} + R_{02} + R_{12}}\, </math> ;
 
−
<math> R_1 = \frac{R_{01} \cdot R_{12}}{R_{01} + R_{02} + R_{12}}\, </math> ;
 
−
<math> R_2 = \frac{R_{02} \cdot R_{12}}{R_{01} + R_{02} + R_{12}}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> Z_s = Z_0 + Z_1 + \dots + Z_n\, </math> ; <math> Y_s = \frac{1}{Z_s}\,</math>;
 
−
<math> Y_s = Y_0 + Y_1 + \dots + Y_n\, </math> ;<math> Z_s = \frac{1}{Y_s}\,</math>;
 
−
 
−
== c ==
 
−
 
−
<math> a = 10^{- \frac{A}{20}}\, </math> ;
 
−
<math> a = \frac{1}{\sqrt A}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R_0 = \frac{ \left( a^2-1 \right) \cdot R_b \cdot \sqrt R_k }{\left(a^2+1\right) \cdot \sqrt R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt R_b}\, </math> ;
 
−
<math> R_1 = \frac{\left( a^2-1 \right) \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k} }{2 \cdot a}\, </math> ;
 
−
<math> R_2 = \frac{ \left( a^2-1 \right) \cdot R_k \cdot \sqrt R_b }{\left(a^2+1\right) \cdot \sqrt R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt R_k}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R_3 = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{a^2-1}\, </math> ;
 
−
<math> R_4 = \frac{2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{a^2-1}\, </math> ;
 
−
<math> R_5 = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{a^2-1}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R_6 = R_{bk}\, </math> ;
 
−
<math> R_7 = \frac{R_{bk}}{a-1}\, </math> ;
 
−
<math> R_8 = R_{bk}\, </math> ;
 
−
<math> R_9 = \left(a-1\right) \cdot R_{bk}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R_{10} = \frac{ \left( a^2-1 \right) \cdot R_b \cdot \sqrt R_k }{\left(a^2+1\right) \cdot \sqrt R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt R_b}\, </math> ;
 
−
<math> R_{11} = \frac{\left( a^2-1 \right) \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k} }{4 \cdot a}\, </math> ;
 
−
<math> R_{12} = \frac{\left( a^2-1 \right) \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k} }{4 \cdot a}\, </math> ;
 
−
<math> R_{13} = \frac{ \left( a^2-1 \right) \cdot R_k \cdot \sqrt R_b }{\left(a^2+1\right) \cdot \sqrt R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt R_k}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R_{14} = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{2 \cdot \left(a^2-1\right)}\, </math> ;
 
−
<math> R_{15} = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{2 \cdot \left(a^2-1\right)}\, </math> ;
 
−
<math> R_{16} = \frac{2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{a^2-1}\, </math> ;
 
−
<math> R_{17} = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{2 \cdot \left(a^2-1\right)}\, </math> ;
 
−
<math> R_{18} = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{2 \cdot \left(a^2-1\right)}\, </math> ;
 
−
 
−
== d ==
 
−
 
−
 
−
<math> G = \frac{1}{R}\, </math> ;
 
−
<math> G = \frac{I^2}{P}\, </math> ;
 
−
<math> G = \frac{I}{U}\, </math> ;
 
−
<math> G = \frac{P}{U^2}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> I = \frac{P}{U}\, </math> ;
 
−
<math> I = \frac{U}{R}\, </math> ;
 
−
<math> I = G \cdot U\, </math> ;
 
−
<math> I = \sqrt \frac{P}{R}\, </math> ;
 
−
<math> I = \sqrt {G \cdot P}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> P = \frac{I^2}{G}\, </math> ;
 
−
<math> P = \frac{U^2}{R}\, </math> ;
 
−
<math> P = G \cdot U^2\, </math> ;
 
−
<math> P = I^2 \cdot R\, </math> ;
 
−
<math> P = I \cdot U\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R = \frac{1}{G}\, </math> ;
 
−
<math> R = \frac{P}{I^2}\, </math> ;
 
−
<math> R = \frac{U^2}{P}\, </math> ;
 
−
<math> R = \frac{U}{I}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> U = \frac{I}{G}\, </math> ;
 
−
<math> U = \frac{P}{I}\, </math> ;
 
−
<math> U = I \cdot R\, </math> ;
 
−
<math> U = \sqrt \frac{P}{G}\, </math> ;
 
−
<math> U = \sqrt {P \cdot R}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> A = \frac{l \cdot \rho}{R}\, </math> ;
 
