Vétel jellemzése - Laptörténet

HG2ECZ: /* Értelmezés */

2010-12-03T12:02:52Z

Értelmezés

HG2ECZ: /* Értelmezés */

2010-12-03T11:59:16Z

Értelmezés

HG2ECZ: /* A riportadás módszerei */

2010-12-03T10:35:24Z

A riportadás módszerei

HG2ECZ: /* A riportadás módszerei */

2010-12-03T10:29:06Z

A riportadás módszerei

HG2ECZ: /* Értelmezés */

2010-12-03T10:19:18Z

Értelmezés

Gg630504: /* Általános vételjellemzés (RST) */

2008-11-27T23:24:11Z

Általános vételjellemzés (RST)

HA5CQZ: R S T fokozatok

2006-12-17T07:39:30Z

R S T fokozatok

HG2ECZ: kategória

2006-10-09T13:37:00Z

kategória

HA2MN: /* A riportadás módszerei */

2006-09-21T21:48:05Z

A riportadás módszerei

HA5CQZ: /* Általános vételjellemzés (RST) */

2006-09-20T05:46:10Z

Általános vételjellemzés (RST)

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 | '''R''' - readibility - érthetőség (távírón a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben, fónián illetve képátvitelnél a zavarását értjük alatta) 1..5 -ös skálán.
 | '''S''' - signal strenght - adott frekvencián az 50 ohmos tápvonalon mért jelerősség 1..9 skálán. Lásd: [[S érték]]
-| '''T''' - tone - hangfrekvencia minősége, 1..9 -es skálán
+| '''T''' - tone - hangfrekvencia minősége, 1..9 -es skálán. Képátvitel esetén a '''V'''-nek (video) hívjuk és a kép alapsávi modulációját írjuk le szubjektív megítélésünk szerint. Például rossz az alapsávi jel, ha hiányzik az egyik színkomponens.
 |- valign="top"

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 {| border="1"
 |- valign="top"
-| '''R''' - readibility - érthetőség (azaz a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben) 1..5 -ös skálán.
+| '''R''' - readibility - érthetőség (távírón a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben, fónián illetve képátvitelnél a zavarását értjük alatta) 1..5 -ös skálán.
-| '''S''' - signal strenght - jelerősség (műszerrel mérve objektív mérőszám - 1..9 -es skálán + X dB. Lásd: [[S érték]]
+| '''S''' - signal strenght - adott frekvencián az 50 ohmos tápvonalon mért jelerősség 1..9 skálán. Lásd: [[S érték]]
 | '''T''' - tone - hangfrekvencia minősége, 1..9 -es skálán
 |- valign="top"
 | width="33%" |
-:5 - kiválóan érthető adás
+:5 - kiválóan érthető adás, nincs zavar alatta.
-:4 - nehezen érthető adás
+:4 - nehezebben érthető illetve sistergés vagy zavar van alatta
-:3 - nem jól érthető adás
+:3 - rosszul érthető adás, zavaró sistergés vagy egyéb zavarjel van alatta.
-:2 - rosszul érthető adás
+:2 - alig érthető adás, sistergésből (zavarjelből) alig kivehető.
-:1 - érthetetlen adás
+:1 - érthetetlen adás illetve sistergés, folyamatos rádiózavar.
 | width="33%" |
-:9 - kiemelkedőn erős jelek
+:9 :: 34 dBµV '''(50 µV) RH-n''', 14 dBµV '''(5 µV) URH-n'''
-:8 - erős jelek
+:8 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
-:7 - mérsékelten erős jelek
+:7 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
-:6 - jó jelek
+:6 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
-:5 - mérsékelten jó jelek
+:5 :: '''10 dBµV RH-n''', '''-10 dBµV URH-n'''
-:4 - gyenge jelek
+:4 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
-:3 - nagyon gyenge jelek
+:3 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
-:2 - majdnem vehetetlen jelek
+:2 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
-:1 - teljesen vehetetlen jelek
+:1 :: -14 dBµV '''(0,2 µV) RH-n''', -34 dBµV '''(0,02 µV) URH-n'''
 | width="33%" |
-:9 - tökéletes egyenáramú hang
+:9 - tökéletes hangfrekvenciás moduláció, brumm mentes
-:8 - jó egyenáramú hang, de érezhető váltakozás (brumm)
+:8 - jó hangfrekvenciás moduláció, esetleg kis brumm.
-:7 - csaknem egyenáramú hang, erős hullámzással
+:7 - picit torz hang, esetleg brummos hang
-:6 - váltakozó áramú hang
+:6 - torz tang, esetleg erősebb brumm alatta
-:5 - durva váltakozó áramú hang
+:5 - zavaróan torz hang vagy igen zavaróan brummos jell
-:4-1 - (alig használják)
+:4 - nehezen érthető torz hang vagy brummtól nehezen érthető
-Ha 9-től eltérő T értéket kapunk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi a gond az adóberendezésünkkkel.
+Ha 9-től eltérő T értéket kapunk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi a gond az adóberendezésünkkkel. Brummnak hívjuk az 50 illetve 100 Hz-es búgást, amely általában a hálózati transzformátor egyenirányítójából származik.
 |}

