„Kapcsolóüzemű tápegység” változatai közötti eltérés
(+nyitóüzemű) |
(záróüzemű tápegység) |
||
58. sor: | 58. sor: | ||
* amikor a kapcsolóelemet bekapcsoljuk, az áramerősség <math>dI = \frac{U_{be}}{L} \cdot t_{bekapcs}</math> mértékben növekszik. | * amikor a kapcsolóelemet bekapcsoljuk, az áramerősség <math>dI = \frac{U_{be}}{L} \cdot t_{bekapcs}</math> mértékben növekszik. | ||
* amikor a kapcsolóelemet kikapcsoljuk, az áramerősség <math>dI = \frac{U_{ki}}{L} \cdot t_{kikapcs}</math> mértékben csökken. | * amikor a kapcsolóelemet kikapcsoljuk, az áramerősség <math>dI = \frac{U_{ki}}{L} \cdot t_{kikapcs}</math> mértékben csökken. | ||
+ | |||
+ | [[Fájl:Zarouzemu_kapcs.gif|frame|right|Záróüzemű kapcsolóüzemű tápegység, amely valójában egy transzformátorral kiegészített invertáló alapkapcsolás. Angolul <i>flyback converter</i>]] | ||
A kimenőfeszülség negatív lesz. Itt is elmodható, hogy amíg a tekercsben a folyamatos áramfolyás fennáll, addig a kimenőfeszültség a kitöltési tényezőtől függ csak, a terhelőáramtól az ohmos veszteségeket leszámítva nem. Ekkor <math>U_{ki} = - \frac{U_{be}}{1-k}</math> | A kimenőfeszülség negatív lesz. Itt is elmodható, hogy amíg a tekercsben a folyamatos áramfolyás fennáll, addig a kimenőfeszültség a kitöltési tényezőtől függ csak, a terhelőáramtól az ohmos veszteségeket leszámítva nem. Ekkor <math>U_{ki} = - \frac{U_{be}}{1-k}</math> | ||
+ | |||
+ | A '''záróüzemű tápegység''' valójában egy galvanikusan elválasztott invertáló alapkapcsolás. A működési elvéből következik, hogy ebben az esetben az átvivendő energiát a transzformátornak kell tárolnia mágneses energia formájában, ezáltal nagyobb méretű a záróüzemű tápegység transzformátora, mint ami a nyitóüzemű tápegységhez lenne szükséges. | ||
+ | |||
+ | A menetszám áttétel záróüzemű tápegységeknél csak azt határozza meg, hogy a kapcsolóelem zárásakor a diódán mekkora záróirányú feszültségterhelés jelenik meg illetve a kapcsolóelem nyitásakor a primer tápfeszültséghez hozzáadódva mekkora feszültségterhelés éri a kapcsolóelemet. | ||
== Az induktivitás méretezéséről == | == Az induktivitás méretezéséről == |
A lap 2011. szeptember 26., 20:14-kori változata
Tartalomjegyzék
Alapok
A hagyományos 50 Hz-es transzformátorral dolgozó tápegységek mellett egyre nagyobb teret hódítanak a kapcsolóüzemű tápegységek. Jellemzői:
- 50 Hz helyett tipikusan 20 kHz és 100 kHz közötti frekvenciatartományban szaggatják az áramot.
- a gyors szaggatás miatt a hagyományos 50 Hz-es transzformátorhoz képest sokkal kisebb induktivitás elegendő.
- a szaggatás következtében egyenáramú forrásról is üzemeltethető a tápegység.
- a szaggatás jellegének módosításával a kimenetre jutó töltés mennyisége szabályozható
- a lineáris tápegységekkel ellentétben a szabályozás itt nem egy főáramkörbe tett soros változtatható ellenállásként viselkedő alkatrésszel valósul meg, ezáltal nincs melegedő alkatrész, jó lesz a hatásfoka.
- egy komoly hátrányuk, hogy nagyfrekvenciás elektromos zajt termelnek, amely megfelelő mértékű elnyomásáról szűrők beépítésével kell gondoskodni.
Alapkapcsolások
Feszültségcsökkentő kapcsolás
Angolul buck converter illetve step-down converter a neve.
- Működési elve dióhéjban
- amikor a kapcsolóelemet bekapcsoljuk, az áramerősség [math]dI = \frac{U_{be}-U_{ki}}{L} \cdot t_{bekapcs}[/math] mértékben növekszik.
- amikor a kapcsolóelemet kikapcsoljuk, az áramerősség [math]dI = \frac{U_{ki}}{L} \cdot t_{kikapcs}[/math] mértékben csökken.
