Transzformátor - Laptörténet

HG2ECZ: /* Felhasználása */

2010-07-19T12:26:38Z

Felhasználása

Gg630504, 2009. július 15., 21:53-n

2009-07-15T21:53:53Z

Gg630504: /* Kölcsönös indukció */

2009-07-15T21:45:28Z

Kölcsönös indukció

Gg630504: /* A transzformátor működése */ kölcsönös indukció - vázlat

2009-07-15T21:36:49Z

A transzformátor működése: kölcsönös indukció - vázlat

HG2ECZ: +passzív alkatrészek kategória +1 soros kivonat

2008-10-26T21:23:33Z

+passzív alkatrészek kategória +1 soros kivonat

HG2ECZ: kategória

2006-10-09T19:28:50Z

kategória

HG7WFM: /* A transzformátorok üzemállapotai */

2006-08-30T17:56:57Z

A transzformátorok üzemállapotai

HG2ECZ: formázás - alsó indexek

2006-08-07T23:04:22Z

formázás - alsó indexek

HG2ECZ: formázás

2006-08-07T23:01:07Z

formázás

HG7WFM: /* A transzformátorok veszteségei */

2006-08-07T21:15:24Z

A transzformátorok veszteségei

@@ 71. sor: / 71. sor: @@
 === ... feszülségátalakítóként ===
 === ... áramerősség átalakítóként ===
 === ... impedancia átalakítóként ===
 === ... leválasztó transzformátorként ===
 === ... szimmetrizáló transzformátorként ===
 [[Kategória:Elektronikai alkatrészek]] [[Kategória: Passzív alkatrészek]]