−
<math> A = \frac{l }{\gamma \cdot R}\, </math> ;
 
−
<math> A = G \cdot l \cdot \rho\, </math> ;
 
−
<math> A = \frac{G \cdot l }{\gamma}\, </math> ;
 
−
 
−
 
−
<math> l = \frac{A \cdot R}{\rho}\, </math> ;
 
−
<math> l = A \cdot R \cdot \gamma\, </math> ;
 
−
<math> l = \frac{A}{G \cdot \rho}\, </math> ;
 
−
<math> l = \frac{A \cdot \gamma}{G}\, </math> ;
 
−
 
−
 
−
<math> R = \frac{l \cdot \rho}{A}\, </math> ;
 
−
<math> R = \frac{l}{A \cdot \gamma}\, </math> ;
 
−
<math> G = \frac{A \cdot \gamma}{l}\, </math> ;
 
−
<math> G = \frac{A }{l \cdot \rho}\, </math> ;
 
−
 
−
 
−
<math> \rho = \frac{A \cdot R}{l}\, </math> ;
 
−
<math> \gamma = \frac{l}{A \cdot R}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> I = \frac{Q}{t}\, </math> ;
 
−
<math> Q = I \cdot t\, </math> ;
 
−
<math> t = \frac{Q}{I}\, </math> ;
 
−
 
−
== e ==
 
−
 
−
<math> C = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot X_C}\, </math> ;
 
−
<math> C = \frac{-1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot Z } \cdot \mathrm{i}\, </math> ;
 
−
<math> f = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot C \cdot X_C}\, </math> ;
 
−
<math> f = \frac{-1}{2 \cdot \pi \cdot C \cdot Z } \cdot \mathrm{i}\, </math> ;
 
−
<math> X_C = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C}\, </math> ;
 
−
<math> Z = \frac{-1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C } \cdot \mathrm{i}\, </math> ;
 
−
<math> Y = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot C \cdot \mathrm{i}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> L = \frac{X_L}{2 \cdot \pi \cdot f}\, </math> ;
 
−
<math> L = \frac{-Z}{2 \cdot \pi \cdot f }\cdot \mathrm{i}\, </math> ;
 
−
<math> f = \frac{X_L}{2 \cdot \pi \cdot L}\, </math> ;
 
−
<math> f = \frac{-Z}{2 \cdot \pi \cdot L }\cdot \mathrm{i}\, </math> ;
 
−
<math> X_L = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L\, </math> ;
 
−
<math> Z = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L \cdot \mathrm{i}\, </math> ;
 
−
<math> Y = \frac{-1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot L }\cdot \mathrm{i}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> C = \frac{1}{{\left( 2 \cdot \pi \cdot f \right)}^2 \cdot L }\, </math> ;
 
−
<math> f = \frac{1}{2\cdot \pi \cdot \sqrt{C \cdot L}}\, </math> ;
 
−
<math> L = \frac{1}{{\left( 2 \cdot \pi \cdot f \right)}^2 \cdot C }\, </math> ;
 
−
<math> |Z| = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C } = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L\, </math> ;
 
−
<math> |Y| = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot C = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot L}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> C = \frac{I}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot U}\, </math> ;
 
−
<math> f = \frac{I}{2 \cdot \pi \cdot C \cdot U}\, </math> ;
 
−
<math> I = 2 \cdot \pi \cdot C \cdot f \cdot U\, </math> ;
 
−
<math> U = \frac{I}{2 \cdot \pi \cdot C \cdot f}\, </math> ;
 
−
 
−
== f ==
 
−
 
−
<math> T =\frac{1}{f}\, </math> ;
 
−
<math> f =\frac{1}{T}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> \lambda = \frac{v}{f}\, </math> ;
 
−
<math> f = \frac{v}{\lambda}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> \lambda = k \cdot \frac{c}{f}\, </math> ;
 
−
<math> f = k \cdot \frac{c}{\lambda}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> \lambda = \frac{1}{\sqrt{\epsilon_r}} \cdot \frac{c}{f}\, </math> ;
 
−
<math> f = \frac{1}{\sqrt{\epsilon_r}} \cdot \frac{c}{\lambda}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> l = \mathrm{k}\left(\frac{\lambda}{d}\right) \cdot \lambda\, </math> ;
 
−
<math> Q = 1,3 \cdot \left( \ln\left(\frac{\lambda}{d}\right)-1\right)\, </math> ;
 