Ha négyszögjeles vezérlésben gondolkozunk, a kitöltési tényező [math]k = \frac{t_{bekapcs}}{t_{bekapcs} + t_{kikapcs}}[/math]
Érdekességképp megemlítendő, hogy ha az így létrejövő áramhullámosság kisebb, mint a terhelőáram, akkor a tekercsben folyamatos folyik az áram. Ekkor elmondható, hogy Uki = Ube * kapcsolójel_kitöltési_tényezője. Azaz például ha 12 volt a bemenpfeszültség és 1/3 ideig van bekapcsolva a kapcsoló, 2/3 ideig kikapcsolva, akkor (a dióda nyitófeszültségét és ohmos veszteségeket nem számolva) 4 V lesz a kimenőfeszültség függetlenül a terhelőáram mértékétől.
Ha a tekercsben az áramhullámosság meghaladja a terhelőáramot és a tekercsben ezáltal a folyamatos áramfolyás megszakad, akkor elmodható, hogy minél kisebb a terhelőáram, annál jobban fogja közelíteni a kimenőfeszültég a bemenőfeszültség értékét. Ez ellen kétféle megoldással lehet védekezni:
- szabályozó elektronikával a kitöltési tényezőt csökkenteni,
- vagy egy beépített terhelőellenállással biztosítani a minimális terhelőáramot.
Ha a tekercsben a folyamatos áramfolyás fennáll, akkor [math]U_{ki} = U_{be} \cdot k[/math]
A jobb oldalon látható nyitóüzemű tápegység valójában egy feszültségcsökkentő alapkapcsolásra vezethető vissza, ám a kapcsolóelem által megszaggatott áram először N2/N1 arányban transzformálásra kerül. Mivel a tekercsben is gerjed mágneses tér, amely a kapcsolóelem megszakításakor a kapcsolóelemen nagyfeszültséget gerjesztene, ennek visszavezetésére szolgál a 3. tekercs a diódával, továbbá a kapcsolóelemet is célszerű megvédeni RC körrel a túlfeszültség ellen.
Feszültségnövelő kapcsolás
Angolul boost converter illetve step-up converter a neve.
- Működési elve dióhéjban
- amikor a kapcsolóelemet bekapcsoljuk, az áramerősség [math]dI = \frac{U_{be}}{L} \cdot t_{bekapcs}[/math] mértékben növekszik.
- amikor a kapcsolóelemet kikapcsoljuk, az áramerősség [math]dI = \frac{U_{ki}-U_{be}}{L} \cdot t_{kikapcs}[/math] mértékben csökken.
Ha a tekercsben a folyamatos áramfolyás fennáll, akkor [math]U_{ki} = U_{be} \cdot \big(1 + \frac{1}{1-k}\big)[/math]
Invertáló kapcsolás
Angolul buck-boost converter a neve.
- Működési elve dióhéjban
- amikor a kapcsolóelemet bekapcsoljuk, az áramerősség [math]dI = \frac{U_{be}}{L} \cdot t_{bekapcs}[/math] mértékben növekszik.
- amikor a kapcsolóelemet kikapcsoljuk, az áramerősség [math]dI = \frac{U_{ki}}{L} \cdot t_{kikapcs}[/math] mértékben csökken.
A kimenőfeszülség negatív lesz. Itt is elmodható, hogy amíg a tekercsben a folyamatos áramfolyás fennáll, addig a kimenőfeszültség a kitöltési tényezőtől függ csak, a terhelőáramtól az ohmos veszteségeket leszámítva nem. Ekkor [math]U_{ki} = - \frac{U_{be}}{1-k}[/math]
A záróüzemű tápegység valójában egy galvanikusan elválasztott invertáló alapkapcsolás. A működési elvéből következik, hogy ebben az esetben az átvivendő energiát a transzformátornak kell tárolnia mágneses energia formájában, ezáltal nagyobb méretű a záróüzemű tápegység transzformátora, mint ami a nyitóüzemű tápegységhez lenne szükséges.
A menetszám áttétel záróüzemű tápegységeknél csak azt határozza meg, hogy a kapcsolóelem zárásakor a diódán mekkora záróirányú feszültségterhelés jelenik meg illetve a kapcsolóelem nyitásakor a primer tápfeszültséghez hozzáadódva mekkora feszültségterhelés éri a kapcsolóelemet.
Az induktivitás méretezéséről
Minél nagyobb az induktivitás, annál kisebb az áramhullámosság ugyanazzal a kapcsolójellel. A nagy induktivitás kivitelezése ellen azonban több tényező szól:
- a vasmagra ha több menetet tekercselünk, akkor kisebb áram hatására fog telítésbe menni, így nagyobb vasmag kell.
- a sokmenetes tekercsben a rézveszteség is jelentősebb lesz.
- nagy induktivitás következménye a nagy és nehéz tekercs.
Ha pedig túl kicsi az induktivitás, akkor nagy lesz az áramhullámosság. Ez két dolgot von maga után:
- nagyobb kondenzátor kell, hogy ugyanakkora maradjon a kimenőfeszültség hullámossága,
- ha nem szabályozott tápegységről (vagy közös szabályozóval rendelkező több kimenetes tápegységről) beszélünk, akkor a minimum áramterhelést nagyobbra kell venni, hogy a kimenőfeszültség a fogyasztó levételekor ne szaladjon meg.