„Vétel jellemzése” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
| (15 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | A rádióamatőr '''vételjellemzés''' az összeköttetés során kicserélt információ | |
| + | nagyon fontos részét képezi. | ||
| + | Ezáltal kaphatunk képet arról, hogy az ellenállomás milyen minőségben tudja venni | ||
| + | az adásunkat. | ||
| + | == Általános vételjellemzés (RST) == | ||
| − | A rádióamatőr vételjellemzés | + | A rádióamatőr vételjellemzés paraméterei történelmileg a [[Q-kódok]]ból alakultak ki: |
| − | + | * QRK - jelek érthetősége 1..5-ös skálán ( R: 1..5 ) | |
| + | * QSA - jelek erőssége 1..5-ös skálán ( S: 1..9 ) | ||
| + | * QRI - hangszín 1..9-es skálán ( T: 1..9 ) | ||
| − | + | A rádióamatőr forgalomban a [[Q-kódok]] vételjellemzés céljára nem praktikusak, ezért ezen kódokra alapozva alakult ki az '''RST''' rendszer (lásd még: [[Forgalmazási rövidítések]] -- RST, RS). | |
| − | |||
| − | |||
| − | + | === Értelmezés === | |
| − | + | {| border="1" | |
| + | |- valign="top" | ||
| + | | '''R''' - readibility - érthetőség (távírón a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben, fónián illetve képátvitelnél a zavarását értjük alatta) 1..5 -ös skálán. | ||
| + | | '''S''' - signal strenght - adott frekvencián az 50 ohmos tápvonalon mért jelerősség 1..9 skálán. Lásd: [[S érték]] | ||
| + | | '''T''' - tone - hangfrekvencia minősége, 1..9 -es skálán. Képátvitel esetén a '''V'''-nek (video) hívjuk és a kép alapsávi modulációját írjuk le szubjektív megítélésünk szerint. Például rossz az alapsávi jel, ha hiányzik az egyik színkomponens. | ||
| + | |- valign="top" | ||
| − | + | | width="33%" | | |
| + | :5 - kiválóan érthető adás, nincs zavar alatta. | ||
| + | :4 - nehezebben érthető illetve sistergés vagy zavar van alatta | ||
| + | :3 - rosszul érthető adás, zavaró sistergés vagy egyéb zavarjel van alatta. | ||
| + | :2 - alig érthető adás, sistergésből (zavarjelből) alig kivehető. | ||
| + | :1 - érthetetlen adás illetve sistergés, folyamatos rádiózavar. | ||
| − | + | | width="33%" | | |
| + | :9 :: 34 dBµV '''(50 µV) RH-n''', 14 dBµV '''(5 µV) URH-n''' | ||
| + | :8 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség) | ||
| + | :7 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség) | ||
| + | :6 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség) | ||
| + | :5 :: '''10 dBµV RH-n''', '''-10 dBµV URH-n''' | ||
| + | :4 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség) | ||
| + | :3 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség) | ||
| + | :2 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség) | ||
| + | :1 :: -14 dBµV '''(0,2 µV) RH-n''', -34 dBµV '''(0,02 µV) URH-n''' | ||
| − | + | A fenti feszültségértéket 50 ohmon mért jelszintre vonatkoznak. Szokásos olyat is mondani, hogy S9+20dB vagy S9+60 dB. Ez értelemszerűen rövidhullámon a 34 dBµV-os S9 szint felett ennyi decibellel jelen levő jelszintet jelent. | |
| − | + | | width="33%" | | |
| + | :9 - tökéletes hangfrekvenciás moduláció, brumm mentes | ||
| + | :8 - jó hangfrekvenciás moduláció, esetleg kis brumm. | ||
| + | :7 - picit torz hang, esetleg brummos hang | ||
| + | :6 - torz tang, esetleg erősebb brumm alatta | ||
| + | :5 - zavaróan torz hang vagy igen zavaróan brummos jell | ||
| + | :4 - nehezen érthető torz hang vagy brummtól nehezen érthető | ||
| + | :3 - alig érthető torz hang vagy erős brummtól alól alig érthető | ||
| + | :2 - érthetetlen kattogóan torz hang, vagy brummtól nem érthető | ||