−
<math> B = \frac{f}{Q}\, </math> ;
 
−
 
−
 
−
<math> T = \frac{1}{B}\, </math> ;
 
−
 
−
== g ==
 
−
 
−
<math> N = \sqrt{\frac{L}{A_L}}\, </math> ;
 
−
<math> L = A_L \cdot N^2\, </math> ;
 
−
<math> A_L = \frac{L}{N^2}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R_2 = \frac{U_{out} - U_{ref}}{\frac{U_{ref}}{R_1} + I_{adj}}\, </math> ;
 
−
<math> P_2 = {\left(\frac{U_{ref}}{R_1} + I_{adj}\right)}^2 \cdot R_2\, </math> ;
 
−
<math> U_{out} = \left( 1 + \frac{R_2}{R_1} \right) \cdot U_{ref} + I_{adj} \cdot R_2\, </math> ;
 
−
 
−
== h - tekercs ==
 
−
 
−
=== egyenes huzal ===
 
−
 
−
<math>L = \frac{1}{2 \cdot \pi} \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot a \cdot \left(\ln\left(\frac{4 \cdot a}{d_h}\right) - 0,75\right) </math>;
 
−
 
−
=== egyenlő oldalú háromszög ===
 
−
 
−
<math> a_a = a_b + \sqrt{3} \cdot d_h\, </math> ;
 
−
<math> a_b = a_a - \sqrt{3} \cdot d_h\, </math> ;
 
−
<math> L = \frac{3}{2 \cdot \pi} \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot a_a \cdot N^2 \cdot \left(\ln\left(\frac{2 \cdot a_a}{d_h}\right)-1,405\right)\, </math> ;
 
−
<math> N = \sqrt\frac{2 \cdot \pi \cdot L}{3 \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot a_a \cdot \left(\ln\left(\frac{2 \cdot a_a}{d_h}\right)-1,405\right)}\, </math> ;
 
−
<math> l_h = N \cdot 3 \cdot a_a\, </math> ;
 
−
 
−
=== négyzet ===
 
−
 
−
<math> a_a = a_b + d_h\, </math> ;
 
−
<math> a_b = a_a - d_h\, </math> ;
 
−
<math> L = \frac{2}{\pi} \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot a_a \cdot N^2 \cdot \left(\ln\left(\frac{2 \cdot a_a}{d_h}\right)-0,774\right)\, </math> ;
 
−
<math> N = \sqrt\frac{\pi \cdot L}{2 \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot a_a \cdot \left(\ln\left(\frac{2 \cdot a_a}{d_h}\right)-0,774\right)}\, </math> ;
 
−
<math> l_h = N \cdot 4 \cdot a_a\, </math> ;
 
−
 
−
=== kör ===
 
−
 
−
<math> d_a = d_b + d_h\, </math> ;
 
−
<math> d_a = 2 \cdot r_a\, </math> ;
 
−
<math> d_a = 2 \cdot r_b + d_h\, </math> ;
 
−
<math> d_b = d_a - d_h\, </math> ;
 
−
<math> L = \frac{1}{2} \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot d_a \cdot N^2 \cdot \left(\ln\left(\frac{8\cdot d_a}{d_h}\right)-2\right)\, </math> ;
 
−
<math> N = \sqrt\frac{2 \cdot L}{\mu_r \cdot \mu_0 \cdot d_a \cdot \left(\ln\left(\frac{8\cdot d_a}{d_h}\right)-2\right)}\, </math> ;
 
−
<math> l_h = N \cdot \pi \cdot d_a\, </math> ;
 
−
 
−
=== egysoros tekercs ===
 
−
 
−
<math>L_0 = \frac{d_a \cdot N^2}{ 0,14 \cdot l_a / d_a + 0,04} \,</math> ;
 
−
<math>L_0 = \frac{\mu_r \cdot \mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{1,7593 \cdot l_a + 0,50266 \cdot d_a} \,</math> ;
 
−
 
−
<math>L_1 = \frac{d_a^2 \cdot N^2}{100 \cdot l_a + 45 \cdot d_a} \,</math> ;
 
−
<math>L_1 = \frac{\mu_r \cdot \mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{1,2566 \cdot l_a + 0,56549 \cdot d_a} \,</math> ;
 
−
 
−
<math>L_2 = \frac{{r_a}^2 \cdot N^2}{10 \cdot l_a + 9 \cdot r_a} \,</math> ;
 
