Távírókódok - Laptörténet

Gg630504: /* Morze kódok - ABC sorrendben */ + {}

2010-03-10T23:21:29Z

Morze kódok - ABC sorrendben: + {}

Új lap

== Kis történelem ==

Az 1800-as évek elején, az elektromosság akkori fejlettsége alapján igény mutatkozott arra, hogy távolra információt továbbítsanak. Kézenfekvő volt, hogy drótot húznak oszlopok közt és azon valami egyszerű van jel - nincs jel alapú kódrendszerrel kommunikálnak.

1837-1844 közt '''Samuel F. B. Morse''' (1791-1872) és '''Alfred Lewis Vail''' kísérletet folytatott egy a fenti feladatra alkalmas hatékony információkódolással. A munkát siker koronázta, 1844. májusában Amerikában Washington és Baltimore közt létrejött az első távíró összeköttetést a Morse által összeállított kódok segítségével.

A modern, ma is használatos nemzetközi morze kódok '''Friedrich Clemens Gerke''' nevéhez fűződnek. Az általa módosított jelrendszert 1848-ban Németországban Hamburg és Cuxhaven közt alkalmazták először. Ezután még néhány apró tökéletesítés, és 1865-ben Párizsban szabványosította a nemzetközi távíró szervezet (International Telegraphy congress). Ez lett később az ITU által is ajánlott nemzetközi morze kód.

2003. december 3-án, Samuel Morse találmánya után 160 évvel, egy napjainkra fontossá vált új szimbólum került a kódkészletbe: [[kép:távíró @.gif]] (@).

== A morze-kódok alkalmazása napjainkban ==

Napjainkra a klasszikus, kézzel adott, füllel vett morze alapú információátvitel ''ipari alkalmazása'' elveszítette jelentőségét. Utolsók közt volt talán az USA haditengerészete, ahol az ezredforduló környékén szűnt meg. Azonban rádióamatőr viszonylatban a morze kódoknak a [[távíró]] üzemmódú [[forgalmazás]]ban napjainkban is nagy jelentősége van.

Technikailag miért nagy találmány a morze kód? Mert az első olyan elterjedt betűkódolási eljárás, amely az információátvitelt azzal tudta gyorsítani, hogy a gyakrabban használt betűknek rövidebb kódot adott át, míg a ritkábban használt betűknek hosszabb kódot.

Technikatörténeti folytatásának tekinthető a [[PSK31]] rádióamatőr üzemmód, ahol szintén a gyakran használt betűk rövidebb kódot kaptak. További érdekesség, hogy a számítástechnikában is ez a ''gyakrabban előforduló rövidebb kódot kap'' elv lett a veszteségmentes tömörítő algoritmusok alapja.

Rádióamatőr szemszögből sokan azért szeretik, mert van egyfajta varázsa annak, ahogy egy szép, ütemes ''csipogó'' jelet hallva a jel ''dallamából'' a saját fülünk segítségével áll össze egy emberileg értelmezhető szöveg.

== Morze kódok - ABC sorrendben ==

ICC ( International Continental Code; Continental Code; International Morse Code ).