@@ 65. sor: / 65. sor: @@
 === A riportadás módszerei ===
-* '''Objektív riportadás''': az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség és a hangszín értékelése szubjektív.
+;Objektív riportadás: az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség ''(a [[vektormoduláció]]k kivételével)'' szubjektív, továbbá a hangszín értékelése szubjektív.
-* '''Szubjektív riportadás''': a szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S"  érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.
+;Szubjektív riportadás: a szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S"  érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.
-A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519. Ez egyébként a mai igen kis zajú vevőkészülékek esetén teljesen valós - ha nincs a környezetünkben olyan elektronikai berendezés, amely zaja szétverné az érthetőséget. Sajos RH-n nem a jelszíntek kicsik, hanem a környezet zaja túl magas. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent. Sajnos az S mérő műszer vagy rádiótervezési hiba folytán vagy pedig a tényleges kicsi jelszint okán mozdulatlan marad.
+A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519. Ez egyébként a mai igen kis zajú vevőkészülékek esetén teljesen valós - ha nincs a környezetünkben olyan elektronikai berendezés, amely zaja szétverné az érthetőséget. Sajos RH-n nem a jelszíntek kicsik, hanem a környezet zaja erős, ami zavarja a venni kívánt állomásunk jelét. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent. Sajnos az S mérő műszer vagy rádiótervezési hiba folytán vagy pedig a tényleges kicsi jelszint okán mozdulatlan marad.
 A hangszín is megváltozhat a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang - azaz a több körös terjedés is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó.

@@ 69. sor: / 69. sor: @@
 * '''Szubjektív riportadás''': a szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S"  érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.
-A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519.  Ugyan térerősség és az érthetőség technikailag korrelácíóban vannak egymással, de egy nem mérhető térerejű állomás is lehet tökéletesen érthető, továbbá szubjektív megítélés alapján úgy tűnhet, hogy megfelelő térerővel is rendelkezik. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent, viszont lehet, hogy az S-mérő még mindig mozdulatlan marad.
+A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519. Ez egyébként a mai igen kis zajú vevőkészülékek esetén teljesen valós - ha nincs a környezetünkben olyan elektronikai berendezés, amely zaja szétverné az érthetőséget. Sajos RH-n nem a jelszíntek kicsik, hanem a környezet zaja túl magas. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent. Sajnos az S mérő műszer vagy rádiótervezési hiba folytán vagy pedig a tényleges kicsi jelszint okán mozdulatlan marad.
 A hangszín is megváltozhat a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang - azaz a több körös terjedés is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó.

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 === Értelmezés ===
-* '''R''' - readibility - érthetőség (azaz a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben) 1..5 -ös skálán.
+{| border="1"
-{| border="0"
+|- valign="top"
-| 5 || kiválóan érthető adás
+| '''R''' - readibility - érthetőség (azaz a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben) 1..5 -ös skálán.
-|-
+| '''S''' - signal strenght - jelerősség (műszerrel mérve objektív mérőszám - 1..9 -es skálán + X dB. Lásd: [[S érték]]
-| 4 || nehezen érthető adás
+| '''T''' - tone - hangfrekvencia minősége, 1..9 -es skálán
-|-
+|- valign="top"
-| 3 || nem jól érthető adás
-|-
+| width="33%" |
-| 2 || rosszul érthető adás
+:5 - kiválóan érthető adás
-|-
+:4 - nehezen érthető adás
-| 1 || érthetetlen adás
+:3 - nem jól érthető adás
-|}
+:2 - rosszul érthető adás
-* '''S''' - signal strenght - jelerősség (műszerrel mérve objektív mérőszám - (lásd: [[Műszaki alapfogalmak|Logaritmikus egységek]] Rádió S értékei) 1..9 -es skálán + X dB
+| width="33%" |
-{| border="0"
+:9 - tökéletes egyenáramú hang
-| 9 || kiemelkedőn erős jelek
+:8 - jó egyenáramú hang, de érezhető váltakozás (brumm)
-|-
+:7 - csaknem egyenáramú hang, erős hullámzással
-| 8 || erős jelek
+:6 - váltakozó áramú hang
-|-
+:5 - durva váltakozó áramú hang
-| 7 || mérsékelten erős jelek
+:4-1 - (alig használják)
-* '''T''' - tone - hangszín, (csak távíró vételnél értelmezhező) 1..9 -es skálán
+Ha 9-től eltérő T értéket kapunk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi a gond az adóberendezésünkkkel.
 |}
 A vételjellemzést ''riport''-nak nevezzük (az angol ''report''-ból).
 === A riportadás módszerei ===