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 == A transzformátor működése ==
-Az egyfázisú transzformátor egyik tekercsére szinuszos, váltakozó feszltséget kapcsolva a tekercsben áram indul meg. Ezt a tekercset primer oldali tekercsnek nevezzük. A primer tekercs árama mágneses teret gerjeszt a tekercs belsejében. Ennek a térnek az erővonalai metszik a másik tekercset, így abban feszültség indukálódik. Ez a tekercs a szekunder tekercs. Ha a szekunder körre fogyasztót kapcsolunk, akkor áram indul meg a körben olyan irányban, hogy a szekunder áram által keltett mágneses tér - a [[Lenz-törvény]] értelmében - csillapítani igyekszik az őt létrehozó hatást, azaz a primer áramot. Ezért ha jobban megterheljük a szekunder oldalt, a primer oldal árama is növekedni fog, hogy a vasmagban lévő fluxust fenn tudja tartani.
+Az egyfázisú transzformátor egyik tekercsére szinuszos, váltakozó feszültséget kapcsolva a tekercsben áram indul meg. Ezt a tekercset primer oldali tekercsnek nevezzük. A primer tekercs árama mágneses teret gerjeszt a tekercs belsejében. Ennek a térnek az erővonalai metszik a másik tekercset, így abban feszültség indukálódik. Ez a tekercs a szekunder tekercs. Ha a szekunder körre fogyasztót kapcsolunk, akkor áram indul meg a körben olyan irányban, hogy a szekunder áram által keltett mágneses tér - a [[Lenz-törvény]] értelmében - csillapítani igyekszik az őt létrehozó hatást, azaz a primer áramot. Ezért ha jobban megterheljük a szekunder oldalt, a primer oldal árama is növekedni fog, hogy a vasmagban lévő fluxust fenn tudja tartani.
 Legyen a primer oldali tekercs N<sub>1</sub> menetszámú, a szekunder oldali N<sub>2</sub> menetszámú. Ekkor az alábbiak érvényesek:
@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 == A transzformátorok veszteségei ==
-A nem ideális transzformátor veszteségekkel üzemel. A betáplált teljesítményből levonva a veszteségeket kapjuk a kivehető teljesítményt. A primer és szekunder tekercsek jó villamos vezetőképességű anyagból készülnek, de mégis van ellenállásuk. A tekercseken átfolyó áram P<sub>t</sub> = I<sup>2</sup> * R tekercsveszteséget hoz létre, amely a rézhuzalt melegíti. Mivel ez mindkét oldalon jelentkezik, így beszélhetünk primer és szekunder tekercsveszteségről. A vasmagban is keletkezik veszteség. Mivel a transzformátort általában váltakozó feszültésggel tápláljuk, a vasmag mágnesezettségének iránya is váltakozik, periódusonként kétszer. Mivel a vas átmágnesezéséhez energia kell, így ez is veszteségként jelentkezik, amely a primer feszültség négyzetével arányos mennyiség. Az átmágnesezési - vagy hiszterézis - veszteséget úgy lehet csökkenteni, ha jobb relatív permeabilitású anyagot használunk a transzformátorban.
+A nem ideális transzformátor veszteségekkel üzemel. A betáplált teljesítményből levonva a veszteségeket kapjuk a kivehető teljesítményt. A primer és szekunder tekercsek jó villamos vezetőképességű anyagból készülnek, de mégis van ellenállásuk. A tekercseken átfolyó áram P<sub>t</sub> = I<sup>2</sup> * R tekercsveszteséget hoz létre, amely a rézhuzalt melegíti. Mivel ez mindkét oldalon jelentkezik, így beszélhetünk primer és szekunder tekercsveszteségről. A vasmagban is keletkezik veszteség. Mivel a transzformátort általában váltakozó feszültséggel tápláljuk, a vasmag mágnesezettségének iránya is váltakozik, periódusonként kétszer. Mivel a vas átmágnesezéséhez energia kell, így ez is veszteségként jelentkezik, amely a primer feszültség négyzetével arányos mennyiség. Az átmágnesezési - vagy hiszterézis - veszteséget úgy lehet csökkenteni, ha jobb relatív permeabilitású anyagot használunk a transzformátorban.
 A vasmagban is indukálódik feszültség, mivel változó mágneses térben van. Ráadásul a vas jó villamos vezetőképességű anyag, így a belső feszültségek hatására ún. örvényáramok indulnak meg benne, amik a vas ellenállása miatt szintén melegítik a transzformátort és veszteségként jelentkeznek. Ezt a hatást úgy lehet csökkenteni, ha a vasmagot vaslemezekből állítjuk össze, így a lemezek közötti ellenállás megnövekszik és kisebb áramok tudnak kialakulni. Nagyon jó módszer a porkohászati úton előállított &#8222;vasmagok&#8221; alkalmazása, hiszen ezekben minimális az örvényáramú veszteség.
@@ 45. sor: / 45. sor: @@
 == A transzformátorok üzemállapotai ==
-Üresjárási üzemállapot: Ha a transzformátor primer tekercsére neévleges feszültséget kapcsolunk és a szekunder kapcsokon végtelen ellenállás van (I<sub>2</sub> = 0, azaz nincs terhelés), akkor a transzformátor üresjárási üzemálapotban van. Ilyenkor a következő megállapítások érvényesek:
+Üresjárási üzemállapot: Ha a transzformátor primer tekercsére névleges feszültséget kapcsolunk és a szekunder kapcsokon végtelen ellenállás van (I<sub>2</sub> = 0, azaz nincs terhelés), akkor a transzformátor üresjárási üzemállapotban van. Ilyenkor a következő megállapítások érvényesek:
 *R<sub>2</sub>=végtelen //azaz nincs terhelés, a kimeneten szakadás van
 *U<sub>1</sub>=U<sub>névleges</sub> // mert ezt kapcsoltuk rá
@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 *P<sub>1</sub> = P<sub>üj</sub> = Pvas //a felvett teljesítmény legnagyobb részét a vasveszteség adja
-Rövidzérési üzemállapot: A transzformátor szekunder kapcsait rövidre zárjuk. A primer tekercsekre akkora feszültséget kacsolunk, hogy I<sub>névleges</sub> áram induljon meg. A következő megállapításokat tehetjük:
+Rövidzárási üzemállapot: A transzformátor szekunder kapcsait rövidre zárjuk. A primer tekercsekre akkora feszültséget kapcsolunk, hogy I<sub>névleges</sub> áram induljon meg. A következő megállapításokat tehetjük:
 *R<sub>2</sub>=0 //azaz maximális a terhelés, a kimeneten rövidzár van
 *I<sub>1</sub> = I<sub>RZ</sub>(rövidzárási áram)

