„Fresnel zóna” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
a (számoló módosítása) |
a (képlet vissza) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
<szamolo sor=5 oszlop=32 szoveg="D: méter, d: méter, f: Hz, r: méter" jobb>f = 145 mega;D = 20 kilo;d = 10 kilo;;r=17300*sqrt((d*(D-d))/(f*D));</szamolo> | <szamolo sor=5 oszlop=32 szoveg="D: méter, d: méter, f: Hz, r: méter" jobb>f = 145 mega;D = 20 kilo;d = 10 kilo;;r=17300*sqrt((d*(D-d))/(f*D));</szamolo> | ||
| − | <math>r = 17,3 | + | <math>r = 17,3 \cdot \sqrt\frac{d \cdot (D - d)} {f \cdot D}</math> |
ahol: | ahol: | ||
* r = fresnel zóna sugara, méterben | * r = fresnel zóna sugara, méterben | ||
| − | * f = frequencia | + | * f = frequencia GHz-ben |
* d = vizsgált távolság kilométerben | * d = vizsgált távolság kilométerben | ||
* D = teljes távolság kilométerben | * D = teljes távolság kilométerben | ||
A lap jelenlegi, 2011. február 8., 08:23-kori változata
A Fresnel-zónáról
A rádiófrekvenciás hullámterjedés során az átvitel szakaszcsillapítása nem csak akkor nő meg, ha optikailag nem látható a túlsó pont, hanem ha az úgynevezett Fresnel-zóna takarásba kerül. Kiemelt szerepe van az első Fresnel zónának, mert az energia körülbelül 90 %-a ezen a nyomvonalon halad keresztül.
A Fresnel-zóna számítása
<szamolo sor=5 oszlop=32 szoveg="D: méter, d: méter, f: Hz, r: méter" jobb>f = 145 mega;D = 20 kilo;d = 10 kilo;;r=17300*sqrt((d*(D-d))/(f*D));</szamolo>
[math]r = 17,3 \cdot \sqrt\frac{d \cdot (D - d)} {f \cdot D}[/math]
ahol:
- r = fresnel zóna sugara, méterben
- f = frequencia GHz-ben
- d = vizsgált távolság kilométerben
- D = teljes távolság kilométerben
Ahogy logikus is, de a képlet számlálója kiadja, félúton ( d = D/2 -nél ) a legnagyobb a Fresnel-zóna.