| + | :1 - hasznos moduláció nélküli vagy csak erős 50 Hz-es brumm | ||
| − | + | Ha 9-től eltérő T értéket kapunk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi a gond az adóberendezésünkkkel. Brummnak hívjuk az 50 illetve 100 Hz-es búgást, amely általában a hálózati transzformátor egyenirányítójából származik. | |
| + | |} | ||
| − | ''' | + | A vételjellemzést ''riport''-nak nevezzük (az angol ''report''-ból). |
| − | + | ;Példa: | |
| + | * 59: tisztán vehető, RH-n 34 dBµV (= 50 µV) jelszinttel. Lásd még: [[S érték]] | ||
| + | * 599: fentiek, továbbá a moduláció is rendben van. | ||
| + | * 519: tisztán itt van az állomás, igen kicsi (-14 dBµV) jelszinttel. | ||
| + | * 399: erős jelszinttel, de vételi zavar által zavartatva van itt az állomás. | ||
| + | * 595: RF szépen itt van, jelszintje is jó. Ám a hangfrekis rész erősen brummos, vagy olyan torz hogy nehéz érteni. | ||
| − | + | Mint látható, az R, S, T paraméterek 3 részre vonatkoznak. R a jeltisztaságra (ami a vevőben jutó jel/zaj viszony), S a vételi jelerősségre, T pedig tisztán a hangfrekvenciás paraméterre utal - RF zavart (R paraméter) ebbe nem beleértve. A három paraméter egymásból nem következtethető ki. | |
| − | A | + | === A riportadás módszerei === |
| − | + | ;Objektív riportadás: az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség ''(a [[vektormoduláció]]k kivételével)'' szubjektív, továbbá a hangszín értékelése szubjektív. | |
| − | A | + | ;Szubjektív riportadás: a szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S" érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal. |
| − | + | A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519. Ez egyébként a mai igen kis zajú vevőkészülékek esetén teljesen valós - ha nincs a környezetünkben olyan elektronikai berendezés, amely zaja szétverné az érthetőséget. Sajos RH-n nem a jelszíntek kicsik, hanem a környezet zaja erős, ami zavarja a venni kívánt állomásunk jelét. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent. Sajnos az S mérő műszer vagy rádiótervezési hiba folytán vagy pedig a tényleges kicsi jelszint okán mozdulatlan marad. | |
| − | + | A hangszín is megváltozhat a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang - azaz a több körös terjedés is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó. | |
| + | |||
| + | A riportot ki lehet egészíteni Q-kódokkal, pl. ''QRM'', ''QRN'', ''QSB'' és egyéb megjegyzésekkel. | ||
| + | |||
| + | A kétféle riportadási módszer közül azt ajánlatos alkalmazni, amivel kézzelfogható információt nyújtunk az ellenállomásnak. Rövidhullámon a terjedés általában gyorsan változik, a visszavert jel polaritása foroghat, így az S-érték csak az adott pillanatban mért térerőre értelmezhető. Emiatt például a nagy távolságból végrehajtott antenna összehasonlító kísérletek sem adnak megbízható eredmény, sőt megtévesztő eredményre is vezethetnek. | ||
== Speciális vételjellemzések - üzemmódonként == | == Speciális vételjellemzések - üzemmódonként == | ||
| + | |||
| + | * '''V''' - video | ||
| + | |||
| + | == Egyéb vételjellemzési rendszerek == | ||
| + | |||
| + | === SINPO === | ||
| + | |||
| + | |||
| + | [[Kategória:Rádióamatőr alapismeretek]] | ||
A lap jelenlegi, 2010. december 3., 13:02-kori változata
A rádióamatőr vételjellemzés az összeköttetés során kicserélt információ nagyon fontos részét képezi. Ezáltal kaphatunk képet arról, hogy az ellenállomás milyen minőségben tudja venni az adásunkat.