@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 [[Fájl:Kölcsönös indukció.png|thumb|right|Kölcsönös indukció]]
-Legyen az 1-es, N<sub>1</sub> menetszámú tekercs mágneses terében a 2-es ( N<sub>2</sub> ) tekercs. Ekkor 2-es tekercsen FI<sub>12</sub> fluxusrész halad át. Ha az 1-es tekercsen átfolyó I<sub>1</sub> áram megváltozik, akkor a FI<sub>12</sub> fluxus is. Ekkor 2-es tekercsben U<sub>i</sub> feszültség indukálódik.
+Legyen az 1-es, N<sub>1</sub> menetszámú tekercs mágneses terében a 2-es ( N<sub>2</sub> ) tekercs. Ekkor 2-es tekercsen &Phi;<sub>12</sub> fluxusrész halad át. Ha az 1-es tekercsen átfolyó I<sub>1</sub> áram megváltozik, akkor a &Phi;<sub>12</sub> fluxus is. Ekkor 2-es tekercsben U<sub>i</sub> feszültség indukálódik.
-Ui = N2 * delta FI12 / delta t
+<math>U_i = N_2 \cdot \frac{\Delta \Phi_{12}}{\Delta t}</math>
 A 2-es tekercsben indukált feszültség az I<sub>i</sub> áramnak az időegység alatti változásával arányos.
-Ui = M12 * delta I / delta t
+<math>U_i = M_{12} \cdot \frac{\Delta I}{\Delta t}</math>
 Az M<sub>12</sub> kölcsönös indukciós tényező azt fejezi ki, hogy egy tekercs áramának 1 másodperc alatt 1 amperrel való egyenletes megváltozása a másik, nyitott kapcsú tekercsben hány volt feszültséget indukál. Mértékegysége a henry.

@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 * Az áramáttétel ezzel szemben: a= N<sub>1</sub>/N<sub>2</sub> = I<sub>2</sub>/I<sub>1</sub>.
 * Veszteségmentes transzformátor esetén a primer oldalon bemenő teljesítmény megegyezik a szekunder oldalon kivehető teljesítménnyel: P<sub>1</sub> = P<sub>2</sub>.
 == A transzformátorok veszteségei ==

← Régebbi változat		A lap 2008. október 26., 21:23-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	Transzformátort sok célra használunk: feszültség átalakításra, leválasztásra, impedancia átalakításra, szimmetrizálásra, ...
		+
	== A transzformátor rövid története ==		== A transzformátor rövid története ==

66. sor:		68. sor:


−	[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]]	+	[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]] [[Kategória: Passzív alkatrészek]]

← Régebbi változat		A lap 2006. október 9., 19:28-kori változata
66. sor:		66. sor:


−	~~[[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]~~
	[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]]		[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]]

← Régebbi változat		A lap 2006. augusztus 30., 17:56-kori változata
29. sor:		29. sor:

	== A transzformátorok üzemállapotai ==		== A transzformátorok üzemállapotai ==
		+
		+	Üresjárási üzemállapot: Ha a transzformátor primer tekercsére neévleges feszültséget kapcsolunk és a szekunder kapcsokon végtelen ellenállás van (I<sub>2</sub> = 0, azaz nincs terhelés), akkor a transzformátor üresjárási üzemálapotban van. Ilyenkor a következő megállapítások érvényesek:
		+	*R<sub>2</sub>=végtelen //azaz nincs terhelés, a kimeneten szakadás van
		+	*U<sub>1</sub>=U<sub>névleges</sub> // mert ezt kapcsoltuk rá
		+	*I<sub>1</sub> = I<sub>0</sub>(vagy I<sub>üj</sub>), ahol I<sub>0</sub> az üresjárási áram
		+	*U<sub>2</sub> = U<sub>2max</sub> //a szekunder feszültség maximuma mérhető
		+	*I<sub>2</sub> = 0
		+	*P<sub>1</sub> = P<sub>üj</sub> = Pvas //a felvett teljesítmény legnagyobb részét a vasveszteség adja
		+
		+	Rövidzérési üzemállapot: A transzformátor szekunder kapcsait rövidre zárjuk. A primer tekercsekre akkora feszültséget kacsolunk, hogy I<sub>névleges</sub> áram induljon meg. A következő megállapításokat tehetjük:
		+	*R<sub>2</sub>=0 //azaz maximális a terhelés, a kimeneten rövidzár van
		+	*I<sub>1</sub> = I<sub>RZ</sub>(rövidzárási áram)
		+	*U<sub>2</sub>=0 // ez is egyértelmű...
		+	*I<sub>2</sub> = I<sub>2max</sub> //a szekunder áram maximuma mérhető
		+	*U<sub>1</sub> = U<sub>RZ</sub> //a névleges feszültség töredéke
		+	*P<sub>1</sub> = P<sub>RZ</sub> = P<sub>t</sub> //a felvett teljesítmény legnagyobb részét a tekercsveszteségek adják
		+	Drop [epszilon] = Százalékos rövidzárási feszültségesés. ((I<sub>RZ</sub>/I<sub>n</sub>)100%)
		+
		+	Terhelési állapot:
		+	A két szélsőség között...folyt köv.