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 A rádióamatőr vételjellemzés paraméterei történelmileg a [[Q-kódok]]ból alakultak ki:
-* QRI - hangszín 1-9 -es skálán
+* QRK - jelek érthetősége 1..5-ös skálán ( R: 1..5 )
-* QRK - jelek érthetősége 1-5 -ös skálán
+* QSA - jelek erőssége 1..5-ös skálán ( S: 1..9 )
-* QSA - jelek erőssége 1-5 -ös skálán
+* QRI - hangszín 1..9-es skálán ( T: 1..9 )
 A rádióamatőr forgalomban a [[Q-kódok]] vételjellemzés céljára nem praktikusak, ezért ezen kódokra alapozva  alakult ki az '''RST''' rendszer (lásd még: [[Forgalmazási rövidítések]] -- RST, RS).
@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 === Értelmezés ===
-* '''R''' - readibility - érthetőség (azaz a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben) 1-5 -ös skálán.
+* '''R''' - readibility - érthetőség (azaz a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben) 1..5 -ös skálán.
 {| border="0"
 | 5 || kiválóan érthető adás
@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 |}
-* '''S''' - signal strenght - jelerősség (műszerrel mérve objektív mérőszám - (lásd: [[Műszaki alapfogalmak|Logaritmikus egységek]] Rádió S értékei) 1-9 -es skálán + X dB
+* '''S''' - signal strenght - jelerősség (műszerrel mérve objektív mérőszám - (lásd: [[Műszaki alapfogalmak|Logaritmikus egységek]] Rádió S értékei) 1..9 -es skálán + X dB
 {| border="0"
 | 9 || kiemelkedőn erős jelek
@@ 50. sor: / 50. sor: @@
 |}
-* '''T''' - tone - hangszín, (csak távíró vételnél értelmezhező) 1-9 -es skálán
+* '''T''' - tone - hangszín, (csak távíró vételnél értelmezhező) 1..9 -es skálán
 {| border="0"
 | 9 || tökéletes egyenáramú hang

← Régebbi változat		A lap 2006. október 9., 13:37-kori változata
45. sor:		45. sor:

	=== SINPO ===		=== SINPO ===
		+
		+
		+	[[Kategória:Rádióamatőr alapismeretek]]

@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 A riportot ki lehet egészíteni Q-kódokkal, pl. ''QRM'', ''QRN'', ''QSB'' és egyéb megjegyzésekkel.
-A kétféle riportadási módszer közül azt ajánlatos alkalmazni, amivel kézzelfogható információt nyújtunk az ellemállmásnak. Rövidhullámon a terjedés általában gyorsan változik, a visszavert jel polaritása foroghat, így az S-érték csak az adott pillanatban mért térerőre értelmezhető. Emiatt például a nagy távolságból végrehajtott antenna összehasonlító kísérletek sem adnak megbízható eredmény, sőt megtévesztő  eredményre is vezethetnek.
+A kétféle riportadási módszer közül azt ajánlatos alkalmazni, amivel kézzelfogható információt nyújtunk az ellenállomásnak. Rövidhullámon a terjedés általában gyorsan változik, a visszavert jel polaritása foroghat, így az S-érték csak az adott pillanatban mért térerőre értelmezhető. Emiatt például a nagy távolságból végrehajtott antenna összehasonlító kísérletek sem adnak megbízható eredmény, sőt megtévesztő  eredményre is vezethetnek.
 == Speciális vételjellemzések - üzemmódonként ==

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 == Általános vételjellemzés (RST) ==
-A vételjellemzés paraméterei történelmileg a [[Q-kódok]]ból alakultak ki:
+A rádióamatőr vételjellemzés paraméterei történelmileg a [[Q-kódok]]ból alakultak ki:
 * QRI - hangszín 1-9 -es skálán