TCP/IP - Laptörténet

HG2ECZ: +kategória, kisebb javítások, wikisítés

2006-09-10T11:31:14Z

+kategória, kisebb javítások, wikisítés

Változtatások megtekintése

HA5KJ, 2006. július 12., 11:09-n

2006-07-12T11:09:12Z

HA5KJ, 2006. július 12., 10:54-n

2006-07-12T10:54:36Z

HA5KJ, 2006. július 12., 10:04-n

2006-07-12T10:04:48Z

HA5KJ, 2006. július 12., 09:11-n

2006-07-12T09:11:32Z

HA5KJ, 2006. július 12., 09:05-n

2006-07-12T09:05:44Z

HA5KJ, 2006. július 12., 09:03-n

2006-07-12T09:03:01Z

HA5KJ, 2006. július 12., 08:55-n

2006-07-12T08:55:54Z

HA5KJ, 2006. július 12., 08:52-n

2006-07-12T08:52:38Z

HA5KJ, 2006. július 12., 08:49-n

2006-07-12T08:49:45Z

← Régebbi változat		A lap 2006. július 12., 11:09-kori változata
90. sor:		90. sor:
	''' A legfontosabb hálózati alkalmazások.'''		''' A legfontosabb hálózati alkalmazások.'''

−	majd	+	Azokat a számítógépes programokat nevezzük hálózati alkalmazásoknak, melyek feltételezik, hogy a számítógép hálózatra van kapcsolva.
		+
		+	A hálózatba kapcsolt gép esetén két feladat megoldása válik valóra a felhasználó számára. Az egyik, hogy távoli gépnek parancsokat küldhet. A másik, hogy gépek között adatállományokat mozgathat. Erre a két feladatra az elmúlt 30 évben közel 4000 alkalmazást írtak. Ezek listája a /etc/services és /etc/rpc állományokban található, operációs rendszertől, és disztribuciótól függő részletességgel.
		+	...majd

@@ 67. sor: / 67. sor: @@
 ''' Az IP címek rendszere, és használata.'''
-majd
+Az IP szoftver legfontosabb feladata az IP csomagok fejlécében található címzett és feladó IP címének kitöltése illeve vételnél annak értelmezése.
 ''' A legfontosabb hálózati alkalmazások.'''
 majd

@@ 60. sor: / 60. sor: @@
 ''' Az IP csomagok továbbítása rútereken keresztül.'''
-majd...
+A TCP hálózatba a gépek hálózati interfészük ( például ethernet kártya)révén kapcsolódnak. Az interfész adatait be kell állítani. Mivel a gépeket a hálózatban IP címük azonosítja, minden interfészhez hozzá kell rendelni egy unikális IP címet. Az IP szoftvernek azt is tudni kell, hogy egy adott fizikai közegre hány gép van rákapcsolva. Az azonos fizikai közegeken található gépek egymást saját hálózatban lévőknek tekintik. Hogy mekkora ez a saját hálózat, azt az ugynevezett netmaszk dönti el. Ez is egy interfész beállítási paraméter. Amikor a felhasználó kapcsolatot akar teremteni egy bizonyos IP című állomással, akkor a gépének tudni kell, hogy a címzett gép saját, vagy idegen hálózatban van. A felhasználó által megadott IP címet az IP szoftver megvizsgálja a maszk alapján, és döntést hoz arra vonatkozóan, hogy a csomag címzettje idegen, vagy saját hálózatban található. Ha a címzett saját hálózatban van, akkor a fizikai csomagot kiküldi a fizikai közegre, mert a címzett meghallja. Amikor a címzett gép idegen hálózatban van, ez nem működik. Ilyenkor a host megvizsgálja, hogy van-e nála deklarálva egy olyan gép címe, melynek a saját hálózatra néző interfészén kívül idegen hálózatok felé vezető interfésze is van. Az ilyen, egynél több aktív interfésszel rendelkező gépeket rútereknek nevezzük. Ha van ilyen rúter deklarálva egy hálózatban a hostok számára, akkor az idegen hálózatba küldendő IP csomagokat a hostok ennek a rúternak küldik. Az ilyen csomagok fizikai címzése a rúternek szól, de a csomagban található IP cím a távoli, elérni kívánt gép IP címét tartalmazza. A csomagok fizikai címzése tehát mindíg két egymással fizikailag összekapcsolódó interfész fizikai címeit (feladó és címzett) tartalmazza. Amikor a rúter veszi a fizikailag neki címzett csomagot, megállapítja, hogy abban az IP címzés nem neki szól. Ezért megvizsgálja a saját útválasztásra vonatkozó táblázatát, hogy el tudja dönteni, melyik másik interfészén kell továbbküldeni a csomagot, hogy az a célhálózat felé közelítsen. A táblázatot rúting táblának nevezik. Előfordulhat, hogy egy rúternek nincs bejegyzése egy távoli hálózat eléréséhez szükséges irányra.
 ''' Az IP címek rendszere, és használata.'''

