<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.ham.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=SDR</id>
	<title>SDR - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.ham.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=SDR"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=SDR&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-28T18:16:30Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.34.1</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.ham.hu/index.php?title=SDR&amp;diff=11095&amp;oldid=prev</id>
		<title>HG2ECZ: kezdet + kategória</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=SDR&amp;diff=11095&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2009-12-30T21:28:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;kezdet + kategória&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;S&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;oftware &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;D&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;efined &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;R&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;adio (szabadfordításban: &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szoftverrádió&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lényege ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szoftverrádió lényege, hogy nem analóg módon szorzókkal, keverőkkel, szűrőkkel, erősítőkkel operálva próbáljuk demodulálni a beérkező rádiófrekvenciás jelet, hanem amint lehet A/D átalakítón keresztül számokká konvertáljuk a pillanatnyi feszültséget és innentől kezdve a precíz matematikáé a főszerep.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez látszólag bonyolult. Tényleg az. Ám számtalan előnye van:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pontos, nem hangolódik el a hőmérséklet és idő multának hatására.&lt;br /&gt;
* Könnyen sokszorosítható a prototípus megépülése után, hiszen a legbonyolultabb rész újbóli &amp;amp;#8222;megépítése&amp;amp;#8221; egyszerű programkód átmásolásra egyszerűsödik.&lt;br /&gt;
* Ami eddig algoritmus elkészült, az könnyen továbbfejleszthető. Hiszen nem kell újraírni, újragyártani. Csak továbbírni.&lt;br /&gt;
* Sok olyan moduláció létezik, amelyhez analóg technikával nagyon sok, pontosan behangolt tekercs kell (például sokvivős rendszerek). Ezért klasszikus analóg technikával maximum csak a hadászatnál alkalmazták. A jelfeldolgozó algoritmusok felhasználásával ez sem probléma, mindössze rendelkezésre álló számítási teljesítmény kérdése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rádiófrekvenciás áramkör igénye ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Többféle elrendezés létezik. A végcél mindenképp az, hogy a sok-sok klasszikus áramköri egység beépítése helyett inkább A/D átalakítón keresztül digitalizáljuk a jelet és egy processzorról-processzorra könnyen átmásolható jelfeldolgozó algoritmusok segítségével dolgozzuk tovább a jelet, míg végül egy D/A átalakítón már a kívánt demodulált jelet kapjuk meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szükséges minimális hardver fajták ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Alacsony KF-re kevert ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Duplaszuper.png|right]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakorlatilag készítünk egy analóg rádiót, kettő vagy három KF fokozattal, ahol az utolsó KF fokozat frekvenciája akkora, amit kényelmesen bele tudunk vezetni A/D átalakítóba. Szokásos értéke 12 kHz. (ábrán csak 455 kHz-ig van a blokkvázlat, ezt 12 kHz-re továbbkeverve, erősítve jön az A/D átalakítás)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 90 fokos kettős (I/Q) keverős ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:IQ keverős vevő.png|right]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Direkt keveréssel (másik ábra), aholis a jelet közvetlen DC-re keverjük. Klasszikus esetben ekkor megjelent a [[tükörfrekvencia]] kellemetlen hatása. Ezt jelen esetben úgy küszöböli ki a technika, hogy a lekeverést 90 fokos eltolással is végrehajtja. Ez igen kedvelt medoldás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ekkor már nemcsak a frekvenciamérővel mérhető színuszhullám periódus száma áll rendelkezésünkre, hanem az is, hogy negatív vagy pozitív irányú-e a kapott alacsony frekvencia iránya.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mit értünk irány alatt?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szinuszjel egy forgó mozgás egydimenziós vetületeként értelmezhető. Képzeljünk el egy szobakerékpárt tekerő embert. Az egyik pedál mozgásáról készítsünk kettő vetületet. Egyiket a hátsó falra vetítve, a másikat a plafonra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kettő vetület időbeli lefolyását ismerve, egymás mellé helyezve már nem csak az mondható meg, hány kör/perc sebességgel tekerte a kerékpáros a szobakerékpár pedálját, hanem az is, hogy előrefelé vagy hátrafelé tekerte adott pillanatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezt a gondolatot továbbgondolva belátható, hogy a [[tükörfrekvencia]] a két színuszos vetület (90 fokos fáziscsúsztatású kettős keverés) feldolgozásával kiejthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Közvetlen digitális mintavételezővel ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Direktben mintavételezzük a rádiófrekvenciás, sávszűrt jelet. Lásd még [[DDC]] és [[DUC]]. Ipar előszeretettel használja jól előszűrt KF jeleire.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Közvetlen digitalizálva az antennáról jövő jelet ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Direktben digitalizáljuk a rádiófrekvenciás jelet. Ekkor nagysebességű A/D átalakító és nagy adathalmazt feldolgozni képes [[FPGA]]-ra támaszkodó előfeldolgozó kell. Nem elterjedt megoldás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi történik digitalizálás után? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában [[Diszkrét_idejű_szűrők | FIR szűrők]] és gyakran [[FFT]] algoritmus segítségével elvégzett alkotó frekvenciákra bontás, majd ha volt FFT, akkor az átalakított adatokkal inverz FFT, majd FIR szűrőkkel még egy kis jelformálás. A legvége pedig D/A konverzió és az ismét analóg jel mehet tovább a hangszóró erősítője felé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória: Rádióamatőr kapcsolások]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>HG2ECZ</name></author>
		
	</entry>
</feed>