{|
!Betű !! Távíró kódja !! Hangja
|- bgcolor="#ffff00"
|'''A'''||[[kép:távíró a.gif]]||[[media:távíró a.ogg]]
|-
|'''Á'''||[[kép:távíró á.gif]]
|-
|'''Ä'''||[[kép:távíró ä.gif]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''B'''||[[kép:távíró b.gif]]||[[media:távíró b.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''C'''||[[kép:távíró c.gif]]||[[media:távíró c.ogg]]
|-
|'''CH'''||[[kép:távíró ch.gif]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''D'''||[[kép:távíró d.gif]]||[[media:távíró d.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''E'''||[[kép:távíró e.gif]]||[[media:távíró e.ogg]]
|-
|'''É'''||[[kép:távíró é.gif]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''F'''||[[kép:távíró f.gif]]||[[media:távíró f.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''G'''||[[kép:távíró g.gif]]||[[media:távíró g.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''H'''||[[kép:távíró h.gif]]||[[media:távíró h.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''I'''||[[kép:távíró i.gif]]||[[media:távíró i.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''J'''||[[kép:távíró j.gif]]||[[media:távíró j.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''K'''||[[kép:távíró k.gif]]||[[media:távíró k.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''L'''||[[kép:távíró l.gif]]||[[media:távíró l.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''M'''||[[kép:távíró m.gif]]||[[media:távíró m.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''N'''||[[kép:távíró n.gif]]||[[media:távíró n.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''O'''||[[kép:távíró o.gif]]||[[media:távíró o.ogg]]
|-
|'''Ö'''||[[kép:távíró ö.gif]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''P'''||[[kép:távíró p.gif]]||[[media:távíró p.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''Q'''||[[kép:távíró q.gif]]||[[media:távíró q.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''R'''||[[kép:távíró r.gif]]||[[media:távíró r.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''S'''||[[kép:távíró s.gif]]||[[media:távíró s.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''T'''||[[kép:távíró t.gif]]||[[media:távíró t.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''U'''||[[kép:távíró u.gif]]||[[media:távíró u.ogg]]
|-
|'''Ü'''||[[kép:távíró ü.gif]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''V'''||[[kép:távíró v.gif]]||[[media:távíró v.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''W'''||[[kép:távíró w.gif]]||[[media:távíró w.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''X'''||[[kép:távíró x.gif]]||[[media:távíró x.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''Y'''||[[kép:távíró y.gif]]||[[media:távíró y.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''Z'''||[[kép:távíró z.gif]]||[[media:távíró z.ogg]]
|-
|  
|- bgcolor="#ffff00"
|'''0'''||[[kép:távíró 0.gif]]||[[media:távíró 0.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''1'''||[[kép:távíró 1.gif]]||[[media:távíró 1.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''2'''||[[kép:távíró 2.gif]]||[[media:távíró 2.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''3'''||[[kép:távíró 3.gif]]||[[media:távíró 3.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''4'''||[[kép:távíró 4.gif]]||[[media:távíró 4.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''5'''||[[kép:távíró 5.gif]]||[[media:távíró 5.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''6'''||[[kép:távíró 6.gif]]||[[media:távíró 6.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''7'''||[[kép:távíró 7.gif]]||[[media:távíró 7.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''8'''||[[kép:távíró 8.gif]]||[[media:távíró 8.ogg]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''9'''||[[kép:távíró 9.gif]]||[[media:távíró 9.ogg]]
|-
|  
|-
|'''!'''||[[kép:távíró felkiáltó.gif]]
|-
|'''"'''||[[kép:távíró idéző.gif]]
|-
|'''$'''||[[kép:távíró dollár.gif]]
|-
|'''''''||[[kép:távíró aposztróf.gif]]
|-
|'''('''||[[kép:távíró zárójel nyitó.gif]]
|-
|''')'''||[[kép:távíró zárójel csukó.gif]]
|-
|'''+'''||[[kép:távíró plusz.gif]]
|-
|''','''||[[kép:távíró vessző.gif]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''-'''||[[kép:távíró mínusz.gif]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''.'''||[[kép:távíró pont.gif]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''/'''||[[kép:távíró per.gif]]
|- bgcolor="#ffff00"
|''':'''||[[kép:távíró kettőspont.gif]]
|-
|''';'''||[[kép:távíró pontosvessző.gif]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''='''||[[kép:távíró egyenlő.gif]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''?'''||[[kép:távíró kérdő.gif]]
|- bgcolor="#ffff00"
|'''@'''||[[kép:távíró @.gif]]
|-
|'''_'''||[[kép:távíró aláhúzás.gif]]
|}

