„Körsugárzó antennák” változatai közötti eltérés
(Átrendezés, további gondolatokkal kiegészítés) |
a (→Félhullámú körsugárzó antennák: += link) |
||
| (9 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A vertikális antenna egyszerű felépítésű, kis helyigényű antenna. Előnye a lapos sugárzási szög, amely a | + | A vertikális antenna egyszerű felépítésű, kis helyigényű antenna. Előnye a lapos sugárzási szög, amely a nagy távolságú összeköttetések létrehozásához szükséges. Könnyen földelhető, így életvédelmi szempontból is jó konstrukció. |
Hátránya, hogy vételi oldalon kissé nagyobb a zaja, valamint a vízszintes polarizációjú antennával dolgozó állomások jeleit gyengébben veszi. Ennek ellenére kiváló DX antenna. Könnyű felszerelhetősége miatt kitelepülésekre is kiváló. | Hátránya, hogy vételi oldalon kissé nagyobb a zaja, valamint a vízszintes polarizációjú antennával dolgozó állomások jeleit gyengébben veszi. Ennek ellenére kiváló DX antenna. Könnyű felszerelhetősége miatt kitelepülésekre is kiváló. | ||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
== Negyedhullámú körsugárzó antennák == | == Negyedhullámú körsugárzó antennák == | ||
| − | * '''GP antenna:''' Negyedhullámú függőleges antenna, amely ellensúlyként 4 db szintén negyedhullámú tagot kap, amit a betáplálástól 45 fokban lefelé hajlítva 4 irányban helyeznek el. Legegyszerűbben 70 cm-re egy talpas SO-239 csatlakozón készíthető el, | + | * '''GP antenna:''' Negyedhullámú függőleges antenna, amely ellensúlyként 4 db szintén negyedhullámú tagot kap, amit a betáplálástól 45 fokban lefelé hajlítva 4 irányban helyeznek el. Legegyszerűbben 70 cm-re egy talpas SO-239 csatlakozón készíthető el, ahol is a koaxkábel meleg ere helyére forrasztunk egy <math>\lambda/4</math> hosszúságú huzalt, az SO csatlakozó 2-2 furatán pedig kettő <math>\lambda/2</math> hosszúságú drótot húzunk át, amit 45 fokban és kifelé lehajlítunk. Az SO-239 csatlakozó menetes részére pedig a koaxkábelt a végére szerelt PL csatlakozóval egyszerűen csatlakoztatjuk. |
<!-- Ábra kellene --> | <!-- Ábra kellene --> | ||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
== Félhullámú körsugárzó antennák == | == Félhullámú körsugárzó antennák == | ||
| − | * '''Félhullámú dipól:''' függőlegesen is lógatható, ami főként [[gyalográdió]] esetén lehet hasznos. A levezető koaxkábelt azonban nem célszerű | + | * '''Félhullámú dipól:''' függőlegesen is lógatható, ami főként [[gyalográdió]] esetén lehet hasznos. A levezető koaxkábelt azonban nem célszerű közvetlenül mellette levezetni, hanem vízszintesen el kell húzatni. |
| − | * '''J | + | * '''[[J Pole antenna]]:''' Igen ötletes félhullámú antenna. Az impedancia transzformációt a talpán elhelyezett negyedhullámú U tag adja, amely a fenti félhullámú taggal együtt J alakú. TV szalagkábelből is kialakítható. Ekkor a szalagkábel alsó végét összeforrasztják és 1/4 hullámhossz magasságban az egyik felében csinálnak egy 2 mm körüli kimetszést. |
== Függőleges [[iránykarakterisztika]] lapítása - 5/8 hullámhossz méretű antennák == | == Függőleges [[iránykarakterisztika]] lapítása - 5/8 hullámhossz méretű antennák == | ||