	== A transzformátorok csoportosítása ==		== A transzformátorok csoportosítása ==

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 Az egyfázisú transzformátor egyik tekercsére szinuszos, váltakozó feszltséget kapcsolva a tekercsben áram indul meg. Ezt a tekercset primer oldali tekercsnek nevezzük. A primer tekercs árama mágneses teret gerjeszt a tekercs belsejében. Ennek a térnek az erővonalai metszik a másik tekercset, így abban feszültség indukálódik. Ez a tekercs a szekunder tekercs. Ha a szekunder körre fogyasztót kapcsolunk, akkor áram indul meg a körben olyan irányban, hogy a szekunder áram által keltett mágneses tér - a [[Lenz-törvény]] értelmében - csillapítani igyekszik az őt létrehozó hatást, azaz a primer áramot. Ezért ha jobban megterheljük a szekunder oldalt, a primer oldal árama is növekedni fog, hogy a vasmagban lévő fluxust fenn tudja tartani.
-Legyen a primer oldali tekercs N1 menetszámú, a szekunder oldali N2 menetszámú. Ekkor az alábbiak érvényesek:
+Legyen a primer oldali tekercs N<sub>1</sub> menetszámú, a szekunder oldali N<sub>2</sub> menetszámú. Ekkor az alábbiak érvényesek:
-* A transzformátor menetszám-áttétele: a = N1/N2
+* A transzformátor menetszám-áttétele: a = N<sub>1</sub>/N<sub>2</sub>
-* A primer feszültség U1, a szekunder U2.
+* A primer feszültség U<sub>1</sub>, a szekunder U<sub>2</sub>.
-* Az ideális (veszteségmentes) transzformátor feszültség-áttétele megegyezik a menetszám-áttételével: a= U1/U2 = N1/N2
+* Az ideális (veszteségmentes) transzformátor feszültség-áttétele megegyezik a menetszám-áttételével: a= U<sub>1</sub>/U<sub>2</sub> = N<sub>1</sub>/N<sub>2</sub>
-* Az áramáttétel ezzel szemben: a= N1/N2 = I2/I1.
+* Az áramáttétel ezzel szemben: a= N<sub>1</sub>/N<sub>2</sub> = I<sub>2</sub>/I<sub>1</sub>.
-* Veszteségmentes transzformátor esetén a primer oldalon bemenő teljesítmény megegyezik a szekunder oldalon kivehető teljesítménnyel: P1 = P2.
+* Veszteségmentes transzformátor esetén a primer oldalon bemenő teljesítmény megegyezik a szekunder oldalon kivehető teljesítménnyel: P<sub>1</sub> = P<sub>2</sub>.
 == A transzformátorok veszteségei ==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 Az egyfázisú transzformátor két, csatolásban lévő tekercsből áll. A csatolás azt jelenti, hogy az egyik tekercs által gerjesztett mágneses erővonalak egy része áthalad a másik tekercsen. A csatolás mértékének növelése érdekében a két tekercset egymásra helyezik és vasmagra helyezik őket. A tekercsek rézből készülnek, a jó villamos vezetőképesség miatt. A vasmag jó mágneses tulajdonságokkal rendelkező anyag, nagy relatív permeabilitású.
-<br>A vasmag kialakítása alapján nevezik az efféle "áram-átalakítókat" köpeny, lánc illetve toroid típusú transzformátoroknak.
-<br>
+A vasmag kialakítása alapján nevezik az efféle &#8222;áram-átalakítókat&#8221; ''köpeny'', ''lánc'' illetve ''toroid'' típusú transzformátoroknak.
-<br>A háromfázisú transzformátorok tulajdonképpen három darab egyfázisú transzformátorból állnak, a három tekercs pedig csillag vagy delta kapcsolásban van összekötve.
 == A transzformátor működése ==
-Az egyfázisú transzformátor egyik tekercsére szinuszos, váltakozó feszltséget kapcsolva a tekercsben áram indul meg. Ezt a tekercset primer oldali tekercsnek nevezzük. A primer tekercs árama mágneses teret gerjeszt a tekercs belsejében. Ennek a térnek az erővonalai metszik a másik tekercset, így abban feszültség indukálódik. Ez a tekercs a szekunder tekercs. Ha a szekunder körre fogyasztót kapcsolunk, akkor áram indul meg a körben olyan irányban, hogy a szekunder áram által keltett mágneses tér - a Lenz-törvény értelmében - csillapítani igyekszik az őt létrehozó hatást, azaz a primer áramot. Ezért ha jobban megterheljük a szekunder oldalt, a primer oldal árama is növekedni fog, hogy a vasmagban lévő fluxust fenn tudja tartani.