Tartalomjegyzék
Általános vételjellemzés (RST)
A rádióamatőr vételjellemzés paraméterei történelmileg a Q-kódokból alakultak ki:
- QRK - jelek érthetősége 1..5-ös skálán ( R: 1..5 )
- QSA - jelek erőssége 1..5-ös skálán ( S: 1..9 )
- QRI - hangszín 1..9-es skálán ( T: 1..9 )
A rádióamatőr forgalomban a Q-kódok vételjellemzés céljára nem praktikusak, ezért ezen kódokra alapozva alakult ki az RST rendszer (lásd még: Forgalmazási rövidítések -- RST, RS).
Értelmezés
| R - readibility - érthetőség (távírón a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben, fónián illetve képátvitelnél a zavarását értjük alatta) 1..5 -ös skálán. | S - signal strenght - adott frekvencián az 50 ohmos tápvonalon mért jelerősség 1..9 skálán. Lásd: S érték | T - tone - hangfrekvencia minősége, 1..9 -es skálán. Képátvitel esetén a V-nek (video) hívjuk és a kép alapsávi modulációját írjuk le szubjektív megítélésünk szerint. Például rossz az alapsávi jel, ha hiányzik az egyik színkomponens. |
|
A fenti feszültségértéket 50 ohmon mért jelszintre vonatkoznak. Szokásos olyat is mondani, hogy S9+20dB vagy S9+60 dB. Ez értelemszerűen rövidhullámon a 34 dBµV-os S9 szint felett ennyi decibellel jelen levő jelszintet jelent. |
Ha 9-től eltérő T értéket kapunk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi a gond az adóberendezésünkkkel. Brummnak hívjuk az 50 illetve 100 Hz-es búgást, amely általában a hálózati transzformátor egyenirányítójából származik. |
A vételjellemzést riport-nak nevezzük (az angol report-ból).
- Példa
- 59: tisztán vehető, RH-n 34 dBµV (= 50 µV) jelszinttel. Lásd még: S érték
- 599: fentiek, továbbá a moduláció is rendben van.
- 519: tisztán itt van az állomás, igen kicsi (-14 dBµV) jelszinttel.
- 399: erős jelszinttel, de vételi zavar által zavartatva van itt az állomás.
- 595: RF szépen itt van, jelszintje is jó. Ám a hangfrekis rész erősen brummos, vagy olyan torz hogy nehéz érteni.
Mint látható, az R, S, T paraméterek 3 részre vonatkoznak. R a jeltisztaságra (ami a vevőben jutó jel/zaj viszony), S a vételi jelerősségre, T pedig tisztán a hangfrekvenciás paraméterre utal - RF zavart (R paraméter) ebbe nem beleértve. A három paraméter egymásból nem következtethető ki.
A riportadás módszerei
- Objektív riportadás
- az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség (a vektormodulációk kivételével) szubjektív, továbbá a hangszín értékelése szubjektív.
- Szubjektív riportadás
- a szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S" érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.
A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519. Ez egyébként a mai igen kis zajú vevőkészülékek esetén teljesen valós - ha nincs a környezetünkben olyan elektronikai berendezés, amely zaja szétverné az érthetőséget. Sajos RH-n nem a jelszíntek kicsik, hanem a környezet zaja erős, ami zavarja a venni kívánt állomásunk jelét. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent. Sajnos az S mérő műszer vagy rádiótervezési hiba folytán vagy pedig a tényleges kicsi jelszint okán mozdulatlan marad.
A hangszín is megváltozhat a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang - azaz a több körös terjedés is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó.
A riportot ki lehet egészíteni Q-kódokkal, pl. QRM, QRN, QSB és egyéb megjegyzésekkel.
A kétféle riportadási módszer közül azt ajánlatos alkalmazni, amivel kézzelfogható információt nyújtunk az ellenállomásnak. Rövidhullámon a terjedés általában gyorsan változik, a visszavert jel polaritása foroghat, így az S-érték csak az adott pillanatban mért térerőre értelmezhető. Emiatt például a nagy távolságból végrehajtott antenna összehasonlító kísérletek sem adnak megbízható eredmény, sőt megtévesztő eredményre is vezethetnek.
Speciális vételjellemzések - üzemmódonként
- V - video