{|
|-
|'''CT {COM}''' Periódus kezdete.||[[kép:távíró ct.gif]]
|-
|'''= BT''' Mondatok közötti elválasztó.||[[kép:távíró egyenlő.gif]]
|-
|'''+ AR {AR}''' Periódus, hívás vége.||[[kép:távíró plusz.gif]]
|-
|'''K''' Általános hívás vége, bárkinek a válaszát várom, adjon. ||[[kép:távíró k.gif]] 
|-
|'''KN''' Periódus vége, összeköttetésben vagyok, csak a partnerem válaszát várom. ||[[kép:távíró kn.gif]] 
|-
|'''SK VA''' Periódus vége, befejeztem az összeköttetést, valaki, bárki hívhat ||[[kép:távíró sk.gif]]
|-
|'''SN''' Értettem. ||[[kép:távíró sn.gif]]
|-
|'''AS''' Várj! ||[[kép:távíró as.gif]]
|}

----

{|
|- bgcolor="#ffff00"
| [[Rádióamatőr vizsga|Rádióamatőr vizsga opcionálisan letehető morze részén]] az ilyen háttérszínű kódok ismerete van megkövetelve.
|}

== Morzekódok fa struktúrában (vételcentrikus elrendezés) ==

Elöljáróban megjegyzendő, hogy a morzekódok füllel történő vétele esetén a leg hatékonyabb a dallam alapján történő vétel. A gépi feldolgozást segítheti az alábbi ''fa strutúra''.

[[Kép:Morze kódfa.png]]

[[Kategória:Rádióamatőr alapismeretek]]

Gg630504: /* Kis történelem */ @ gif

2007-01-26T17:11:52Z

Kis történelem: @ gif

HG2ECZ: /* A morze-kódok alkalmazása napjainkban */

2007-01-26T03:58:52Z

A morze-kódok alkalmazása napjainkban

HG2ECZ: /* Kis történelem */

2007-01-26T03:53:34Z

Kis történelem

HG2ECZ: /* A morze-kódok alkalmazása napjainkban */

2007-01-26T03:42:43Z

A morze-kódok alkalmazása napjainkban

HG2ECZ, 2007. január 26., 03:40-n

2007-01-26T03:40:11Z

HG2ECZ: morze kódfa

2007-01-25T04:57:21Z

morze kódfa

HG2ECZ: kategória

2006-10-09T11:10:09Z

kategória

HG2ECZ: +Kategória

2006-07-07T13:57:35Z

+Kategória

Gg630504: formázás + vizsgaára hivatkozás

2006-06-13T23:15:05Z

formázás + vizsgaára hivatkozás

Változtatások megtekintése

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Az 1800-as évek elején, az elektromosság akkori fejlettsége alapján igény mutatkozott arra, hogy távolra információt továbbítsanak. Kézenfekvő volt, hogy drótot húznak oszlopok közt és azon valami egyszerű van jel - nincs jel alapú kódrendszerrel kommunikálnak.
--1844 közt '''Samuel F. B. Morse''' (1791-1872) és '''Alfred Lewis Vail''' kísérletet folytatott egy a fenti feladatra alkalmas megoldással. A munkát siker koronázta, 1844-ben megcsinálták két város közt az első távíró összeköttetést.
+-1844 közt '''Samuel F. B. Morse''' (1791-1872) és '''Alfred Lewis Vail''' kísérletet folytatott egy a fenti feladatra alkalmas hatékony információkódolással. A munkát siker koronázta, 1844 májusában Amerikában Washington és Baltimore közt létrejött az első távíró összeköttetést a Morse által összeállított kódok segítségével.
-A modern, ma is használatos nemzetközi morze kódok '''Friedrich Clemens Gerke''' nevéhez fűződnek. 1848-ban Hamburg és Cuxhaven közt alkalmazták először ezt a jelrendszert. Ezután még néhány apró tökéletesítés, és 1865-ben Párizsban szabványosította a nemzetközi távíró szervezet (International Telegraphy congress). Ez lett később az ITU által is ajánlott nemzetközi morze kód.
+A modern, ma is használatos nemzetközi morze kódok '''Friedrich Clemens Gerke''' nevéhez fűződnek. Az általa módosított jelrendszert 1848-ban Németországban Hamburg és Cuxhaven közt alkalmazták először. Ezután még néhány apró tökéletesítés, és 1865-ben Párizsban szabványosította a nemzetközi távíró szervezet (International Telegraphy congress). Ez lett később az ITU által is ajánlott nemzetközi morze kód.
 . december 3-án, Samuel Morse találmánya után 160 évvel, egy napjainkra fontossá vált új szimbólum került a kódkészletbe:  • – – • – • (@).