−
<math>L_2 = \frac{\mu_r \cdot \mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{1,2767 \cdot l_a + 0,57454 \cdot d_a} \,</math>
 
−
 
−
<math>L_3 = k \cdot d_a \cdot N^2 \,</math> ;
 
−
<math>L_3 = k \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot d_a \cdot N^2 \,</math> ;
 
−
 
−
<math> 0,01 \leq \frac{d_a}{l_a} \leq 1 \longrightarrow k = 8,04 \cdot 10^{-3} \cdot \left( \frac{d_a}{l_a} \right)^{0,912} \,</math> ;
 
−
 
−
<math> 0,01 \leq \frac{d_a}{l_a} \leq 1 \longrightarrow k = 0,64 \cdot \left( \frac{d_a}{l_a} \right)^{0,912} \,</math> ;
 
−
 
−
<math> 1 < \frac{d_a}{l_a} \leq 100 \longrightarrow k = 8,19 \cdot 10^{-3} + 6,84 \cdot 10^{-3} \cdot \ln \left( \frac{d_a}{l_a} \right) \,</math> ;
 
−
 
−
<math> 1 < \frac{d_a}{l_a} \leq 100 \longrightarrow k = 0,652 + 0,544 \cdot \ln \left( \frac{d_a}{l_a} \right) \,</math> ;
 
−
 
−
<math>l_h = \sqrt{ \left( N \cdot \pi \cdot d_a \right)^2 + {l_a}^2}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> l_a = \frac{N - 0,5}{N} \cdot \left( l_k - d_h \right)\, </math> ;
 
−
<math> l_k = d_h + \frac{N}{N - 0,5} \cdot l_a\, </math> ;
 
−
 
−
== i ==
 
−
 
−
<math> A_P = \frac{P_k}{P_b}\, </math> ;
 
−
<math> A_U = \frac{U_k}{U_b}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> P_k = A_P \cdot P_b\, </math> ;
 
−
<math> U_k = A_U \cdot U_b\, </math> ;
 
−
 
−
<math> A_{Ps} = A_{P0} \cdot \dots \cdot A_{P4}\, </math> ;
 
−
<math> A_{Us} = A_{U0} \cdot \dots \cdot A_{U4}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> G_p = G_0 + \dots + G_{n-1}\, </math> ;
 
−
<math> G_s = \frac{1}{\frac{1}{G_0} + \dots + \frac{1}{G_{n-1}}}\, </math> ;
 
−
 
−
 
−
<math> f_o = k_0 \cdot f_0 + \dots + k_{n-1} \cdot f_{n-1}\, </math> ;
 
−
<math> f_{sz} = \frac{ k_0 \cdot f_0 + \dots + k_{n-1} \cdot f_{n-1} }{ n }\, </math> ;
 
−
<math> f_m = \sqrt[n] { k_0 \cdot f_0 \cdot \dots \cdot k_{n-1} \cdot f_{n-1} }\, </math> ;
 
−
<math> f_h = \frac{ n }{ \frac{1}{k_0 \cdot f_0} + \dots + \frac{1}{k_{n-1} \cdot f_{n-1}} }\, </math> ;
 
−
<math> f_n = \sqrt { \frac{{\left(k_0 \cdot f_0 \right) }^2 + \dots + {\left( k_{n-1} \cdot f_{n-1} \right)}^2 }{n} }\, </math> ;
 
−
 
−
<math> I_o = I_0 + \dots + I_{n-1}\, </math> ;
 
−
<math> I_{sz} = \frac{ I_0 + \dots + I_{n-1} }{ n }\, </math> ;
 
−
<math> I_m = \sqrt[n] { I_0 \cdot \dots \cdot I_{n-1} }\, </math> ;
 
−
<math> I_h = \frac{ n }{ \frac{1}{I_0} + \dots + \frac{1}{I_{n-1}} }\, </math> ;
 
−
<math> I_n = \sqrt { \frac{{I_0}^2 + \dots + {I_{n-1}}^2 }{n} }\, </math> ;
 
−
 
−
 
−
<math> l_o = l_0 + \dots + l_{n-1}\, </math> ;
 
−
<math> l_{sz} = \frac{ l_0 + \dots + l_{n-1} }{ n }\, </math> ;
 
−
<math> l_m = \sqrt[n] { l_0 \cdot \dots \cdot l_{n-1} }\, </math> ;
 