+Az egyfázisú transzformátor egyik tekercsére szinuszos, váltakozó feszltséget kapcsolva a tekercsben áram indul meg. Ezt a tekercset primer oldali tekercsnek nevezzük. A primer tekercs árama mágneses teret gerjeszt a tekercs belsejében. Ennek a térnek az erővonalai metszik a másik tekercset, így abban feszültség indukálódik. Ez a tekercs a szekunder tekercs. Ha a szekunder körre fogyasztót kapcsolunk, akkor áram indul meg a körben olyan irányban, hogy a szekunder áram által keltett mágneses tér - a [[Lenz-törvény]] értelmében - csillapítani igyekszik az őt létrehozó hatást, azaz a primer áramot. Ezért ha jobban megterheljük a szekunder oldalt, a primer oldal árama is növekedni fog, hogy a vasmagban lévő fluxust fenn tudja tartani.
-<br>A primer oldali tekercs N1 menetszámú, a szekunder oldali N2 menetszámú.
-<br>A transzformátor menetszám-áttétele: a = N1/N2
+Legyen a primer oldali tekercs N1 menetszámú, a szekunder oldali N2 menetszámú. Ekkor az alábbiak érvényesek:
-<br>A primer feszültség U1, a szekunder U2.
-<br>Az ideális (veszteségmentes) transzformátor feszültség-áttétele megegyezik a menetszám-áttételével: a= U1/U2 = N1/N2
+* A transzformátor menetszám-áttétele: a = N1/N2
-<br>Az áramáttétel ezzel szemben: a= N1/N2 = I2/I1.
+* A primer feszültség U1, a szekunder U2.
-<br>Veszteségmentes transzformátor esetén a primer oldalon bemenő teljesítmény megegyezik a szekunder oldalon kivehető teljesítménnyel: P1 = P2.
+* Az ideális (veszteségmentes) transzformátor feszültség-áttétele megegyezik a menetszám-áttételével: a= U1/U2 = N1/N2
 == A transzformátorok veszteségei ==
-A nem ideális transzformátor veszteségekkel üzemel. A betáplált teljesítményből levonva a veszteségeket kapjuk a kivehető teljesítményt.
+A nem ideális transzformátor veszteségekkel üzemel. A betáplált teljesítményből levonva a veszteségeket kapjuk a kivehető teljesítményt. A primer és szekunder tekercsek jó villamos vezetőképességű anyagból készülnek, de mégis van ellenállásuk. A tekercseken átfolyó áram P<sub>t</sub> = I<sup>2</sup> * R tekercsveszteséget hoz létre, amely a rézhuzalt melegíti. Mivel ez mindkét oldalon jelentkezik, így beszélhetünk primer és szekunder tekercsveszteségről. A vasmagban is keletkezik veszteség. Mivel a transzformátort általában váltakozó feszültésggel tápláljuk, a vasmag mágnesezettségének iránya is váltakozik, periódusonként kétszer. Mivel a vas átmágnesezéséhez energia kell, így ez is veszteségként jelentkezik, amely a primer feszültség négyzetével arányos mennyiség. Az átmágnesezési - vagy hiszterézis - veszteséget úgy lehet csökkenteni, ha jobb relatív permeabilitású anyagot használunk a transzformátorban.
-<br>A primer és szekunder tekercsek jó villamos vezetőképességű anyagból készülnek, de mégis van ellenállásuk. A tekercseken átfolyó áram Pt= I^2*R tekercsveszteséget hoz létre, amely a rézhuzalt melegíti. Mivel ez mindkét oldalon jelentkezik, így beszélhetünk primer és szekunder tekercsveszteségről.
-<br>A vasmagban is keletkezik veszteség. Mivel a transzformátort általában váltakozó feszültésggel tápláljuk, a vasmag mágnesezettségének iránya is váltakozik, periódusonként kétszer. Mivel a vas átmágnesezéséhez energia kell, így ez is veszteségként jelentkezik, amely a primer feszültség négyzetével arányos mennyiség. Az átmágnesezési - vagy hiszterézis - veszteséget úgy lehet csökkenteni, ha jobb relatív permeabilitású anyagot használunk a transzformátorban.
+A vasmagban is indukálódik feszültség, mivel változó mágneses térben van. Ráadásul a vas jó villamos vezetőképességű anyag, így a belső feszültségek hatására ún. örvényáramok indulnak meg benne, amik a vas ellenállása miatt szintén melegítik a transzformátort és veszteségként jelentkeznek. Ezt a hatást úgy lehet csökkenteni, ha a vasmagot vaslemezekből állítjuk össze, így a lemezek közötti ellenállás megnövekszik és kisebb áramok tudnak kialakulni. Nagyon jó módszer a porkohászati úton előállított &#8222;vasmagok&#8221; alkalmazása, hiszen ezekben minimális az örvényáramú veszteség.
 == A transzformátorok üzemállapotai ==

