„Szerkesztővita:Gg630504” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
* d<sub>b</sub>: tekercs belső átmérője | * d<sub>b</sub>: tekercs belső átmérője | ||
* d<sub>k</sub>: tekercs külső átmérője | * d<sub>k</sub>: tekercs külső átmérője | ||
− | * d<sub>a</sub>: tekercs átlagos átmérője | + | * d<sub>a</sub>: tekercs átlagos átmérője |
− | * d<sub>v</sub>: tekercs vastagsága = (d<sub>k</sub>-d<sub>b</sub>)/2 | + | ** egyrétegű: d<sub>b</sub> + d<sub>h</sub> |
+ | ** többrétegű: (d<sub>k</sub>+d<sub>b</sub>) / 2 | ||
+ | * d<sub>v</sub>: tekercs vastagsága = (d<sub>k</sub>-d<sub>b</sub>) / 2 | ||
* l: tekercs hossza | * l: tekercs hossza | ||
* N: menetszám | * N: menetszám | ||
14. sor: | 16. sor: | ||
Molnár, Jovitza: Rádiósok könyve, 85. oldal ( reprint 1994. ). | Molnár, Jovitza: Rádiósok könyve, 85. oldal ( reprint 1994. ). | ||
− | <math>L = \frac{N^2 \cdot | + | <math>L = \frac{N^2 \cdot d_a}{0,04 + 0,14 \cdot \frac{l}{d_a}}</math> |
− | * d<sub> | + | * d<sub>a</sub>: cm |
* l: cm | * l: cm | ||
* L: cm ( == nH ) | * L: cm ( == nH ) | ||
− | <szamolo sor=5 oszlop=70 szoveg="Nem SI mértékegységek!"> | + | <szamolo sor=5 oszlop=70 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L=negyzet(N)*d_a/(0.04+0.14*l/d_a)</szamolo> |
Átalakítva: | Átalakítva: | ||
− | <math>L = \frac{N^2 \cdot | + | <math>L = \frac{N^2 \cdot d_a^2}{140 \cdot l + 40 \cdot d_a}</math> |
* L: μH | * L: μH | ||
32. sor: | 34. sor: | ||
Rádióamatőrök kézikönyve 1978. 23. oldal. | Rádióamatőrök kézikönyve 1978. 23. oldal. | ||
− | <math>L = \frac{N^2 \cdot | + | <math>L = \frac{N^2 \cdot d_a^2}{100 \cdot l + 45 \cdot d_a}</math> |
− | * d<sub> | + | * d<sub>a</sub>: cm |
* l: cm | * l: cm | ||
* L: μH | * L: μH | ||
− | <szamolo sor=5 oszlop=70 szoveg="Nem SI mértékegységek!"> | + | <szamolo sor=5 oszlop=70 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L=negyzet(N)*negyzet(d_a)/(100*l+45*d_a)</szamolo> |
− | Megjegyzés: induktivitás a legnagyobb, ha | + | Megjegyzés: induktivitás a legnagyobb, ha d<sub>a</sub>/l == 2. |
== Egysoros légmagos tekercs 3. - Nagaoka == | == Egysoros légmagos tekercs 3. - Nagaoka == | ||
46. sor: | 48. sor: | ||
HE 1993-03-101. | HE 1993-03-101. | ||
− | <math>L = k \cdot N^2 \cdot | + | <math>L = k \cdot N^2 \cdot d_a</math> |
− | Ha <math> 0,01 <= \frac{d_b}{l} <= 1</math>, akkor <math>k = 8,04 \cdot 10^{-3} \cdot (\frac{ | + | Ha <math> 0,01 <= \frac{d_b}{l} <= 1</math>, akkor <math>k = 8,04 \cdot 10^{-3} \cdot (\frac{d_a}{l})^{0,912}</math> |
− | Ha <math> 1 < \frac{ | + | Ha <math> 1 < \frac{d_a}{l} <= 100</math>, akkor <math>k = 8,19 \cdot 10^{-3} + 6,84 \cdot 10^{-3} \cdot ln(\frac{d_a}{l})</math> |
− | * d<sub> | + | * d<sub>a</sub>: cm |
* l: cm | * l: cm | ||
* L: μH | * L: μH | ||
− | <szamolo sor= | + | <szamolo sor=7 oszlop=70 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;d_a_l=d_a/l;L0 = 0.00804*exp(0.912*ln(d_a/l))*negyzet(N)*d_a;L1=(0.00819+0.00684*ln(d_a/l))*negyzet(N)*d_a;</szamolo> |
== Többrétegű légmagos méhsejt tekercs 1. == | == Többrétegű légmagos méhsejt tekercs 1. == | ||
HE 1993-03-101. | HE 1993-03-101. | ||
+ | |||
+ | Olyan, mint a Gergely-Czellár féle, de: | ||
+ | * határozottan a tekercs külső átmérőjét említi, a számláló érdekes; | ||
+ | * a nevezőben <math>0,38 \cdot (d_k+d_v)</math>-nál d<sub>h</sub> helyett d<sub>v</sub> van. | ||
<math>L = \frac{(d_k+d_v)^2 \cdot N^2}{0,38 \cdot (d_k+d_v) + 1,5 \cdot l + 1,25 \cdot d_v} \cdot 10</math> | <math>L = \frac{(d_k+d_v)^2 \cdot N^2}{0,38 \cdot (d_k+d_v) + 1,5 \cdot l + 1,25 \cdot d_v} \cdot 10</math> | ||
70. sor: | 76. sor: | ||
<szamolo sor=6 oszlop=70 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_k = 4;d_v=1;l = 3;N = 57;;L = negyzet(d_k+d_v)*negyzet(N)/(0.38*(d_k+d_v)+1.5*l+1.25*d_v)*10;</szamolo> | <szamolo sor=6 oszlop=70 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_k = 4;d_v=1;l = 3;N = 57;;L = negyzet(d_k+d_v)*negyzet(N)/(0.38*(d_k+d_v)+1.5*l+1.25*d_v)*10;</szamolo> | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
== Többrétegű légmagos kereszttekercselésű tekercs 2. == | == Többrétegű légmagos kereszttekercselésű tekercs 2. == | ||
Gergely Lajos, Czellár Sándor: Elektronikai alkatrészek és műszerek, 52. o. 3-4. képlet. | Gergely Lajos, Czellár Sándor: Elektronikai alkatrészek és műszerek, 52. o. 3-4. képlet. | ||
+ | |||
+ | 'D - a tekercs átmérője', de, hogy belső, külső vagy átlagos, az homályban maradt. D<sub>b</sub>-nek vettem fel, mert a számlálóban így <math>d_b+d_v = d_a</math> lesz. | ||
<math>L = \frac{(d_b+d_v)^2 \cdot N^2}{0,38 \cdot (d_b+d_h) + 1,5 \cdot l + 1,25 \cdot d_v} \cdot 0,01</math> | <math>L = \frac{(d_b+d_v)^2 \cdot N^2}{0,38 \cdot (d_b+d_h) + 1,5 \cdot l + 1,25 \cdot d_v} \cdot 0,01</math> |
A lap 2010. július 15., 21:33-kori változata
Tartalomjegyzék
Teszt. Nagyon teszt.