−
<math> l_h = \frac{ n }{ \frac{1}{l_0} + \dots + \frac{1}{l_{n-1}} }\, </math> ;
 
−
<math> l_n = \sqrt { \frac{{l_0}^2 + \dots + {l_{n-1}}^2 }{n} }\, </math> ;
 
−
 
−
 
−
<math> P_o = P_0 + \dots + P_{n-1}\, </math> ;
 
−
<math> P_{sz} = \frac{ P_0 + \dots + P_{n-1} }{ n }\, </math> ;
 
−
<math> P_m = \sqrt[n] { P_0 \cdot \dots \cdot P_{n-1} }\, </math> ;
 
−
<math> P_h = \frac{ n }{ \frac{1}{P_0} + \dots + \frac{1}{P_{n-1}} }\, </math> ;
 
−
<math> P_n = \sqrt { \frac{{P_0}^2 + \dots + {P_{n-1}}^2 }{n} }\, </math> ;
 
−
 
−
 
−
<math> t_o = t_0 + \dots + t_{n-1}\, </math> ;
 
−
<math> t_{sz} = \frac{ t_0 + \dots + t_{n-1} }{ n }\, </math> ;
 
−
<math> t_m = \sqrt[n] { t_0 \cdot \dots \cdot t_{n-1} }\, </math> ;
 
−
<math> t_h = \frac{ n }{ \frac{1}{t_0} + \dots + \frac{1}{t_{n-1}} }\, </math> ;
 
−
<math> t_n = \sqrt { \frac{{t_0}^2 + \dots + {t_{n-1}}^2 }{n} }\, </math> ;
 
−
 
−
<math> U_o = U_0 + \dots + U_{n-1}\, </math> ;
 
−
<math> U_{sz} = \frac{ U_0 + \dots + U_{n-1} }{ n }\, </math> ;
 
−
<math> U_m = \sqrt[n] { U_0 \cdot \dots \cdot U_{n-1} }\, </math> ;
 
−
<math> U_h = \frac{ n }{ \frac{1}{U_0} + \dots + \frac{1}{U_{n-1}} }\, </math> ;
 
−
<math> U_n = \sqrt { \frac{{U_0}^2 + \dots + {U_{n-1}}^2 }{n} }\, </math> ;
 
−
 
−
<math> G_s = G_0 + \dots + G_{n-1}\, </math> ;
 
−
<math> G_{sz} = \frac{ G_0 + \dots + G_{n-1} }{ n }\, </math> ;
 
−
<math> G_m = \sqrt[n] { G_0 \cdot \dots \cdot G_{n-1} }\, </math> ;
 
−
<math> G_h = \frac{ n }{ \frac{1}{G_0} + \dots + \frac{1}{G_{n-1}} }\, </math> ;
 
−
<math> G_n = \sqrt { \frac{{G_0}^2 + \dots + {G_{n-1}}^2 }{n} }\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R_s = R_0 + \dots + R_{n-1}\, </math> ;
 
−
<math> R_{sz} = \frac{ R_0 + \dots + R_{n-1} }{ n }\, </math> ;
 
−
<math> R_m = \sqrt[n] { R_0 \cdot \dots \cdot R_{n-1} }\, </math> ;
 
−
<math> R_h = \frac{ n }{ \frac{1}{R_0} + \dots + \frac{1}{R_{n-1}} }\, </math> ;
 
−
<math> R_n = \sqrt { \frac{{R_0}^2 + \dots + {R_{n-1}}^2 }{n} }\, </math> ;
 
−
 
−
<math> C_p = C_0 + \dots + C_{n-1}\, </math> ;
 
−
<math> C_{sz} = \frac{ C_0 + \dots + C_{n-1} }{ n }\, </math> ;
 
−
<math> C_m = \sqrt[n] { C_0 \cdot \dots \cdot C_{n-1} }\, </math> ;
 
−
<math> C_h = \frac{ n }{ \frac{1}{C_0} + \dots + \frac{1}{C_{n-1}} }\, </math> ;
 
−
<math> C_n = \sqrt { \frac{{C_0}^2 + \dots + {C_{n-1}}^2 }{n} }\, </math> ;
 
−
 
−
 
−
<math> Z_o = Z_0 + \dots + Z_{n-1}\, </math> ;
 
−
<math> Z_{sz} = \frac{ Z_0 + \dots + Z_{n-1} }{ n }\, </math> ;
 
−
<math> Z_m = \sqrt[n] { Z_0 \cdot \dots \cdot Z_{n-1} }\, </math> ;
 