| − | Az antenna hosszát növelve egészen 5/8 hullámhosszig bezárólag laposodik a fő kisugárzási szög, ezen hossz fölött viszont a lapos irány mellett megjelenik, majd a hosszt még tovább növelve egyre nagyobb lesz egy meredeken felfelé sugárzó nyaláb is. Az 5/8-ados [[antenna nyeresége]] 3 dBd. | + | Az antenna fizikai hosszát növelve egészen 5/8 hullámhosszig bezárólag laposodik a fő kisugárzási szög, ezen hossz fölött viszont a lapos irány mellett megjelenik, majd a hosszt még tovább növelve egyre nagyobb lesz egy meredeken felfelé sugárzó nyaláb is. Az 5/8-ados [[antenna nyeresége]] 3 dBd. |
| + | Az 50 ohm-os talpponti impedancia elérése érdekében az antenna elektromos hossza 3/4 hullámhossz, melyet a talppontban elhelyezett hosszabbító tekerccsel lehet elérni. | ||
| − | == Függőleges iránykarakterisztika további lapítása - | + | == Függőleges iránykarakterisztika további lapítása - kolineárok == |
| − | Ha még laposabb vertikális iránykarakterisztikát szeretnénk, akkor több félhullámú (vagy 5/8-ados) dipólt építünk egymás fölé, azonban ügyelni célszerű arra, hogy azonos fázisban legyenek megtáplálva. Ezt késleltető vonalak beépítésével érjük el. A több félhullámú elem okozta | + | Ha még laposabb vertikális iránykarakterisztikát szeretnénk, akkor több félhullámú (vagy 5/8-ados) dipólt építünk egymás fölé, azonban ügyelni célszerű arra, hogy azonos fázisban legyenek megtáplálva. Ezt késleltető vonalak beépítésével érjük el. A több félhullámú elem okozta hossznövekedés miatt a kolineárok inkább VHF, UHF tartományban kerülnek előtérbe. |
| − | Ismert | + | Ismert kolineár antenna típusok: |
* '''Ringo Ranger:''' | * '''Ringo Ranger:''' | ||
| + | * [[koax kolineár]] | ||
| − | + | Kiegészítés: Kolineár szinte az összes körsugárzó antennából készíthető, ha az antenna tetejére elszigetelten ráépítünk félhullámú elemeket, amiket késleltető vonallal azonos fázisban dolgozó sugárzókká alakítunk. | |
| + | |||
| + | |||
| + | [[Kategória:Antennák]] | ||
A lap jelenlegi, 2009. március 1., 18:03-kori változata
A vertikális antenna egyszerű felépítésű, kis helyigényű antenna. Előnye a lapos sugárzási szög, amely a nagy távolságú összeköttetések létrehozásához szükséges. Könnyen földelhető, így életvédelmi szempontból is jó konstrukció.
Hátránya, hogy vételi oldalon kissé nagyobb a zaja, valamint a vízszintes polarizációjú antennával dolgozó állomások jeleit gyengébben veszi. Ennek ellenére kiváló DX antenna. Könnyű felszerelhetősége miatt kitelepülésekre is kiváló.
Tartalomjegyzék
Az antenna alapfelépítése
Az antenna lényegében egy függőlegesen álló minimum 1/4 hullámhosszú sugárzóból, valamint az alul lévő betáplálási pont alatt elhelyezkedő földből áll. Ez vízparton vagy nagyon jól vezető egyéb talaj esetén maga a föld lehet, egyéb esetben pedig az antenna talppontjából sugárirányban kifeszített szintén 1/4 hullámhosszúságú huzalokból állhat.
A vertikális antennák elhelyezésénél az a fő szempont, hogy az antenna "kilásson", azaz a kis emelkedési szögek irányában ne legyenek terepakadályok. Ez lapos tetőn könnyedén teljesíthető, más esetekben viszont sajnos fel kell emelni az antennát a megfelelő magasságba.