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 Technikailag miért nagy találmány a morze kód? Mert az első olyan elterjedt betűkódolási eljárás, amely az információátvitelt azzal tudta gyorsítani, hogy a gyakrabban használt betűknek rövidebb kódot adott át, míg a ritkábban használt betűknek hosszabb kódot.
-Technikatörténeti folytatása talán a [[PSK31]] üzemmód, ahol szintén a gyakran használt betűk rövidebb kódot kaptak. Illetve ez a megoldás lett a számítástechnikában a veszteségmentes tömörítő algoritmusok alapja is.
+Technikatörténeti folytatása talán a [[PSK31]] üzemmód, ahol szintén a gyakran használt betűk rövidebb kódot kaptak. Illetve ez a ''gyakrabban előforduló rövidebb kódot kap'' elv lett a számítástechnikában a veszteségmentes tömörítő algoritmusok alapja is.
 Rádióamatőr szemszögből sokan azért szeretik, mert van egyfajta varázsa annak, ahogy egy szép, ütemes ''csipogó'' jelet hallva a jel ''dallamából'' a saját fülünk segítségével áll össze egy emberileg értelmezhető szöveg.

← Régebbi változat		A lap 2007. január 26., 03:40-kori változata
1. sor:		1. sor:
		+	== Kis történelem ==
		+
		+	Az 1800-as évek elején, az elektromosság akkori fejlettsége alapján igény mutatkozott arra, hogy távolra információt továbbítsanak. Kézenfekvő volt, hogy drótot húznak oszlopok közt és azon valami egyszerű van jel - nincs jel alapú kódrendszerrel kommunikálnak.
		+
		+	1837-1844 közt '''Samuel F. B. Morse''' (1791-1872) és '''Alfred Lewis Vail''' kísérletet folytatott egy a fenti feladatra alkalmas megoldással. A munkát siker koronázta, 1844-ben megcsinálták két város közt az első távíró összeköttetést.
		+
		+	A modern, ma is használatos nemzetközi morze kódok '''Friedrich Clemens Gerke''' nevéhez fűződnek. 1848-ban Hamburg és Cuxhaven közt alkalmazták először ezt a jelrendszert. Ezután még néhány apró tökéletesítés, és 1865-ben Párizsban szabványosította a nemzetközi távíró szervezet (International Telegraphy congress). Ez lett később az ITU által is ajánlott nemzetközi morze kód.
		+
		+	2003. december 3-án, Samuel Morse találmánya után 160 évvel, egy napjainkra fontossá vált új szimbólum került a kódkészletbe: • – – • – • (@).
		+
		+	== A morze-kódok alkalmazása napjainkban ==
		+
		+	Napjainkra a klasszikus, kézzel adott, füllel vett morze alapú információátvitel jelentőségét veszítette. Utolsók közt volt talán az USA haditengerészete, ahol az ezredforduló környékén szűnt meg. Rádióamatőr viszonylatban a morze kódok a [[távíró]] üzemmódú [[forgalmazás]]ban van nagy jelentősége.
		+
		+	Technikailag miért nagy találmány a morze kód? Mert az első olyan elterjedt betűkódolási eljárás, amely az információátvitelt azzal tudta gyorsítani, hogy a gyakrabban használt betűknek rövidebb kódot adott át, míg a ritkábban használt betűknek hosszabb kódot.
		+
		+	Technikatörténeti folytatása talán a [[PSK31]] üzemmód, ahol szintén a gyakran használt betűk rövidebb kódot kaptak. Illetve ez a megoldás lett a számítástechnikában a veszteségmentes tömörítő algoritmusok alapja is.
		+
		+	Rádióamatőr szemszögből sokan azért szeretik, mert van egyfajta varázsa annak, ahogy egy szép, ütemes ''csipogó'' jelet hallva a jel ''dallamából'' a saját fülünk segítségével áll össze egy emberileg értelmezhető szöveg.
		+
	== Morze kódok - ABC sorrendben ==		== Morze kódok - ABC sorrendben ==
−
−	A morze kódok a [[távíró]] üzemmódú [[forgalmazás]]ban használt kódok. A kódtáblát Samuel Morse 1840-es években dolgozta ki. Jellemzője, hogy a távírászatban gyakran előforduló betűk rövidebb kódot kaptak, míg a ritkábban előfordulók hosszabb kódot.