−
<math> Z_h = \frac{ n }{ \frac{1}{Z_0} + \dots + \frac{1}{Z_{n-1}} }\, </math> ;
 
−
<math> Z_n = \sqrt { \frac{{Z_0}^2 + \dots + {Z_{n-1}}^2 }{n} }\, </math> ;
 
−
<math> Y_o = \frac{1}{Z_o}\, </math> ;
 
−
 
−
 
−
<math> Y_o = Y_0 + \dots + Y_{n-1}\, </math> ;
 
−
<math> Y_{sz} = \frac{ Y_0 + \dots + Y_{n-1} }{ n }\, </math> ;
 
−
<math> Y_m = \sqrt[n] { Y_0 \cdot \dots \cdot Y_{n-1} }\, </math> ;
 
−
<math> Y_h = \frac{ n }{ \frac{1}{Y_0} + \dots + \frac{1}{Z_{n-1}} }\, </math> ;
 
−
<math> Y_n = \sqrt { \frac{{Y_0}^2 + \dots + {Y_{n-1}}^2 }{n} }\, </math> ;
 
−
<math> Z_o = \frac{1}{Y_o}\, </math> ;
 
−
 
−
 
−
<math> U_R = U_b - (k_0 \cdot U_{LED0} + \dots + k_4 \cdot U_{LED4})\, </math> ;
 
−
<math> R_s = \frac{U_R}{I}\, </math> ;
 
−
<math> P_s = \frac{{U_R}^2}{R_s}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R_0 = \frac{U_b-U_k}{I}\, </math> ;
 
−
<math> R_1 = \frac{U_k}{I}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R_0 = \frac{U_b-U_k}{I}\, </math> ;
 
−
<math> R_1 = \frac{R_k \cdot U_k}{I \cdot R_k - U_k}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> U_K = \frac{R_1 \cdot U_b}{R_0 + R_1}\, </math> ;
 
−
<math> U_K = \frac{R_2 \cdot U_b}{R_0 + R_2}; R_2 = \frac{R_1 \cdot R_k}{R_1 + R_k}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> \Delta U = U_K-U_k\, </math> ;
 
−
 
−
<math> P_0 = \frac{{\left(U_b-U_K\right)}^2}{R_0}\, </math> ;
 
−
<math> P_1 = \frac{{U_K}^2}{R_1}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> I = \frac{I_0 \cdot t_0 + \cdots + I_{n-1} \cdot t_{n-1}} {t_0  + \cdots + t_{n-1} }\, </math> ;
 
−
<math> I = I_0\, </math> ;
 
−
<math> t = \frac{Q}{I}\, </math> ;
 
−
 
−
== j Maros, Titán, Veszprém ==
 
−
 
−
<math> f_{MT\_RXU} = (f_v+10,7\cdot 10^6 \mathrm{Hz}) / 3\, </math> ;
 
−
<math> f_{MT\_RXL} = (f_v-10,7\cdot 10^6 \mathrm{Hz}) / 3\, </math> ;
 
−
<math> f_{MT\_TX} = f_v / 18\, </math> ;
 
−
 
−
<math> f_{V\_RXU} = (f_v+455\cdot 10^3 \mathrm{Hz}) / 15\, </math> ;
 
−
<math> f_{V\_RXL} = (f_v-455\cdot 10^3 \mathrm{Hz}) / 17\, </math> ;
 
−
<math> f_{V\_TX} = f_v / 24\, </math> ;
 
−
 
−
<math> f_{MT\_RXU} = 3 \cdot f_k-10,7\cdot 10^6 \mathrm{Hz}\, </math> ;
 
−
<math> f_{MT\_RXL} = 3 \cdot f_k+10,7\cdot 10^6 \mathrm{Hz}\, </math> ;
 
−
<math> f_{MT\_TX} = 18 \cdot f_k\, </math> ;
 
−
 
−
<math> f_{V\_RXU} = 15 \cdot f_k-455\cdot 10^3 \mathrm{Hz}\, </math> ;
 
−
<math> f_{V\_RXL} = 17 \cdot f_k+455\cdot 10^3 \mathrm{Hz}\, </math> ;
 
−
<math> f_{V\_TX} = 24 \cdot f_k\, </math> ;
 
−
 
−
== k ( τ, E(C,R) ) ==
 
−
 
−
<math> C = \frac{\tau}{R}\, </math> ; <math> L = R \cdot \tau\, </math> ;
 