Többsávos antenna
Ezt az egyszerű alapesetet azután szinte a végtelenségig lehet bonyolítani. Lehetséges több sávos kialakítás is, ahol a sugárzóra megfelelő helyekre szerelt párhuzamos rezgőkörök minden használatos sávon a kívánt hosszt engedik működni.
Lehetséges az antenna alján egy reaktanciákból kialakított illesztőt használni (sávonként kapcsolva, ill. utánhangolva), amely gondoskodik arról, minden sávon rezonanciában legyen az antenna. Ez utóbbi esetben a sugárzó hossza nem lesz minden sávon 1/4 hullámhossz, ez módosítja a kisugárzás szögét, de ennek akár még előnyei is lehetnek. Lásd alább.
A soksávos antennák mindig kompromisszumos megoldást jelentenek (itt is) és működésük nem minden sávon egyforma hatásfokú. Ezért a gyárak hangzatos reklámjait és a publikált sugárzási nyereségeket illik higgadt szkepticizmussal olvasni . . .
Negyedhullámú körsugárzó antennák
- GP antenna: Negyedhullámú függőleges antenna, amely ellensúlyként 4 db szintén negyedhullámú tagot kap, amit a betáplálástól 45 fokban lefelé hajlítva 4 irányban helyeznek el. Legegyszerűbben 70 cm-re egy talpas SO-239 csatlakozón készíthető el, ahol is a koaxkábel meleg ere helyére forrasztunk egy [math]\lambda/4[/math] hosszúságú huzalt, az SO csatlakozó 2-2 furatán pedig kettő [math]\lambda/2[/math] hosszúságú drótot húzunk át, amit 45 fokban és kifelé lehajlítunk. Az SO-239 csatlakozó menetes részére pedig a koaxkábelt a végére szerelt PL csatlakozóval egyszerűen csatlakoztatjuk.
Félhullámú körsugárzó antennák
- Félhullámú dipól: függőlegesen is lógatható, ami főként gyalográdió esetén lehet hasznos. A levezető koaxkábelt azonban nem célszerű közvetlenül mellette levezetni, hanem vízszintesen el kell húzatni.
- J Pole antenna: Igen ötletes félhullámú antenna. Az impedancia transzformációt a talpán elhelyezett negyedhullámú U tag adja, amely a fenti félhullámú taggal együtt J alakú. TV szalagkábelből is kialakítható. Ekkor a szalagkábel alsó végét összeforrasztják és 1/4 hullámhossz magasságban az egyik felében csinálnak egy 2 mm körüli kimetszést.
Függőleges iránykarakterisztika lapítása - 5/8 hullámhossz méretű antennák
Az antenna fizikai hosszát növelve egészen 5/8 hullámhosszig bezárólag laposodik a fő kisugárzási szög, ezen hossz fölött viszont a lapos irány mellett megjelenik, majd a hosszt még tovább növelve egyre nagyobb lesz egy meredeken felfelé sugárzó nyaláb is. Az 5/8-ados antenna nyeresége 3 dBd. Az 50 ohm-os talpponti impedancia elérése érdekében az antenna elektromos hossza 3/4 hullámhossz, melyet a talppontban elhelyezett hosszabbító tekerccsel lehet elérni.
Függőleges iránykarakterisztika további lapítása - kolineárok
Ha még laposabb vertikális iránykarakterisztikát szeretnénk, akkor több félhullámú (vagy 5/8-ados) dipólt építünk egymás fölé, azonban ügyelni célszerű arra, hogy azonos fázisban legyenek megtáplálva. Ezt késleltető vonalak beépítésével érjük el. A több félhullámú elem okozta hossznövekedés miatt a kolineárok inkább VHF, UHF tartományban kerülnek előtérbe.
Ismert kolineár antenna típusok:
- Ringo Ranger:
- koax kolineár
Kiegészítés: Kolineár szinte az összes körsugárzó antennából készíthető, ha az antenna tetejére elszigetelten ráépítünk félhullámú elemeket, amiket késleltető vonallal azonos fázisban dolgozó sugárzókká alakítunk.