	ICC ( International Continental Code; Continental Code; International Morse Code ).		ICC ( International Continental Code; Continental Code; International Morse Code ).

← Régebbi változat		A lap 2006. október 9., 11:10-kori változata
157. sor:		157. sor:


−	[[Kategória:~~Általános információk~~]]	+	[[Kategória:Rádióamatőr alapismeretek]]

← Régebbi változat		A lap 2006. július 7., 13:57-kori változata
155. sor:		155. sor:
	\| [[Rádióamatőr vizsga\|Rádióamatőr vizsgán]] az ilyen háttérszínű kódok ismerete követelmény.		\| [[Rádióamatőr vizsga\|Rádióamatőr vizsgán]] az ilyen háttérszínű kódok ismerete követelmény.
	\|}		\|}
		+
		+
		+	[[Kategória:Általános információk]]

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 == A morze-kódok alkalmazása napjainkban ==
-Napjainkra a klasszikus, kézzel adott, füllel vett morze alapú információátvitel jelentőségét veszítette. Utolsók közt volt talán az USA haditengerészete, ahol az ezredforduló környékén szűnt meg. Rádióamatőr viszonylatban a morze kódok a [[távíró]] üzemmódú [[forgalmazás]]ban van nagy jelentősége.
+Napjainkra a klasszikus, kézzel adott, füllel vett morze alapú információátvitel ''ipari alkalmazása'' elveszítette jelentőségét. Utolsók közt volt talán az USA haditengerészete, ahol az ezredforduló környékén szűnt meg. Azonban rádióamatőr viszonylatban a morze kódoknak a [[távíró]] üzemmódú [[forgalmazás]]ban napjainkban is nagy jelentősége van.
 Technikailag miért nagy találmány a morze kód? Mert az első olyan elterjedt betűkódolási eljárás, amely az információátvitelt azzal tudta gyorsítani, hogy a gyakrabban használt betűknek rövidebb kódot adott át, míg a ritkábban használt betűknek hosszabb kódot.
-Technikatörténeti folytatása talán a [[PSK31]] üzemmód, ahol szintén a gyakran használt betűk rövidebb kódot kaptak. Illetve ez a ''gyakrabban előforduló rövidebb kódot kap'' elv lett a számítástechnikában a veszteségmentes tömörítő algoritmusok alapja is.
+Technikatörténeti folytatásának tekinthető a [[PSK31]] rádióamatőr üzemmód, ahol szintén a gyakran használt betűk rövidebb kódot kaptak. További érdekesség, hogy a számítástechnikában is ez a ''gyakrabban előforduló rövidebb kódot kap'' elv lett a veszteségmentes tömörítő algoritmusok alapja.
 Rádióamatőr szemszögből sokan azért szeretik, mert van egyfajta varázsa annak, ahogy egy szép, ütemes ''csipogó'' jelet hallva a jel ''dallamából'' a saját fülünk segítségével áll össze egy emberileg értelmezhető szöveg.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Távíró]] [[forgalmazás]]ban használt kódok.
+== Morze kódok - ABC sorrendben ==
 ICC ( International Continental Code; Continental Code; International Morse Code ).
@@ 153. sor: / 155. sor: @@
 {|
 |- bgcolor="#ffff00"
-| [[Rádióamatőr vizsga|Rádióamatőr vizsgán]] az ilyen háttérszínű kódok ismerete követelmény.
+| [[Rádióamatőr vizsga|Rádióamatőr vizsga opcionálisan letehető morze részén]] az ilyen háttérszínű kódok ismerete van megkövetelve.
 |}
 [[Kategória:Rádióamatőr alapismeretek]]