−
 
−
<math> C = \frac{\tau^2}{L}\, </math> ; <math> R = \frac{L}{\tau}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> C = \frac{L}{R^2}\, </math> ; <math> \tau = \frac{L}{R}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> L = \frac{\tau^2}{C}\, </math> ; <math> R = \frac{\tau}{C}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> L = C \cdot R^2\,</math> ; <math> \tau = C \cdot R\, </math> ;
 
−
 
−
<math> R = \sqrt{\frac{L}{C}}\,</math> ; <math> \tau = \sqrt{C \cdot L}\, </math> ;
 
−
 
−
----
 
−
 
−
<math> C = \frac{Q}{U}\, </math> ; <math> E = \frac{Q \cdot U}{2}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> C = \frac{2 \cdot E}{U^2}\, </math> ; <math> Q = \frac{2 \cdot E}{U}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> C = \frac{Q^2}{2 \cdot E}\, </math> ; <math> U = \frac{2 \cdot E}{Q}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> E = \frac{C \cdot U^2}{2}\, </math> ;<math>Q = C \cdot U\, </math> ;
 
−
 
−
<math> E = \frac{Q^2}{2 \cdot C}\, </math> ;<math>U = \frac{Q}{C}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> Q = \sqrt{2 \cdot C \cdot E}\,</math> ; <math> U = \sqrt{\frac{E}{2 \cdot C}}\, </math> ;
 
−
 
−
----
 
−
 
−
<math> E = \frac{\Psi^2}{2 \cdot L}\, </math> ; <math> I = \frac{\Psi}{L}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> E = \frac{I \cdot \Psi}{2}\, </math> ; <math> L = \frac{\Psi}{I}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> E = \frac{I^2 \cdot L}{2}\, </math> ; <math> \Psi = I \cdot L\, </math> ;
 
−
 
−
<math> I = \frac{2 \cdot E}{\Psi}\, </math> ; <math> L = \frac{\Psi^2}{2 \cdot E}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> I = \sqrt{\frac{2 \cdot E}{L}}\,</math> ; <math> \Psi = \sqrt{2 \cdot E \cdot L}\, </math> ;
 
−
 
−
<math> L = \frac{2 \cdot E}{I^2}\, </math> ; <math> \Psi = \frac{2 \cdot E}{I}\, </math> ;
 
−
 
−
----
 
−
 
−
<math> C_\uparrow = \frac{-t}{R \cdot \ln \left( 1-\frac{U_{C}}{U_b} \right)} \,</math> ;
 
−
<math> C_\downarrow = \frac{-t}{R \cdot \ln \left( \frac{U_{C}}{U_b} \right)} \,</math>
 
−
 
−
<math> R_\uparrow = \frac{-t}{C \cdot \ln \left( 1-\frac{U_{C}}{U_b} \right)} \,</math> ;
 
−
<math> R_\downarrow = \frac{-t}{C \cdot \ln \left( \frac{U_{C}}{U_b} \right)} \,</math>
 
−
 
−
<math> t_\uparrow = -C \cdot R \cdot \ln \left( 1-\frac{U_{C}}{U_b} \right) \,</math> ;
 
−
<math> t_\downarrow = -C \cdot R \cdot \ln \left( \frac{U_{C}}{U_b} \right) \,</math>
 
−
 
−
<math> U_{C\uparrow} = U_b \cdot \left( 1 - \operatorname{e}^{-\frac{t}{C \cdot R}} \right)\, </math> ;
 
−
<math> U_{C\downarrow} = U_b \cdot \operatorname{e}^{-\frac{t}{C \cdot R}}\, </math>
 
−
 
−
<math> |I| = \frac{U_b}{R} \cdot \operatorname{e}^{-\frac{t}{C \cdot R}}\, </math>;
 
−
 
−
== C L R ==
 
−
 
−
Soros
 
−
 
−
<math> C = \frac{-1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot \Im(Z)}\, </math>;
 
−
 
−
<math> L = \frac{ \Im(Z) }{2 \cdot \pi \cdot f}\, </math>;
 
−
 
−
<math> R = \Re(Z)\, </math>;
 
−
 
−
----
 
−
 
−
CLR <math> Z = R + \left( \frac{-1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C} + 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L \right) \cdot  \mathrm{i}\, </math>;
 
−
 
−
CL- <math> Z = \left( \frac{-1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C} + 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L \right) \cdot  \mathrm{i}\, </math>;
 