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 ''' A rétegek közötti kapcsolat.'''
-A fizikai szintű csomag a fizikai címen ( például ethernet cím ) kívül tartalmaz egy tipus azonosító mezőt is. Az ebben található szám jelzi, hogy a fizikai csomag adatmezőjét melyik szoftvernek kell átadni további vizsgálatra, illetve, hogy mely szoftver generálta az adatmező tartalmát. Például a 0800 szám azt jelzi, hogy a csomag adatmezőjét az IP szoftver generálta, vagy vétel esetén az IP szoftver a címzettje. Az interfész réteg és hálózati ( IP ) réteg közötti kapcsolatnak ez az alapja. Az IP csomag fejléce tartalmaz egy Protocol mezőt. Az ebben található szám jelzi, hogy az IP csomag adatmezőjét melyik szállítási protokolnak kell átadni további feldolgozásra, illetve honnan származik az IP csomag adatmezője. A TCP-t a 6-os szám azonosítja. Ez az alapja a TCP és az IP szoftverek közötti kapcsolatnak. A szállítási rétegfunkciót megvalósító TCP fejléce rendelkezik két mezővel, mely az egymásal kommunikáló alkalmazásokat azonosítja. Ezek az azonosítók a portszámok. A felhasználkó által elindított program, a kliens alkalmazás mindíg véletlen portszámot kap. A szerver alkalmazások szigoróan kiosztott portszámmal azonosíthatók. Például a http szerver azonosítója, portszáma 80. A TCP szoftver ebből tudja, hogy a lehetséges többezer szerver szoftver közül éppen a http szerver a TCP csomag címzettje, vagy feladója. A szállítási és alkalmazási rétegek közötti kapcsolat alapja tehát a portszám.
+A fizikai szintű csomag a fizikai címen ( például ethernet cím ) kívül tartalmaz egy tipus azonosító mezőt is. Az ebben található szám jelzi, hogy a fizikai csomag adatmezőjét melyik szoftvernek kell átadni további vizsgálatra, illetve, hogy mely szoftver generálta az adatmező tartalmát. Például a 0800 szám azt jelzi, hogy a csomag adatmezőjét az IP szoftver generálta, vagy vétel esetén az IP szoftver a címzettje. Az interfész réteg és hálózati ( IP ) réteg közötti kapcsolatnak ez az alapja. Az IP csomag fejléce tartalmaz egy Protocol mezőt. Az ebben található szám jelzi, hogy az IP csomag adatmezőjét melyik szállítási protokolnak kell átadni további feldolgozásra, illetve honnan származik az IP csomag adatmezője. A TCP-t a 6-os szám azonosítja. Ez az alapja a TCP és az IP szoftverek közötti kapcsolatnak. A szállítási rétegfunkciót megvalósító TCP fejléce rendelkezik két mezővel, mely az egymásal kommunikáló alkalmazásokat azonosítja. Ezek az azonosítók a portszámok. A felhasználó által elindított program, a kliens alkalmazás mindíg véletlen portszámot kap. A szerver alkalmazások szigoróan kiosztott portszámmal azonosíthatók. Például a http szerver azonosítója, portszáma 80. A TCP szoftver ebből tudja, hogy a lehetséges többezer szerver szoftver közül éppen a http szerver a TCP csomag címzettje, vagy feladója. A szállítási és alkalmazási rétegek közötti kapcsolat alapja tehát a portszám.
 ''' Hogyan épül fel egy kapcsolat?'''
@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 . Az elindított FTP kliens miatt elindul a TCP. TCP csomag generálódik, mely a kapcsolat felépítésére irányuló kérés. A TCP csomagot átveszi az IP szoftver, és beépíti az IP csomagba. Ennek fejlécébe beírja a szerver, és saját IP címét.
-.Az IP csomagot átveszi az interfész réteg funkciókat megvalósító szoftver. Fizikai csomagot generál, melynek adatmezőjébe beteszi az IP csomagot. A fizikai csomag fejécében kitölti a fizikai cím mezőket, saját fizikai címet és a partner gép, vagy a legközelebbi rúter fizikai címét.
+.Az IP csomagot átveszi az interfész réteg funkciókat megvalósító szoftver. Fizikai csomagot generál, melynek adatmezőjébe beteszi az IP csomagot. A fizikai csomag fejécében kitölti a fizikai cím mezőket, saját fizikai címet és a partner gép, vagy a legközelebbi rúter ( útválasztó gép) fizikai címét.
 .A fizikai csomagot megkapja a címzett ( esetleg több rúter közvetítésével).