← Régebbi változat		A lap 2006. augusztus 7., 21:15-kori változata
19. sor:		19. sor:

	== A transzformátorok veszteségei ==		== A transzformátorok veszteségei ==
		+
		+	A nem ideális transzformátor veszteségekkel üzemel. A betáplált teljesítményből levonva a veszteségeket kapjuk a kivehető teljesítményt.
		+	<br>A primer és szekunder tekercsek jó villamos vezetőképességű anyagból készülnek, de mégis van ellenállásuk. A tekercseken átfolyó áram Pt= I^2*R tekercsveszteséget hoz létre, amely a rézhuzalt melegíti. Mivel ez mindkét oldalon jelentkezik, így beszélhetünk primer és szekunder tekercsveszteségről.
		+	<br>A vasmagban is keletkezik veszteség. Mivel a transzformátort általában váltakozó feszültésggel tápláljuk, a vasmag mágnesezettségének iránya is váltakozik, periódusonként kétszer. Mivel a vas átmágnesezéséhez energia kell, így ez is veszteségként jelentkezik, amely a primer feszültség négyzetével arányos mennyiség. Az átmágnesezési - vagy hiszterézis - veszteséget úgy lehet csökkenteni, ha jobb relatív permeabilitású anyagot használunk a transzformátorban.
		+	<br>A vasmagban is indukálódik feszültség, mivel változó mágneses térben van. Ráadásul a vas jó villamos vezetőképességű anyag, így a belső feszültségek hatására ún. örvényáramok indulnak meg benne, amik a vas ellenállása miatt szintén melegítik a transzformátort és veszteségként jelentkeznek. Ezt a hatást úgy lehet csökkenteni, ha a vasmagot vaslemezekből állítjuk össze, így a lemezek közötti ellenállás megnövekszik és kisebb áramok tudnak kialakulni. Nagyon jó módszer a porkohászati úton előállított "vasmagok" alkalmazása, hiszen ezekben minimális az örvényáramú veszteség.

	== A transzformátorok üzemállapotai ==		== A transzformátorok üzemállapotai ==