- dh: huzal átmérője
- db: tekercs belső átmérője
- dk: tekercs külső átmérője
- da: tekercs átlagos átmérője
- egyrétegű: db + dh
- többrétegű: (dk+db) / 2
- dv: tekercs vastagsága = (dk-db) / 2
- l: tekercs hossza
- N: menetszám
- L: induktivitás
Egysoros légmagos tekercs 1.
Molnár, Jovitza: Rádiósok könyve, 85. oldal ( reprint 1994. ).
[math]L = \frac{N^2 \cdot d_a}{0,04 + 0,14 \cdot \frac{l}{d_a}}[/math]
- da: cm
- l: cm
- L: cm ( == nH )
<szamolo sor=5 oszlop=70 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L=negyzet(N)*d_a/(0.04+0.14*l/d_a)</szamolo>
Átalakítva:
[math]L = \frac{N^2 \cdot d_a^2}{140 \cdot l + 40 \cdot d_a}[/math]
- L: μH
Egysoros légmagos tekercs 2.
Rádióamatőrök kézikönyve 1978. 23. oldal.
[math]L = \frac{N^2 \cdot d_a^2}{100 \cdot l + 45 \cdot d_a}[/math]
- da: cm
- l: cm
- L: μH
<szamolo sor=5 oszlop=70 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L=negyzet(N)*negyzet(d_a)/(100*l+45*d_a)</szamolo>
Megjegyzés: induktivitás a legnagyobb, ha da/l == 2.
Egysoros légmagos tekercs 3. - Nagaoka
HE 1993-03-101.
[math]L = k \cdot N^2 \cdot d_a[/math]
Ha [math] 0,01 \lt = \frac{d_b}{l} \lt = 1[/math], akkor [math]k = 8,04 \cdot 10^{-3} \cdot (\frac{d_a}{l})^{0,912}[/math]
Ha [math] 1 \lt \frac{d_a}{l} \lt = 100[/math], akkor [math]k = 8,19 \cdot 10^{-3} + 6,84 \cdot 10^{-3} \cdot ln(\frac{d_a}{l})[/math]
- da: cm
- l: cm
- L: μH
<szamolo sor=7 oszlop=70 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;d_a_l=d_a/l;L0 = 0.00804*exp(0.912*ln(d_a/l))*negyzet(N)*d_a;L1=(0.00819+0.00684*ln(d_a/l))*negyzet(N)*d_a;</szamolo>
Többrétegű légmagos méhsejt tekercs 1.
HE 1993-03-101.
Olyan, mint a Gergely-Czellár féle, de:
- határozottan a tekercs külső átmérőjét említi, a számláló érdekes;
- a nevezőben [math]0,38 \cdot (d_k+d_v)[/math]-nál dh helyett dv van.
[math]L = \frac{(d_k+d_v)^2 \cdot N^2}{0,38 \cdot (d_k+d_v) + 1,5 \cdot l + 1,25 \cdot d_v} \cdot 10[/math]
- dk: cm
- dv: cm
- l: cm
- L: μH
<szamolo sor=6 oszlop=70 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_k = 4;d_v=1;l = 3;N = 57;;L = negyzet(d_k+d_v)*negyzet(N)/(0.38*(d_k+d_v)+1.5*l+1.25*d_v)*10;</szamolo>
Többrétegű légmagos kereszttekercselésű tekercs 2.
Gergely Lajos, Czellár Sándor: Elektronikai alkatrészek és műszerek, 52. o. 3-4. képlet.
'D - a tekercs átmérője', de, hogy belső, külső vagy átlagos, az homályban maradt. Db-nek vettem fel, mert a számlálóban így [math]d_b+d_v = d_a[/math] lesz.
[math]L = \frac{(d_b+d_v)^2 \cdot N^2}{0,38 \cdot (d_b+d_h) + 1,5 \cdot l + 1,25 \cdot d_v} \cdot 0,01[/math]
- db: cm
- dv: cm
- dh: cm
- l: cm
- L: μH
<szamolo sor=7 oszlop=70 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_b = 2;d_v=1;l = 3;d_h = 0.05;N = 57;;L = negyzet(d_b+d_v)*negyzet(N)/(0.38*(d_b+d_h)+1.5*l+1.25*d_v)*0.01;</szamolo>