−
 
−
C-R <math> Z = R + \frac{-1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C} \cdot  \mathrm{i}\, </math>;
 
−
 
−
C-- <math> Z = \frac{-1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C} \cdot  \mathrm{i}\, </math>;
 
−
 
−
-LR <math> Z = R + 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L \cdot  \mathrm{i}\, </math>;
 
−
 
−
-L- <math> Z = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L \cdot  \mathrm{i}\, </math>;
 
−
 
−
--R <math> Z = R\, </math>;
 
−
 
−
--- <math> Z = 0 \; \Omega\, </math>;
 
−
 
−
<math> Y = \frac{1}{Z}\, </math>;
 
−
 
−
----
 
−
 
−
Párhuzamos
 
−
 
−
<math> C = \frac{\Im(Y)}{2 \cdot \pi \cdot f}\, </math>;
 
−
 
−
<math> L = \frac{-1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot \Im(Y)}\, </math>;
 
−
 
−
<math> R = \frac{1}{\Re(Y)}\, </math>;
 
−
 
−
---
 
−
 
−
CLR <math> Y = \frac{1}{R} + \left( 2 \cdot \pi \cdot f \cdot C + \frac{-1}{ 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L} \right) \cdot  \mathrm{i} \,</math> ;
 
−
 
−
CL- <math> Y = \left( 2 \cdot \pi \cdot f \cdot C + \frac{-1}{ 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L} \right) \cdot  \mathrm{i} \,</math> ;
 
−
 
−
C-R <math> Y = \frac{1}{R} + 2 \cdot \pi \cdot f \cdot C \cdot  \mathrm{i}\,</math> ;
 
−
 
−
C-- <math> Y = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot C \cdot  \mathrm{i}\,</math> ;
 
−
 
−
-LR <math> Y = \frac{1}{R} + \frac{-1}{ 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L} \cdot  \mathrm{i}\,</math> ;
 
−
 
−
-L- <math> Y = \frac{-1}{ 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L} \cdot  \mathrm{i}\,</math> ;
 
−
 
−
--R <math> Y = \frac{1}{R}\,</math> ;
 
−
 
−
--- <math> Y = 0 \; \mathrm{S}\,</math> ;
 
−
 
−
<math> Z = \frac{1}{Y}\,</math> ;
 
−
 
−
== :) ==
 
−
 
−
<math> p_g = \frac{g}{A}\, </math> ;
 

A lap jelenlegi, 2022. november 28., 09:20-kori változata

szín számjegy

fehér 9
szürke 8
lila 7
kék 6
zöld 5
sárga 4
narancs 3
piros 2
barna 1
fekete 0


 7   8   9 
 4   5   6 
 1   2   3 
 0 

Me.

  • amper - André-Marie Ampère
  • baud - Jean-Maurice-Émile Baudot
  • bel - Alexander Graham Bell
  • farad - Michael Faraday
  • neper - John Napier of Merchiston
  • poise - Jean Louis Marie Poiseuille
  • tesla - Никола Тесла
  • volt - Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta
* _m _M _n _N
m_ mm=milliméter mN=millinewton
M_ Mm=megaméter MN=meganewton
n_ nm=nanométer nN=nanonewton
N_ Nm=newtonméter
* _Nm N_m
m mNm=millinewtonméter Nmm=newtonmilliméter
M MNm=meganewtonméter NMm=newtonmegaméter
n nNm=nanonewtonméter Nnm=newtonnanométer
N

Ahol a négyzetméter nm, ott a köbméter km.

RXZ GBY PQS

R rezisztencia
hatásos ellenállás
ohmos ellenállás 		X reaktancia
képzetes ellenállás
meddő ellenállás
XC kapacitív
XL induktív 		Z impedancia
váltakozóáramú ellenállás
látszólagos ellenállás
Z = R + Xi 		ohm
G konduktancia
hatásos vezetés
ohmos vezetés 		B szuszceptancia
reaktív vezetés
meddő vezetés
BC kapacitív
BL induktív 		Y admittancia
váltakozóáramú vezetés
látszólagos vezetés
Y = G + Bi 		siemens
P hatásos teljesítmény
P = I*U*cos(fi)
W 		Q meddő teljesítmény
visszaható teljesítmény
Q = I*U*sin(fi)
var 		S látszólagos teljesítmény
komplex teljesítmény
S = P + Q*i = U*I*
VA 		watt
A lap eredeti címe: „https://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkesztővita:Gg630504&oldid=14364”