„QRSS” változatai közötti eltérés
a |
a (Formázás + DFCW link) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | == Bevezető == | ||
| + | |||
A klasszikus [[távíró]] átvitel során a jeleket egy morzebillentyű segítségével kézzel adják és füllel veszik, általában 17 és 83 baud (20 és 100 WPM<!-- PARIS -->) közötti sebességgel. | A klasszikus [[távíró]] átvitel során a jeleket egy morzebillentyű segítségével kézzel adják és füllel veszik, általában 17 és 83 baud (20 és 100 WPM<!-- PARIS -->) közötti sebességgel. | ||
| 22. sor: | 24. sor: | ||
* QRSS60 (ponthossz 60 másodperc, 0.01666 [[baud]]), amely 1/200-adnyi | * QRSS60 (ponthossz 60 másodperc, 0.01666 [[baud]]), amely 1/200-adnyi | ||
kisugárzott teljesítménnyel nyújtja ugyanazt az eredményt. | kisugárzott teljesítménnyel nyújtja ugyanazt az eredményt. | ||
| + | |||
| + | Gyorsítási lehetőségek: lásd [[DFCW]] | ||
== Miért érdemes lassú tempóban adni? == | == Miért érdemes lassú tempóban adni? == | ||
A lap jelenlegi, 2009. január 9., 23:44-kori változata
Tartalomjegyzék
Bevezető
A klasszikus távíró átvitel során a jeleket egy morzebillentyű segítségével kézzel adják és füllel veszik, általában 17 és 83 baud (20 és 100 WPM) közötti sebességgel.
Azonban van egy másik elterjedt lehetőség is, amit főleg lassú átvitelnél használnak: számítógép képernyőjére írják ki a rádiós csatorna egy szeletének amplitudóját az idő függvényében. Ennek előnye, hogy láthatóak az előző szimbólumok is, másrészt az extrém lassú távírót füllel kivárni és emlékezni még a percekkel azelőtti betűkre nem lenne egyszerű.
Ehhez nem kell mást tenni, mint a csatornát Furier transzformálni, és a spektrumát az idő függvényében a képernyőre rajzoltatni. A fenti kép nem más, mint egy 90 fokkal elforgatott képű vízesés (Waterfall) diagram.
QRSS
A QRSS extrém kis sebességet (ezáltal extrém kis sávszélességet) jelent. Ennek szoros következménye, hogy ugyanakkora fajlagos teljesítménykibocsátáshoz (W/Hz) extrém kis teljesítmény elegendő (QRPP).
A gyakorlatban mára több QRSS sebesség válik elfogadottá. Az alábbiakban egy 3.333 baud-os (4 WPM-es, azaz 4-szer a PARIS szó percenként, másszóval 20-as ütem, ahol a ponthossz 0.3 másodperc) sebességgel kerül összehasonlításra:
- QRSS3 (ponthossz 3 másodperc, 0.333 baud), amely 1/10-ednyi
- QRSS10 (ponthossz 10 másodperc, 0.1 baud), amely 1/30-adnyi
- QRSS30 (ponthossz 30 másodperc, 0.0333 baud), amely 1/100-adnyi
- QRSS60 (ponthossz 60 másodperc, 0.01666 baud), amely 1/200-adnyi
kisugárzott teljesítménnyel nyújtja ugyanazt az eredményt.
Gyorsítási lehetőségek: lásd DFCW
Miért érdemes lassú tempóban adni?
- A lassú tempó során sokkal kisebb a moduláció által felhasznált sávszélesség.
- Így sokkal nagyobb a fajlagos teljesítmény (W/Hz).
- Ezáltal a zajos csatornában biztosabb az átvitel.
- Kis teljesítményű rádió és rosszabb antenna illetve rosszabb QTH mellett is van esély meglepő DX-ekre. Például ha van egy 5 W-os adód egy 3 dBi nyereségű normál huzaldipól antennával és QRSS30-ban adsz, akkor az így áthidalható távolságot normális tempóban egy 100 W-os adóval és egy 3 elemes BEAM-el lehetne elérni.
Hátrányai:
- Lassan lehet közölni az információt. Például a perces villám QSO helyett másfél óra a QRSS30, de lehetőség nyílik egymás melletti frekvencián multi QSO-ra is, azaz több állomás válaszát fogadod egyidejüleg, és csoportosan válaszolsz.
- Fül helyett célszerű grafikus kijelzőn megjeleníteni a morzejeleket, főleg multi QSO esetén.
- Célszerű automatával adni, mert a lassú morzejeleket nehéz kézzel hibamentesen adni, illetve a pontosabb jeleket könnyebb levenni.
Természetesen ennek ellenére gyakorlottak füllel is vehetik illetve kézzel is adhatják elvileg a jeleket, de ez már tényleg nem célszerű. Mindenesetre egy nagyon keskeny digitális szűrőt mindenképp érdemes a hangcsatornába a hangszóró meghajtása elé beépíteni. Enélkül ugyanis tényleg csak a zajt lehetne hallani.
Külső hivatkozások
Bővebb információ: Extreme narrow bandwidth techniques - ON7YD leírása