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 ''' A TCP/IP architektúra.'''
-A hálózatos szoftver négy rétegű architektúrát követ. A különféle fizikai közegeken akalmazott fizikai címzési eljárások, közeghozzáférési eljárások megvalósításával az interfész réteg hardver és szoftver eszközei foglalkoznak. A hálózatban minden gép ( Host ) szoftver IP ( Internet Protocol ) címet kap. E címek kiosztása egyeztetés alapján történik. ( www.internic.net ).
+A hálózatos szoftver négy rétegű architektúrát követ. A különféle fizikai közegeken ( drót, rádiócsatorna, optikai szál, stb.) akalmazott fizikai címzési eljárások, közeghozzáférési eljárások megvalósításával az interfész réteg hardver és szoftver eszközei foglalkoznak. A hálózatban minden gép ( Host ) szoftver IP ( Internet Protocol ) címet kap. E címek kiosztása egyeztetés alapján történik. ( www.internic.net ).
 A gépekre telepített IP szoftver képezi a második réteget, mely hálózati rétegfunkciókat lát el. A szoftver feladata IP csomagok kezelése. A csomag  a feladó és címzett
 IP címét tartalmazza. E címek alapján továbbítható az IP csomag két tetszőleges gép között. Az IP szoftver csomagok fragmentálásával is foglalkozhat, ha ezt az IP szolgáltatásait használó alkalmazás előírja, vagy a fizikai közeg tulajdonságai miatt szükségessé válik.

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 A gépekre telepített IP szoftver képezi a második réteget, mely hálózati rétegfunkciókat lát el. A szoftver feladata IP csomagok kezelése. A csomag  a feladó és címzett
 IP címét tartalmazza. E címek alapján továbbítható az IP csomag két tetszőleges gép között. Az IP szoftver csomagok fragmentálásával is foglalkozhat, ha ezt az IP szolgáltatásait használó alkalmazás előírja, vagy a fizikai közeg tulajdonságai miatt szükségessé válik.
-Az IP szoftver hibakezelési algoritmusokat is tartalmaz. Ezeket gyakran külön szoftvernek, protokolnak tekintik, és ICMP-nek ( Internet Control Message Protocol )nevezik. A harmadik réteg az adatok megbízható szállítását biztosítja. Ez a TCP ( Transmission Control Protocol ). A szoftvert azért nevezik megbízhatónak, mert a kapcsolatot felépíti, az ezt követő adatátvitelt felügyeli, végül gondoskodik a kapcsolat elbontásáról a két gép között. A TCP mellett gyakran az UDP szállítási protocol szerepel. Ez nem megbízható protokol, ezért egyszerűbb és emiatt gyorsabb. Az elindított alkalmazások döntik el, hogy melyik szállítási protokolra van szükségük.
+Az IP szoftver hibakezelési algoritmusokat is tartalmaz. Ezeket gyakran külön szoftvernek, protokolnak tekintik, és ICMP-nek ( Internet Control Message Protocol )nevezik. A harmadik réteg az adatok megbízható szállítását biztosítja. Ez a TCP ( Transmission Control Protocol ). A szoftvert azért nevezik megbízhatónak, mert a kapcsolatot felépíti, az ezt követő adatátvitelt felügyeli, végül gondoskodik a kapcsolat elbontásáról a két gép között. A TCP mellett gyakran az UDP szállítási protokol szerepel. Ez nem megbízható protokol, ezért egyszerűbb és emiatt gyorsabb. Az elindított alkalmazások döntik el, hogy melyik szállítási protokolra van szükségük.
 A negyedik réteg az alkalmazási réteg. Az ide tartozó szoftverek száma több ezer. A felhasználó dönti el, melyikre van szüksége, például FTP ( File Transfer Protocol ), vagy SMTP ( Simple Mail Transfer Protocol ) ha fájlt akar másolni a hálózatban, vagy levelet akar küldeni.

@@ 35. sor: / 35. sor: @@
 .A fizikai csomagot megkapja a címzett ( esetleg több rúter közvetítésével).
-.A címzett gépen futó interfész réteg szoftver a csomad adatmezőjét továbbítja az IP szoftvernek.
+.A címzett gépen futó interfész réteg szoftver a csomag adatmezőjét továbbítja az IP szoftvernek.
 .Az IP szoftver az IP csomag adatmezőjét átadja a TCP-nek.
@@ 47. sor: / 47. sor: @@
 .A címzett gép megkapja a nyugtát, és az azon futó TCP is adatátviteli állapotba kerül.
-. A kliens és szerver FTP programok között  parancsoka és fájlok továbbítódnak. Ezt a felhasználó felügyeli.
+. A kliens és szerver FTP programok között  parancsok és fájlok továbbítódnak. Ezt a felhasználó felügyeli.
 .A felhasználó kilép az FTP programból.
@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 . A TCP jelzi a távoli gépnek, hogy leáll.
-. A távoli gép TCP-je nyugtázza, és leáll.
+. A távoli gép TCP-je nyugtázza, és leáll. Az erőforrások ( pl memória, processzoridő stb.) mindkét gépen felszabadulnak.